A migráció elleni jogi védekezést is fenyegeti Brüsszel

Jogszabályok megváltoztatását akarják elérni.

Európa

Magyarország

magyar határ

Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határokon szolgálatot teljesítő állomány, valamint az ideiglenes biztonsági határzár együttese jelenti. Az elmúlt időszak tendenciái, valamint a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve. (A védelem hatékony és begyakorlott magyar jogi »pillérét« tekintve az EU migrációs paktuma jelent kockázatot.)

– ezeket a megállapításokat az Országgyűlési Nemzetbiztonsági Bizottsága számára készített titkosszolgálati dokumentumban olvashatjuk.

Mint ismert, 2023 október elején az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország tájékoztatása szerint a 27 tagállam nagykövetei megállapodtak az új migrációs paktum részét képező vészhelyzeti rendelkezések kapcsán. Magyarország és Lengyelország a rendelkezés ellen szavazott, míg Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott a szavazáson. Jelenleg úgy néz ki, hogy a paktumot jövő áprilisig áterőltetheti az uniós gépezet.

Az új rendelkezések értelmében, amennyiben egy tagállam esetében migrációs krízishelyzet áll elő, az érintett tagállam szolidaritási hozzájárulást kérhet a többi tagállamtól, amely három formában valósulhat meg.

A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek relokációja az érintett tagállamból a felajánlást tevő államokba.

Az érintett tagállamban benyújtott menedékkérelmekhez kapcsolódó menekültügyi eljárás lefolytatása.

Pénzügyi támogatás vagy alternatív szolidaritási lehetőségek. A szolidaritási hozzájárulási felajánlásokat a tanács hagyja jóvá.

Vargha Márk, a Migrációkutató Központ vezető elemzője korábban a Magyar Nemzetnek az új paktum egy másik fontos eleméről nyilatkozva elmondta:

a kapacitásokról szóló rendelkezés szerint az unióban egy időben 30 ezer menedékkérelem fogadására alkalmas kapacitásnak kell lennie. Ez azt jelenti a migránsok vagy az embercsempészek számára, hogy az unió 30 ezer menekültkérelmet el tud bírálni egy időben: ez már egy húzóerő. Másrészt a szolidaritásról szóló rendeletben a szétosztásra szintén létezik egy 30 ezres szám. Mindez azt üzeni Afrikába és Ázsiába, hogy gyertek, mert lesz helyetek az unióban.

Mivel Magyarország teljes egészében elutasítja a legújabb uniós migrációs paktumot, hazánkra nézve külön fontos tény, hogy annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden migránsért, vagy alternatív szolidaritási lehetőséget kellene nyújtania a kiszabott értékben.

Mindez azért is kérdéseket vet fel, mert a magyar választók immár több szavazáson, és 2016 októberében egy referendumon is nemet mondtak a brüsszeli kötelező betelepítési tervekre.

3 362 224 állampolgár utasította el a népszavazáson a kvótajavaslatot, az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka nemmel voksolt. A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem kapott ilyen sok szavazatot a választásokon.

Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2023. október 13-án a közrádióban arról beszélt: „ma olyan szabályokat alkotnak Brüsszelben, amelyben bennünket is arra akarnak kényszeríteni, ez a következő hónapok nagy csatája lesz, hogy azokat az embereket, azokat a migránsokat, akik Magyarország déli határainál erőszakosan lépnek fel, agresszívek, fegyvert használnak a magyar határőrök ellen, ezeket az embereket mi engedjük be Magyarország területére. Tehát ők azt akarják, hogy mi is osztozzunk abban a biztonsági kockázatban, amelyektől ők szenvednek a korábbi években meghozott rossz döntéseik miatt.”

A miniszterelnök szerint

az unió úgy döntött, hogy szétosztja az illegálisan Európába érkező menekülteket. Nekünk is kéne fogadni jó néhány ezret. Nekünk is föl kéne építeni – az unió mostani döntése szerint – egy tízezer fő környéki méretű menekülttábort, egy migránsgettót, és ott kéne tartanunk a migránsokat egy ideig, utána pedig ki kéne engednünk. Tehát egy rossz dolgot akarnak ránk erőltetni.

Orbán Viktor világossá tette, hogy „most egy jogi erőszakot alkalmaztak, a korábban megkötött, írásos politikai megállapodást félretolták, és ránk erőszakolnak jogszabályokat. Nekünk ez ellen védekeznünk kell, újra – most más eszközökkel – meg kell védeni magunkat. Nem nagyon látok más eszközt, minthogy politikailag kell védekeznünk. Persze nem hajtunk végre semmit, ami a magyarok biztonságát veszélyeztetné, de ez kevés lesz. Brüsszelben el kell érnünk egy politikai változást. A mostani vezetőknek távozniuk kell.”

Az illegális migráció és a terrorizmus közötti összefüggéseket is boncolgató, nemrég nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági beszámoló egyik leglényegesebb pontja, hogy a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészcsoportokat. A szóban forgó körök között ugyanakkor ezzel párhuzamosan fokozódik a konkurenciaharc és az úgynevezett erőszakkészség is. A radikalizálódó bandákban felbukkanó személyek rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint annak az egyik frakciójaként működő, terrorszervezetként nyilvántartott Haqqani-csoport tagjaival.

Amint a nemzetbiztonsági jelentés rámutat, ebben a helyzetben kiemelt kockázatot jelent egy olyan bűnözői kör megjelenése, amelynek tagjai gátlástalanok és nyíltan vállalják az erőszakot. Ezek a csoportok olyan magatartásformát hoztak otthonról magukkal, amely szerint az ellenséges katona megtámadása és legyőzése dicsőséget jelent.

A beszámoló szerint két afganisztáni csoport a 313 és a 40-059 megnevezésű embercsempész kör közötti területharc következményeinek tudhatók be a vajdasági fegyveres összetűzések.

A 40-059-cel összefüggésben a dokumentum megemlíti, a csoport TikTokon már nem ügyfeleket toboroz, videói a stílusjegyek alapján az Iszlám Állam és az Al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra hasonlítanak. A videókban főként saját harci erényeiket mutatják be.

A közelmúltban először fordult elő, hogy ezek a csoportok a szerb rendőrök ellen fordították fegyvereiket. Az úgynevezett erőszakkészség már a határon is átível, hiszen a csempészek, az utaztatók már magyar határvadászokra is céloztak.

„Aggodalomra ad okot, amely szerint a tálibok nem csak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész tevékenységet – kiemelten a szerb–magyar határtérségben. Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik – azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja. Továbbá ebből biztosítják a helyi hatóságok lefizetését, illetve a fegyverek helyi beszerzésének finanszírozását” – olvasható a nemzetbiztonsági tájékoztatóban.

A jelentés külön részben tárgyalja Tádzsikisztán és Afganisztán viszonyát, geopolitikai helyzetét. Kockázatot jelent ugyanis, hogy az Afganisztánban tömegesen élő tádzsikok határokon átnyúló kapcsolataikat kihasználva könnyen jutnak tádzsik útlevélhez. Ez azért fontos, mert a Független Államok Közössége térségén belül így már külön engedély nélkül utazhatnak. Moszkvai átszállással – mindenféle rizikó nélkül – egy-két nap alatt Belgrádba érkezhetnek. Ezzel a módszerrel az Iszlám Állam, az Al-Kaida, vagy más tálib szélsőséges szervezetek tagjai észrevétlenül juthatnak az Európai Unió területére.

A tádzsik helyzethez hasonló biztonsági kockázatot jelent, hogy az egyre növekvő számú törökországi menekültek közé különböző törökajkú szélsőségesek – törökök, kurdok, illetve azeri, dagesztáni és más kaukázusi területről származók – vegyülhetnek, akik a szerb–török könnyített beutazással élve eljutnak a déli magyar határ térségébe, ahonnan megpróbálnak Magyarországon keresztül az unió más tagállamaiba utazni.

A jelentés megemlíti, olyan információk is keletkeztek, amelyek szerint közel-keleti terrorszervezetek részéről ugyancsak felmerült az igény a teljes embercsempészhálózat átvételére a balkáni régióban.

A terrorkockázatot pedig csak növeli a Hamász és Izrael között zajló fegyveres konfliktus, háború is.

Az Izrael–Hamász háború október 7-én robbant ki a Hamász mészárlása után, amelynek során mintegy 2500 terrorista tört át a határon a Gázai övezetből Izraelbe. 1400 embert megöltek és 230 különböző korú embert túszul ejtettek. Rakéták ezreit lőtték ki az izraeli városokra és egész családokat végeztek ki otthonukban. Izrael válaszul megfogadta, hogy megsemmisíti a Hamászt.

A Hamász vezetőjének 2023. október 10-ei terrorcselekmények elkövetésére felszólító nyilatkozatához az Iszlám Állam és az Al-Kaida is csatlakozott. Európai célpontok vonatkozásában egyre több terrortámadásra utaló információ keletkezik. – A kockázat az arab, a palesztin diaszpóra méretével arányos – olvasható a beszámolóban.

A háborút világszerte palesztinpárti tüntetések kísérik. Európa nagyobb városaiban – Londonban, Párizsban, Berlinben, Rómában, Koppenhágában, Stockholmban – ezres, de olykor több tízezres tömegek gyűlnek össze. A New York Post szerint „az egyetemi kampuszokon, a világ városaiban és az arab utcákon a palesztinpárti tiltakozásokról szóló szalagcímek ellenére egyetlen olyan tüntetés sem volt, amely valóban palesztinpárti lett volna”. Úgy vélik, hogy „mindannyian Izrael-ellenesek, Hamász-pártiak, terrorpártiak és gyakran antiszemiták”.

A Politico cikke szerint Európának az iszlamista terror újabb hullámával kell szembenéznie. A portál közölte, a legnagyobb fenyegetést „a magányos farkasok” jelenthetik, azok a potenciális elkövetők, akik online kurzusokon iszlamista hitszónokok tanításai által radikalizálódtak és képesek váratlan támadásokat végrehajtani civil célpontok ellen. – A titkosszolgálatok nehéz helyzetben vannak a megelőzésben, mivel a legtöbb dzsihadista szándékosan nem mutatja jelét a radikalizálódásnak, így rejtve marad a hírszerzés szeme elől, ugyanakkor bárhol és bármikor lecsaphatnak a legvédtelenebb célpontok ellen – olvasható a Politico elemzésében.

Összegzésképpen tehát elmondható, a migrációs nyomás növekedésével, illetve a már Európában életvitelszerűen tartózkodó, de illegális bevándorlóként a kontinensre érkező radikális iszlám csoportok fokozott terrorveszélyt jelentenek. A kockázatot növeli az a tényező is, hogy a migrációs (balkáni) útvonal felügyeletét, az embercsempészet szervezését a terrorkapcsolatokkal rendelkező afganisztáni tálibok vették át. A helyzet komolyságát pedig csak növeli, hogy az Izrael–Hamász háború kitörése miatt az európai célpontok vonatkozásában egyre több terrortámadásra utaló információ keletkezik.