„Magyarország a migrációs válság frontján áll”

Erre már a nemzetközi sajtó is felfigyelt. A súlyosbodó migránsválság kihasználására törekszenek a tálib embercsempészek – írja a brit Telegraph, amely egy videót is közzétett a szerb-magyar határon uralkodó állapotokról. A lap részletesen leírja, hogy a migránsok hogyan próbálnak áttörni a kerítésen, milyen eszközökkel támadnak a hatóságokra, és mindez milyen biztonsági kockázatot jelent. Arra is rámutattak, hogy a fegyveres harcok és az erőszak mindennapossá vált ezen a szakaszon.

Magyarország a migrációs válság frontján áll

– ezt pedig már a The Critic nevű, szintén brit lap írja, amelynek munkatársai szintén személyesen jártak a magyar határnál.

A The Sunday Times pedig arról is beszámolt: hazánk idén eddig már 173 ezer okmányok nélküli illegális migránst fogott el és fordított vissza, a biztonsági szolgálatok pedig arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs válság és az új közel-keleti konfliktus növeli annak a kockázatát, hogy a terroristák a nyugat-balkáni útvonalon keresztül beszivárogjanak Európába.

Az európai emberek közös érdeke, hogy megváltozzon az Európai Unió elhibázott migrációs politikája – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt az M1-en. Bakondi György emlékeztetett: mára már az afgán bűnbandák uralják a határtérséget, az egész Európai Unióban komoly kockázatot jelent az, hogy nem a nemzetállamok hatóságai döntik el, hogy kik léphetnek be az országba.

„Az átjutóknál nincs is okirat, hanem a bűnbanda maga döntheti, el és a bűnbandát irányítók. Éppen ezért ez a tendencia, ami itt kibontakozott a magyar határon, ez fokozott veszélyt jelent az európai emberekre nézve” – mondta Bakondi György.

Leszögezte: hazánk azt reméli, a jövő évi európai uniós választások után egy új összetételű Európai Parlament jön létre, amely szakítani tud az európai embereket veszélyeztető migrációs politikával.

A migráció fokozódik, ezért egy új, szigorúbb idegenrendészeti törvényre van szükség – erről a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt az M1-en. Rétvári Bence szerint az elv világos: aki illegálisan tartózkodik Magyarországon, annak távoznia kell. Az államtitkár arról is beszélt: a külföldiek munkavállalása kapcsán az lesz a javaslat alapelve, hogy az Európai Unión kívüli országokból érkezők számára nem alapjog a Magyarországon tartózkodás.

Szinte özönlenek Afrikából a migránsok Lampedusa szigetére. Az olasz hatóságok azt mondják, már nem tudják ellátni ezt az embertömeget. Arra sincs kapacitás, hogy a befogadóközpontban tartsák őket, a migránsok a falakon átmászva jönnek-mennek.

Hogy mekkora a migrációs nyomás, jól mutatják a Frontex szerdán közzétett adatai is. Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége szerint az év első tíz hónapjában 331 600 ember próbált meg illegálisan az Európai Unióba jutni. A jelentés kiemeli, hogy legutóbb 2015-ben volt ilyen erős a migrációs nyomás.

2016 után ismét rekordszintre emelkedett a határsértési kísérletek száma a földközi-tengeri útvonalon. Több mint 143 ezer határsértést jegyeztek fel. A legtöbben Líbiából és Tunéziából érkeztek.

De az illegális bevándorlók jelentős nyomás alatt tartják a Magyarországot érintő nyugat-balkáni útvonalat is. A Frontex adatai szerint idén január és október között majdnem 100 ezren próbáltak meg ezen a szakaszon illegálisan az unióba jutni.

Idegenrendészeti szigorításra van szükség – erről múlt héten beszélt a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta: egy új idegenrendészeti törvényt kell alkotni, amely szigorúbb a korábbinál és világosan meghatározza ki, milyen jogcímen tartózkodhat Magyarországon.

Az új jogszabálytervezetet a Belügyminisztérium szerdán nyújtotta be a parlament elé. A törvényjavaslat bevezetőjében azt írják: „Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség. Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén.”

A tervezet úgy fogalmaz:

„Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan.”

Az új, átfogó és szigorú idegenrendészeti törvényben olyan konkrét szabályok vannak, amelyek védik a magyarokat – erről a belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt az M1-en. Rétvári Bence kiemelte, a tervezet fontos eleme az is, hogy külföldi vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehessen alkalmazni.

Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) összesítése szerint az év első tíz hónapjában 331 600 ember próbált meg illegális módon az Európai Unió területére lépni. A jelentés kiemeli, hogy legutóbb 2015-ben volt ilyen magas az illegális bevándorlók száma az év első tíz hónapjában. 

A Frontex közlése alapján csak októberben 49 600 határsértést regisztráltak, ez 18 százalékkal több tavaly októberhez képest. A Kanári-szigetekre igyekvő illegális bevándorlók száma idén csaknem duplájára, 27 700-ra nőtt az előző év azonos időszakához képest, amire a 2009 óta, a mérések kezdete óta nem volt példa. A nyugat-afrikai útvonalon érkezők többsége marokkói, szenegáli és nyugat-szaharai származású. 2016 után ismét rekordszintre emelkedett a határsértési kísérletek száma a földközi-tengeri migrációs útvonalon, ahol január és október között 143 600 határsértést jegyeztek fel. 

A legtöbben Líbiából és Tunéziából próbálnak eljutni olyan uniós területekre, mint Málta vagy Szicília szigete.
Az illegális bevándorlók jelentős nyomás alatt tarják a nyugat-balkáni útvonalat is, annak ellenére, hogy 2023 első tíz hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest 22 százalékkal kevesebb, 97 300 illegális határátlépési próbálkozást regisztráltak a hatóságok az útvonalon.

Megjegyzendő, hogy a Frontex adatainál feltehetően többen érkeztek Európába, mert az uniós szervezet csak a regisztrált érkezettekkel számol, sokan azonban csak később kerülnek a hatóságok látókörébe.

Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében az EU államai október elején - Magyarország és Lengyelország kivételével - megegyeztek a menekültügyi reformról szóló kompromisszumos javaslatról, Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott a szavazáson. 
Az új rendelkezések értelmében, amennyiben egy tagállam esetében migrációs krízishelyzet áll elő, az érintett tagállam szolidaritási hozzájárulást kérhet a többi tagállamtól, amely három formában valósulhat meg.  A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek relokációja az érintett tagállamból a felajánlást tevő államokba. Az érintett tagállamban benyújtott menedékkérelmekhez kapcsolódó menekültügyi eljárás lefolytatása. Pénzügyi támogatás vagy alternatív szolidaritási lehetőségek. A szolidaritási hozzájárulási felajánlásokat a tanács hagyja jóvá. 
Mivel Magyarország teljes egészében elutasítja a legújabb uniós migrációs paktumot, hazánkra nézve külön fontos tény, hogy annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden migránsért, vagy alternatív szolidaritási lehetőséget kellene nyújtania a kiszabott értékben.

Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2023. október 13-án a közrádióban arról beszélt: „ma olyan szabályokat alkotnak Brüsszelben, amelyben bennünket is arra akarnak kényszeríteni, ez a következő hónapok nagy csatája lesz, hogy azokat az embereket, azokat a migránsokat, akik Magyarország déli határainál erőszakosan lépnek fel, agresszívek, fegyvert használnak a magyar határőrök ellen, ezeket az embereket mi engedjük be Magyarország területére. 

A nemrég nyilvánosságra hozott magyar titkosszolgálati jelentés pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy szoros összefüggés van a migráció és a terrorizmus között.

Egyre több uniós ország állítja vissza a saját határai az ellenőrzést, de a  külső határok lezárása nélkül ez csak ideig-oráig jelenthet megoldást. Nem jártak sikerrel azok a próbálkozások sem, hogy az EU Tunéziával kössön a migránsok visszatartásáról szóló, pénzügyi támogatással egybekötött egyezményt.

Tunézia belügyminisztere azonban kijelentette: hazája nem lehet más országok határainak őre, csak saját határait tudja megvédeni. Ez világos beszéd, kérdés, megérti-e Brüsszel?