Újabb bizonyítékok: Tálib bűnbandák a déli határon

Tovább tart az embercsempészek és az illegális bevándorlók felkutatására indított akció a Vajdaságban. A szerb hatóságok azután kezdték a razziát, hogy hárman meghaltak egy bandák közötti lövöldözésben. A helyiek szerint azonban így is vannak olyan migránsok, akik már visszatértek a környékre. A magyar titkosszolgálatok jelentése szerint a magyar határnál már az afganisztáni tálib kormányhoz köthető szervezetek vették át az irányítást.

Az elmúlt két hétben folyamatosan akcióztak a szerb hatóságok Szabadka, Zombor, Nagykikinda és Pirot területén. A migránsok és az embercsempészek azonban úgy tűnik, hogy ki tudják játszani a hatóságokat.

A környékbeliek azt gondolják, továbbra sem múlt el a veszély.

A szerb belügyminisztérium különleges egységeinek akciója alatt eddig csaknem

ötezer migránst fogtak el, kilenc gépkarabélyt, öt pisztolyt, több mint 1600 darab lőszert, több száz útlevelet és kábítószert is lefoglaltak. Százkilencven embercsempészt vettek őrizetbe, nyolcat már letartóztattak.

A szerb belügyminiszter azt ígérte, az akciók tovább folytatódnak.

A legfontosabb feladatnak a továbbiakban az embercsempészettel foglalkozó bűnbandák felkutatása számít. Ahogyan a szerb belügyminiszter, Bratislav Gansic fogalmazott, az embercsempész-hálózatok utolsó láncszemét is el akarják vágni Szerbiában – közölte az M1 tudósítója.

Oszama bin Laden mentorának szervezete tevékenykedik Magyarország déli határán

– írja a Magyar Nemzet.

A Dzsalaluddin Hakkani nevéhez köthető Hakkani-terrorhálózat az 1990-es évek elején kötött szövetséget a tálibokkal, így Dzsalaluddin maga is a talibán egyik vezetőjévé vált. A 90-es évek második felében a menekülő terrorvezér, Oszama bin Laden mentoraként tekintett rá.

Halála után fia vette át a szervezet irányítását, amelyet azóta is a kezében tart. 2018-ban létrehozták elit egységüket, amelyet Badri-hadseregként említettek.

A Magyarország déli határain tevékenykedő embercsempészbanda a Badri 313-as zászlóalja után kapta a nevét, ahol a szervezet vezetői korábban szolgáltak. A Badri 313 a Hakkáni-hálózat

elit egysége, terepszínű, modern ruházatuk, korszerű golyóálló mellényük, sisakjuk, az amerikai hadseregben rendszeresített éjjellátóik és fegyvereik vannak.

Bakondi György a TV2 reggeli műsorában azt mondta, a tálib kormányzatnak érdeke, hogy minél többen vegyék igénybe a Magyarországon áthaladó embercsempész-útvonalat anyagi haszon és információszerzés miatt.

„A tálib hírszerzés minél több információt akar szerezni az itt működő szervezetekről, hogy ezáltal befolyásolhassa, kik léphetik át a határt. Ez mindenképpen egy fontos bázis, egy fontos útvonal” – mutatott rá a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

A migrációs és ezzel együtt a terrorfenyegetettség egész Európában érezhető. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 27 schengeni tagországból már 10-ben vezettek be szúrópróbaszerű vagy rendszeres határellenőrzést, amit aztán többször meghosszabbítottak.

A legfontosabb feladat az embercsempészettel foglalkozó, szervezett bűnbandák felkutatása, mert ezzel lehet elvágni az illegális bevándorlók csempészetével foglalkozó szervezeti láncok legfontosabb karikáját – hangsúlyozta Bratislav Gasic szerb belügyminiszter Horgoson.

A szerb belügyi tárca hétfői közleménye szerint Bratislav Gasic az éjszaka folyamán a magyar határ melletti Horgoson egyeztetett munkatársaival az illegális migráció felszámolásának következő lépéséről. Mint mondta: az embercsempészek lefülelése mellett szintén fontos azoknak a raktáraknak a felkutatása, ahol a bűnbandák a fegyvereiket rejtegetik. Rámutatott, hogy a belügyminisztérium munkatársai éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlók Szerbiába lépését Bulgária és Észak-Macedónia felől, ahogy azon is, hogy a magyar határ közelében fogják el a migránsokat. „Mi humánus és vendégszerető ország vagyunk, de nem leszünk terepe azok leszámolásának, akik visszaélnek ezzel a vendégszeretettel” – húzta alá.

Október végén több száz szerb rendőr vonult ki a szerb-magyar határra, illetve a közeli településekre egy halálos áldozatokat is követelő, migránsok közötti fegyveres leszámolást követően. A belügyminiszter akkor azt mondta, a rendőrség addig nem nyugszik, amíg fel nem kutatja az összes olyan migránst, aki részt vett az incidensekben, lövöldözésekben és bűncselekményekben, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy visszaszorítsák az illegális bevándorlást.

A hétfői közlemény szerint az utóbbi két hétben a rendőrség munkatársai 4931 migránst fogtak el Szabadka, Zombor, Nagykikinda és Pirot területén, emellett kilenc gépkarabélyt, öt pisztolyt, több mint 1600 darab lőszert, több száz útlevelet és kisebb mennyiségű kábítószert találtak. Az akció során nyolc személyt embercsempészet miatt tartóztattak le, további 190-et pedig különböző bűncselekmények miatt vettek őrizetbe.

A migrációs válság tetőpontján, 2015-ben körülbelül egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is része. Hivatalos adatok szerint az illegális bevándorlás legnépszerűbb útvonala még mindig a nyugat-balkáni szárazföldi út.

Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sok esetben újra útra kelnek, és néhány nappal később elérik a magyar határt, ahol ismét megkísérlik a bejutást az Európai Unióba.

Az illegális migráció az elmúlt években élhetetlenné tette a magyarlakta szerbiai falvakat, erről számolnak be a helyiek a kormány közösségi oldalára feltöltött videójában. Az ott élők többek között arra panaszkodnak, hogy a bevándorlók elfoglalták és tönkretették a környéken lévő házakat, naponta lövöldöznek, és már a helyieket sem engedik be az általuk elfoglalt területekre.

Az elmúlt években megjelent migráns tömegek lényegében élhetetlenné tették a magyarlakta szerbiai falvakat. Erről számolnak be helyi lakosok a kormány közösségi oldalára feltöltött videójában.

Az egyik idős nő azt mondja, az illegális bevándorlók tönkretették a környéken szinte az összes üresen álló házat. Ezeket először illegálisan elfoglalták, majd amikor hidegebbre fordult az idő, eltüzelték az ablakkereteket, az ajtókat, és mindent, ami éghető volt.

Egy másik lakos pedig arról panaszkodik, hogy – a szinte kizárólag fiatal férfiakból álló migráns bandák – az elmúlt időszakban folyamatosan fegyverekkel lövöldöztek egymásra a határ közelében.

De volt olyan is, hogy a jogtalanul elfoglalt erdőbe a helyi lakosokat sem engedték be. Fegyverekkel állták útjukat és azt mondták, az már Afganisztán.

„Az utolsó egy évben azt lehet mondani, hogy talán egy nap volt, amikor hetente nem lövöldöztek, talán, de minden nap lövöldöztek. Egy napon itt dolgoztam, talán egy pár hete, és megnéztem az órámat. Háromtól fél ötig folyamatosan lövöldöztek. Az utóbbi egy hónapban úgy volt, hogy mi, akik itt lakunk, megpróbálunk bemenni az erdőbe, fegyverekkel odaállnak eléd, és mondják,  hogy mögöttük ez már Afganisztán, és nem engedtek be. Szóval nem engedték be a helyi lakosokat sem az erdőbe” – mondta egy környéken élő.

Felfoghatatlan mennyiségű pénz van az embercsempészetben, a tálibok megpróbálják teljesen az ellenőrzésük alá vonni a déli határnál tevékenykedő bűnözői hálózatot.

Erről beszélt a a Migrációkutató Intézet igazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Marsai Viktor e mellett kiemelte, az elmúlt évek európai terrortámadásaiból világosan látszik, hogy a bevándorlásnak komoly terrorkockázati tényezője is van.  Németországban például a helyi titkosszolgálatok tízezer körülire teszik a potenciális terroristák számát.

A nemrég nyilvánosságra hozott magyar titkosszolgálati jelentés is megerősíti, hogy szoros összefüggés van a migráció és a terrorizmus között.

Erről beszélt Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban.

A miniszterelnök hangsúlyozta, az illegális migránsoknak bármilyen beengedése oda vezet, hogy nem lehet biztonságban, nyugodtan, jólétben élni Magyarországon sem. A kormányfő kiemelte, Magyarország ezért is kéri Brüsszeltől, hogy ne erőszakoljanak rá olyan politikát, amely a nyugati tagállamokat tönkretette.

„Nem akarunk mini Gázákat Budapest kerületeiben, meg nem akarunk terrortámadásokat, meg bandaháborúkat, meg mindazt, amit látunk a nyugat-európai nagyvárosokban. A baj az, hogy ezt nem fogadják el” – fogalmazott.

Orbán Viktor hozzátette: ez ellen harcolni kell, a jövő évi európai parlamenti választásnak ez lesz az egyik tétje. Kiemelte: Magyarországnak meg kell védenie a határait és meg kell védenie álláspontját Brüsszelben.