tóth gabi
Hidvéghi Balázs keményen fogalmazott.
Brüsszel bosszúpolitikája csúfot űz Magyarországból és az egész európai uniós intézményrendszerből – jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a Facebook-oldalán kedden közzétett videóban.
Hidvéghi Balázs: Brüsszel bosszúpolitikája csúfot űz Magyarországból
Fotó: Facebook/Hidvéghi Balázs
Kifejtette: Brüsszelben „már nem is próbálkoznak azzal, hogy véka alá rejtsék a politikai alapú zsarolásokat”. Elisabetta Gualmini szociáldemokrata EP-képviselő pár nappal ezelőtt azt mondta az Európai Parlament plenáris ülésén: továbbra is nyomást kell gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy ne adjon semmilyen pénzeszközt Magyarországnak – közölte.
Úgy látja, teljesen nyilvánvaló, hogy a tények és a jog már semmit nem számítanak a baloldali EP-képviselőknek.
„Ez egy leplezetlen, cinikus politikai zsarolás”, egyedüli céljuk, hogy a háborúval, a migrációval és a gyermekvédelemmel kapcsolatos politikai álláspontja miatt büntessék Magyarországot, és megakadályozzák, hogy a magyar emberek hozzájussanak a nekik jog szerint járó uniós pénzekhez – vélekedett.
Kitért rá: a baloldali képviselő azt is hozzátette, most ugyan visszavonják a magyar jogállamisági vitát, de csak azért, hogy később, novemberben újra napirendre vehessék. Ezzel a módszerrel akarnak időt húzni, elnyújtva a politikai nyomásgyakorlást – mondta.
Hidvéghi Balázs kijelentette: ez felháborító és elfogadhatatlan. Nincs helye az efféle politikai zsarolásnak az európai politikában, éppen ezért Brüsszelben változás kell, és ezt a változást a jövőre esedékes EP-választásokon lehet elérni – hangsúlyozta.
Brüsszel a magyar kormány számos olyan intézkedését szeretné eltöröltetni, mint a rezsitámogatás, a kamatstop vagy az extraprofitadó - mondta Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol a leendő nemzeti konzultáció lehetséges témaköreiről beszélt.
Lánczi Tamás: Brüsszel eltöröltetné a magyar kormánnyal a rezsitámogatást
Fotó: Facebook/Lánczi Tamás
Kijelentette, ezek mind olyan követelések, melyeket az Európai Bizottság fogalmazott meg, és el lehet „lamentálni” azon, hogy „egyrészt mi köze van ehhez Brüsszelnek” és észszerűek-e ezek a döntések.
Lánczi Tamás hangsúlyozta: azt gondolja, a magyar emberek ebben a kérdésben markáns véleményt fogalmaznak meg, és érdemes jelezni Brüsszelnek, hogy a magyarok továbbra is szeretnék a rezsitámogatást, a kamatstopot és azt, hogy a nagy cégek, amelyek az elmúlt egy-másfél év „abszolút nyertesei” voltak, adók révén kivegyék a részüket a közteherviselésből.
A politológus megjegyezte: a konzultációban a migránskvótáról is szó lesz, hiszen - mint mondta - a brüsszeli tervekben most pontosan az köszön vissza, amit évekkel ezelőtt Soros György megfogalmazott, miszerint milyen módszer alapján kell elosztani Európában a migránsokat. Arról van szó, hogy a „teljesen elhibázott bevándorláspolitikának az árát velünk akarják megfizettetni, és ide akarják átlökni azt az elképesztő embermennyiséget”, melyet Nyugat-Európa már nem képes befogadni – mondta Lánczi Tamás.
Hozzátette, ezzel azokat a problémákat is, melyeket ezek az emberek magukkal hoznak, „a különféle törzsi, etnikai, vallási villongások és hát maga a terror”. A terror a nyugat-európai emberek részévé vált – emelte ki a politológus.
Arra a kérdésre, hogy a nyugat-európai nagyvárosokban rendszeresen történő terrorcselekmények ellenére miért erőlteti Brüsszel a „migrációs paktumot”, Lánczi Tamás azt válaszolta, az európai döntéshozók tudják, milyen problémákat szabadítanak Európára a migrációval, és ahelyett, hogy föllépnének ellene, „a problémát akarják szétteríteni”. Brüsszelnek minden eszköze meglenne arra, hogy föllépjen az illegális migráció ellen, mégsem teszi, így arra lehet következtetni, a döntéshozók tudatosan cselekszik a rosszat és „itt próbálják meg deponálni azokat a migránsokat, akik nekik nem kellenek” – tette hozzá.
Lánczi Tamás az interjúban az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte: a kormány és a magyar emberek két éve konzekvensen elmondják azt a véleményüket, hogy a háború nem fog megoldani semmit, a szankciók pedig nem Oroszországot fogják tönkretenni hanem Európát. Megjegyezte, a csaknem két éve tartó háború következményeiként Németország recesszióban van, Magyarország küszköd a recesszióval és egész Európa gazdasága olyan problémákkal néz szembe, mint például az infláció. Brüsszelben éppen a tizenkettedik szankciós csomagot fogalmazzák meg annak ellenére, hogy tizenegy nem működött – mondta.
Ukrajna európai uniós csatlakozását érdekes kérdésnek nevezte, hiszen - mint mondta - az ország katonai, gazdasági és demográfiai összeomlással néz szembe, az európai uniós vezetők pedig azon gondolkodnak, hogy ezt „az elképesztő problématömeget hogyan emeljék be az Európai Unió sáncain belülre”.
Lánczi Tamás úgy fogalmazott, ez nemcsak egy észszerűtlen döntés, hanem „kifejezetten elmebaj”. A magyar embereknek arról is érdemes lenne véleményt mondaniuk, hogy az az Ukrajna, melyért az elmúlt két évben „nagyon szorult helyzetében” Magyarország és a magyarok áldozatokat vállaltak és melynek humanitárius segítséget nyújtottak, „képtelen volt arra például, hogy a magyar kisebbségek ügyében bármilyen gesztust tegyen”.
Kiemelte, érdemes feltenni a kérdést, hogy „ez az Ukrajna a maga problémáival és háborújával” alkalmas-e arra, hogy tagjelölt legyen, hogy fölvegyék az Európai Unióba. Ha az országot felvennék, akkor területileg az Európai Unió legnagyobb országa lenne, és akkor az „Európai Unió valahol a Don-medencének a keleti részében végződne”, ahol jelenleg is harcolnak – mondta.
Lánczi Tamás megjegyezte, sok olyan kérdés van, amit érdemes lehet feltenni a nemzeti konzultációban, és érdeklődéssel várja, ezt a témát hogyan fogja érinteni.
Változásra van szükség Brüsszelben – írta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke szombaton a Facebook-oldalán.
Varga Judit
Fotó: Facebook/Varga Judit
Varga Judit a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy Brüsszel erőszakkal hallgattatja el azokat, akik a migrációról kimondják az igazságot.
„Kiállunk lengyel barátaink mellett. Az erőltetett migráció veszélyezteti az európai emberek biztonságát” – hangsúlyozta.
Varga Judit kifejtette, hogy a „bürokratikus terrorizmus” szintjére lépett az Európai Parlament a novemberi plenáris ülésén, amikor arról döntött, hogy négy lengyel kormánypárti európai parlamenti képviselő: Patryk Jaki, Beata Kempa, Beata Mazurek, Tomasz Piotr Poreba mentelmi jogát felfüggeszti.
A politikusokat Lengyelországban azzal vádolták meg, hogy egy választási kampányfilm közösségi médián való megosztásával gyűlölet-bűncselekményt követtek el – tette hozzá, azzal együtt, hogy ez a választási kisfilm az illegális migráció veszélyeire figyelmeztetett.
„
Az Európai Parlament döntésével súlyosan megsértette a mentelmi jogi előírásokat, és politikai alapon foglalt állást a kérdésben, ezzel egyértelműen megsebezve a demokrácia és a jogállamisági legalapvetőbb elveit. Brüsszelben változásra van szükség!” – írta Varga Judit.