Az orosz fegyveres erők a héten 31 csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai repülőterek infrastruktúrája, lőszer-, hadfelszerelés, fegyver- és üzemanyagraktárokra, valamint az ukrán fegyveres erők, az Azov alakulat és az idegenlégió állomáshelyeire – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium a november 18. és 24. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében.

A moszkvai összesítés szerint az elmúlt hét folyamán az orosz erőknek Kupjanszk térségében és a donyecki régió déli részén sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk, miközben öt frontszakaszon 58 ukrán támadást hiúsítottak meg, valamint partraszállási kísérleteket Herszon megyében a Dnyeper szigetein és a folyam bal partján.

Eközben az érintkezési vonal mentén a tájékoztatás szerint mintegy 4200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, 22-t a Donyeck környékén vívott harcokban kísérelt meg az ukrán fél, és a legnagyobb emberveszteséget, több mint 1690 főt ott szenvedte el.

Az orosz heti hadijelentés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi rendszert, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, hét harckocsit, 46 páncélozott harcjárművet, 12 motorcsónakot, HIMARS ás Vilha sorozatvetők 15 rakétáját, két Neptun hajóelhárító rakétát, 12 tengeri és 176 légi drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Fokozza a feszültséget Európában a NATO-nak a „katonai Schengen” létrehozására vonatkozó elképzelése – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„A szövetség mindig is úgynevezett feltételes ellenségnek tekintette hazánkat. Most pedig nyíltan egyértelmű ellenségnek tekinti. Ez nem más, mint a feszültség fokozása Európában, aminek megvannak a maga következményei” – mondta a szóvivő Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO logisztikai és logisztikai parancsnoksága (JSEC) vezetőjének nyilatkozatát kommentálva, amely egy „katonai Schengen” szükségességéről szólt.

„Az efféle kijelentések rávilágítanak arra, hogy Európában nem hajlandók meghallgatni az aggodalmainkat, és Európában elvonatkoztatnak a biztonság oszthatatlanságának megváltoztathatatlan elvétől. Vagyis a mi biztonságunk rovására beszélnek a saját biztonságukról” – jegyezte meg.

Peszkov rámutatott, hogy a NATO katonai infrastruktúrája közeledik folyamatosan az orosz határ felé, nem pedig fordítva. Mint mondta, ez aggodalomra ad okot, és Oroszország biztonságának szavatolása érdekében válaszintézkedésekhez vezethet.

Az orosz hadsereg drónokkal támadta Kijevet szombat hajnalban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, lakóházakba csapódtak be, elektromos vezetékeket szaggattak szét, legalább két ember megsérült.

Az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás szombat hajnalban.

„Ma éjjel az ellenség rekordszámú Sahed-131/136 típusú harci drónt vetett be Ukrajna ellen. A támadás fő célpontja Kijev volt”

– írta az Ukrajinszka Pravda online kiadása.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, lakóházakba csapódtak be, elektromos vezetékeket szaggattak szét, több helyen áramkimaradás van.

A polgármester szerint az ukrán főváros elleni szombat hajnali orosz támadásban ketten megsebesültek.

Az orosz erők folyamatosan ostromolják a kelet-ukrajnai Avgyijivkát, október 10. óta immár a harmadik átfogó támadásuk zajlik a városnál, melynek központját rendszeresen bombázzák – közölte pénteken a város katonai közigazgatásának vezetője.

Vitalij Barabas az ukrán állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a várost naponta 30-40 súlyos légicsapás éri, és az orosz erők egyik elsődleges célja a kokszolómű elfoglalása, amit stratégiai célként tűztek ki. Az orosz erők kazettás bombákat is alkalmaznak a területen – jelentette az orosz hadsereghez közel álló Telegram Rybar csatorna, amelyet az AFP hírügynökség idézett.

Avgyijivkát 2014 júliusában foglalták el a szakadárok, de az ukrán hadsereg nem sokkal később sikeresen visszafoglalta. Vitalij Barabas tudomása szerint a korábban 30 ezer lakosú városban jelenleg már csak mintegy 1350 ember él még életvitelszerűen.

A Donyecktől mintegy húsz kilométerre északra fekvő, több mint egy hónapja szinte teljesen körbezárt iparvárost védő erőket egy jól kiépített erődrendszer óvja, az utánpótlást egy épségben maradt aszfaltúton biztosítják. Az ukrán katonai vezetés közlése szerint az elmúlt hetekben kisebb területveszteséget szenvedtek el, de rendre sikeres ellencsapásokat mérnek a támadó orosz csapatokra.

Az ukrán védelmi minisztérium jövőre 4,85 milliárd dollárt tervez költeni rakétafegyverek és lőszerek beszerzésére – közölte a minisztérium sajtószolgálata.

„A 2024-es védelmi költségvetés egyik prioritása a rakétafegyverzet és a lőszerek. (…) A 2024-re tervezett pénzeszközökből mintegy 175 milliárd hrivnyát (4,85 milliárd dollárt) fognak erre a célra költeni. Mintegy 80 milliárd hrivnyát (2,2 milliárd dollárt) katonai felszerelésre fognak fordítani” – derült ki a minisztérium Facebook közösségi oldalán pénteken közzétett közleményből.

A tárca hozzátette: elsősorban fegyvereket és felszereléseket vásárolnak majd, a javítási munkákra pedig ukrán gyártókat szerződtetnek. A tervek szerint jövőre több mint 190 milliárd hrivnyát (5,2 milliárd dollárt) kapnak majd az e célokra elkülönített pénzeszközökből.

Ukrajnában elfogytak az önkéntesek, aki teheti, az elmenekül, aki nem, az bujkál. Sok férfi több mint másfél éve nem meri kitenni a lábát a házból. Ha így megy tovább, akkor akár az egyetemistákat is besorozhatják.

Hajmeresztő ötletekkel állnak elő az ukrán hadtestparancsnokok: egyre többet beszélnek a különböző műsorokban arról, hogy drasztikusan erősíteni kellene a katonai mozgósításon, a veszteségek ugyanis hatalmasak. Rajtuk kívül ezt egyébként senki nem meri kimondani, Ukrajnában ugyanis meg van tiltva, hogy az elesettek számáról beszámoljon bárki is – írja a Magyar Nemzet.

A héten jelentette be Petro Gorbatyenko, az 1. rohamzászlóalj 3. különleges dandárjának a parancsnoka főműsoridőben azt,

hogy mozgósítani kellene a 18 és 20 év közötti, egyébként törvényileg védett, egyetemi hallgatókat is frontszolgálatra.

Szerinte ugyanis a diákoknak is harcolniuk kell. A parancsnok szerint az 50 éves korosztállyal már nem mennek sokra, hiszen öregek, és tele vannak betegségekkel, viszont a fiatalok nem.

„Mobilizálni kell a 20 és 18 éveseket! Mi ebben a kivetnivaló? Az, hogy diákok? Na és! A diákoknak nem kell harcolniuk? De kell! És alkalmasok!”– fogalmazott Petro Gorbatyenko, katonai hívónevén Rolló.

A hadkiegészítők továbbra is hordákban járnak az ukrán városokban és falvakban.

Érdekes, hogy a különböző megyék a központi hatalomtól eltérően hoznak olyan rendeleteket, melyek a mozgósítás erősítését célozzák meg. Herszon megye katonai kormányzója például azt jelentette be, hogy a régió azon részén, amit a kijevi hatóságok felügyelnek, felerősítik a katonai mozgósítást. Olekszandr Prokugyin internetre feltöltött videójában így fogalmazott:

„Ülésezett a régió védelmi tanácsa… Úgy döntöttünk, hogy megerősítjük a mozgósítással kapcsolatos munkát. A Nemzeti Rendőrség azzal lett megbízva, hogy aktivizálják magukat, és kutassák fel azon személyeket, akik bujkálnak a mozgósítási kötelezettség elől. Az ellenőrző pontokon mindenkit meg fognak vizsgálni, és leellenőrzik, hogy az illető ignorálta-e a korábban kapott katonai behívóparancsát” – mondta a dél-ukrajnai megye vezetője.

Hasonló intézkedést jelentett be Lemberg megye katonai vezetése is. Az ő rendeletükben az áll, hogy a régió területén a hadkötelesek minden esetben meg kell, hogy mutassák a személyi igazolványaikat a hadkiegészítők munkatársainak.

Emellett a sorozótiszteket kötelezték arra is, hogy ellenőrizzék le az utcán megállított férfiak papírjait. Külön figyelmet fordítva a lakcímbejegyzésre.

Korábban az Ukrán Igazságügyi Minisztérium azt jelentette be, hogy a hadkiegészítők munkatársai egyedül nem rendelkeznek semmiféle jogosultsággal az állampolgárok igazoltatását illetően. Azt a törvények szerint kizárólag a titkosszolgálat vagy a rendőrség jelenlétében tehetnék meg. Az, hogy egy megye felülírja a központi jogszabályokat, mindössze azt jelzi, hogy egyre nagyobb a káosz, illetve hogy még több emberre van szüksége az ukrán hadseregnek.

Korábban Denisz Smihal miniszterelnök elmondta, hogy a törvényhozás által jóváhagyott 2024-es ukrán költségvetésben a kiadások közel felét katonai és biztonsági szükségletekre fordítják.

A dokumentum szerint Ukrajna külföldi hitelfelvételeinek mértékét 41 milliárd dollárra tervezik.

Miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírja a törvényt, 96 milliárd hrivnyát (2,66 milliárd dollárt) átcsoportosítanak a regionális költségvetésekből a hadiiparra. Erre a célra a katonai fizetések személyi jövedelemadóját fogják felhasználni.

Emellett az állami útalap teljes költségvetését a hadsereg igényeinek kielégítésére irányítják át. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint ez mintegy 94,7 milliárd hrivnyát (mintegy 2,6 milliárd dollárt) tesz ki.

Az oroszok egy hét alatt 31 támadást indítottak