Közel 200 ezren az antiszemitizmus ellen Párizsban

Több mint 182 ezren vettek részt az antiszemitizmus elleni és a Hamász szélsőséges palesztin szervezet által fogva tartott túszok szabadon engedéséért meghirdetett békés tiltakozó meneteken vasárnap a francia nagyvárosokban – közölte a francia belügyminisztérium.

Az antiszemitizmus elleni legnagyobb felvonulást Párizsban tartották, ahol a rendőrség összesítése szerint a több mint 105 ezer fős tömeg több mint három órán át vonult a két parlamenti ház vezetőjének felhívására a nemzetgyűlés épületétől, a Bourbon-palotától a szenátusig, a Luxembourg-palotáig.

A tömeg többször elénekelte a Marseillaise-t, a francia nemzeti himnuszt, és hosszan tapsolt. A fővároson kívül 110 településen 77 650-en vonultak utcára, sehol nem történt említésre méltó incidens – jelezte a belügyi tárca.

A déli Marseille-ben 7500-an, Nizzában és Lyonban mintegy háromezren tüntettek.

„Egy olyan Franciaország, ahol zsidó honfitársaink félnek, nem Franciaország” – írta vasárnap reggel közzétett levelében Emmanuel Macron államfő, aki személyesen nem volt jelen a menetben, de előre jelezte, hogy „lélekben ott lesz” és „tisztelettel üdvözli” a résztvevőket.

A párizsi menet élén Yaël Braun-Pivet, a nemzetgyűlés és Gérard Larcher, a szenátus elnöke vonult „A köztársaságért, az antiszemitizmus ellen!” feliratú molinó mögött, Élisabeth Borne miniszterelnök – akinek az apja holokauszttúlélő volt – és a kormány több mint harminc tagja, valamint a két korábbi köztársasági elnök, a jobboldali Nicolas Sarkozy (2007-2012) és a baloldali Francois Hollande (2012-2017) társaságában.

„A polémiák sem szennyezhetik be ezt a példátlan kezdeményezést” – jelentette ki Yaël Braun-Pivet, utalva Marine Le Pen és pártjának, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülésnek (RN) a részvételére a párizsi menetben.

Olivier Véran kormányszóvivő úgy vélte korábban, hogy a Nemzeti Tömörülésnek „nincs helye” a menetben.

„A francia igazságszolgáltatás antiszemitizmus miatt elítélte a pártalapító Jean-Marie Le Pent, az RN-nek így nincs helye ezen a megmozduláson” – mondta szerdán a kormányszóvivő, aki amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy Jordan Bardella pártelnök „nem képes szakítani pártja antiszemita gyökereivel”, miután a BFM hírtelevízióban újságírói kérdésre tagadta az alapító antiszemitizmusát.

A kormányszóvivő emlékezett arra, hogy az RN-t „a náci Németországgal kollaboráló Vichy-rezsim örökösei alapították”, ugyanakkor „nemzeti egységre szólított fel az antiszemitizmus és az erőszak minden formájával szembeni küzdelemben”.

Egy baloldali zsidó szervezet, a Golem aktivistái megpróbálták megakadályozni, hogy Marine Le Pen csatlakozzon a tömeghez, de a rendőrség feltartóztatta őket.

„Pontosan ott vagyunk, ahol lennünk kell” – mondta Marine Le Pen pártja nemzetgyűlési képviselőinek gyűrűjében a tüntetésen francia újságíróknak.

Valamennyi parlamenti párt, jobb- és baloldalról egyaránt képviseltette magát a megmozduláson, egyedül a radikális baloldali Engedetlen Franciaország jelezte, hogy nem kíván olyan rendezvényen részt venni, amelyet az RN is támogat. A baloldali párt nemzetgyűlési képviselői közül ugyanakkor többen is megjelentek a strasbourgi felvonuláson.

Yonathan Arfi, a franciaországi zsidó intézmények képviseleti tanácsának (CRIF) elnöke üdvözölte, hogy a franciák ilyen nagy számban vettek részt a megmozduláson. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az államfő jelenléte „még inkább történelmi jelentőségűvé tette” volna az eseményt.

Több vallás képviselője is jelezte részvételét a menetben, de a párizsi nagymecset és a Muzulmán Vallás Tanácsa képviselői nem kívántak csatlakozni, és sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy az iszlamofóbia ellen nem emeltek szót a szervezők.

A felvonulásokon, amelyeken nem voltak beszédek, a „lelkiismeret kiáltása, hogy megmutassuk a világnak, hogy a Francia Köztársaság nem engedi, és soha nem is fogja engedni, hogy az antiszemitizmus erőre kapjon” – írták felhívásukban a parlament vezetői.

„A Hamász által október 7-én Izraelben elkövetett terrortámadás, a holokauszt óta példátlan gyalázatos mészárlás, amely 40 honfitársunk halálát okozta, az antiszemita cselekmények száma veszélyesen megnőtt hazánkban. Alig négy hét alatt több mint ezer esetet regisztráltak, kétszer annyit, mint tavaly egész évben” – írták a kezdeményezők.

A belügyminisztérium összesítése szerint az elmúlt hónapban 1247 antiszemita cselekményt regisztráltak az országban, és 539 embert állítottak elő rendőrkapitányságra. Összehasonlításképpen: tavaly egész évben 436 antiszemita cselekmény történt a hatóságok adatai szerint.

Franciaországban él Európában a legnagyobb – 500-600 ezresre becsült – zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.

„Nagyon nagy erőkkel” biztosították a hatóságok vasárnap az antiszemitizmus elleni és a Hamász palesztin terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon engedéséért meghirdetett tiltakozó menetet Párizsban – jelentette be a francia belügyminiszter.

Gérald Darmanin a BFM hírtelevízióban elmondta: háromezer rendőr és csendőr, valamint a párizsi elitegységek ügyeltek arra, hogy „senki ne támadhasson a tüntetőkre”.

Az országban október 13-án a legmagasabb szintűre emelte a kormány a terrorkészültséget, azok után, hogy egy radikális iszlamista halálra késelt egy tanárt az északi Arras város egyik gimnáziumában.

A parlament két háza vezetőjének felhívására megszervezett, antiszemitizmus-ellenes felvonulás a nemzetgyűlés épületét, a Bourbon-palotát és a szenátust, valamint a Luxembourg-palotát kötötte össze  jelképesen, a tömeg az Invalidusok épületegyüttese elől indult el. A menet élén Yaël Braun-Pivet, a nemzetgyűlés és Gérard Larcher, a szenátus elnöke vonult „A köztársaságért, az antiszemitizmus ellen!” feliratú molinó mögött.

Hasonló jellegű felvonulásokat szerveztek az önkormányzatok több vidéki nagyvárosban is vasárnap.

„Nem szabad tovább áltatnunk magunkat, Franciaországban nagyon súlyos az antiszemitizmus” – jelentette ki a belügyminiszter. Tájékoztatása szerint a Hamász Izrael elleni október 7-i terrortámadása óta 1247 antiszemita cselekményt regisztráltak az országban, és 539 embert állítottak elő rendőrkapitányságra. Összehasonlításképpen:

tavaly egész évben 436 antiszemita cselekmény történt a hatóságok adatai szerint.

A tüntetésen számos politikus vett részt. Élisabeth Borne miniszterelnök – akinek az apja holokauszttúlélő volt – és a kormány több tagja, valamint a két korábbi köztársasági elnök, a jobboldali Nicolas Sarkozy (2007-2012) és a baloldali Francois Hollande (2012-2017) is ott volt.

Olaf Scholz felháborodását fejezte ki az utóbbi időben Németországban felerősödő antiszemita hullám miatt, és arra figyelmeztetett, hogy Berlin nem tolerálja a zsidóellenes gyűlölködést – jelentette ki a német kancellár a kristályéjszaka 85. évfordulója alkalmából.

Scholz az egyik olyan berlini zsinagógában emlékezett meg az 1938-as antiszemita pogromról, amelyet 85 évvel ezelőtt feldúltak a nácik. Az imaházat nemrég Molotov-koktélokkal támadták meg.

A kancellár kifejtette, hogy a zsidóság évszázadok óta a kirekesztés és a támadások célpontja, így az a tény, hogy ilyen atrocitások manapság is megtörténhetnek csak azt mutatja, hogy az egység szétesett.

„Az antiszemitizmus minden formája méreg a társadalom számára, éppúgy mint az iszlamista tüntetések és megmozdulások. Mi nem toleráljuk az antiszemitizmust. Sehol” – hangsúlyozta Scholz.

„Németország Izrael oldalán áll. Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát a Hamász barbár terrorjával szemben” – mondta a kancellár hozzátéve, hogy a Soá borzalmai után szégyenteljes, hogy a mai modern Németországban ilyen újra előfordulhat.