Ukrajna nem akar másodosztályú EU-tag lenni

Dmitro Kuleba külügyminiszter cáfolta hétfőn, hogy tárgyalások folynának Ukrajna és az Európai Unió között részleges vagy bármilyen egyéb, „hiányos” EU-tagságról.

A tárcavezető erről újságírói kérdésre válaszolva beszélt az EU-tagországok kijevi kihelyezett informális tanácskozása utáni sajtótájékoztatón. A külügyminiszter Denisz Smihal ukrán miniszterelnök múlt heti kijelentését kommentálta, amelyben a kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna nem lenne elégedett egy „másodosztályú” uniós tagsággal – emlékeztetett beszámolójában a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

Kuleba szerint Brüsszelben nem tettek ilyen javaslatot Kijevnek, és a megbeszélések azzal az alapvetéssel folynak, hogy Ukrajna az EU teljes jogú tagja lesz.

„Ukrajna elsőosztályú állam, EU-tagsága is elsőosztályú lesz” – szögezte le Kuleba.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hozzáfűzte, hogy „részleges vagy 35 százalékos uniós tagság” nem létezik. „A tagság az tagság. Nem értem, ez honnan jön” – mondta.

Kuleba – az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint – azt mondta, hogy az EU-tagországok külügyminisztereinek kijevi találkozóján „konszenzus volt érezhető” Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban.

„A mai találkozó arról is szólt, hogy Ukrajna EU-taggá váljon. És ebben is konszenzus volt az asztal körül. Ez pusztán idő kérdése. Mind Ukrajna, mind az európai fél eltökélt abban, hogy maximális sebességgel történjen előremozdulás ebben a kérdésben, figyelembe véve mindazokat a reformokat, amelyeket Ukrajna végrehajtott, végrehajt és végre fog hajtani” – hangsúlyozta.

Közölte: Ukrajna ma jelezte, hogy végrehajtja az Európai Bizottság által a tagsági tárgyalások megkezdésére tett hét ajánlást. „Arra számítunk, hogy ezek végrehajtását becsületesen, átláthatóan, további követelmények támasztása nélkül fogják elbírálni” – jegyezte meg.

Borrell kijelentette: meggyőződése szerint az EU-csatlakozás önmagában is képes komoly biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek.

Emlékeztetett arra, hogy 2023 végéig az uniós országok vezetői megkapják az Európai Bizottság ajánlásait Ukrajna esetleges tagságának kérdésében, és ezt követően döntenek arról, hogy megkezdik-e a tárgyalási folyamatot Kijevvel.

Kifejezte abbéli reményét, hogy az EU-tagországok az év végéig meg tudnak állapodni egy ötmilliárd eurós biztonsági támogatás nyújtásáról Ukrajnának 2024-re.

Levette az OTP Bankot a nemzetközi háborút finanszírozó vállalatok listájáról az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) – jelentette be az ügynökség hétfőn a honlapján.

A közlemény szerint az elmúlt napokban az Európai Külügyi Szolgálat részvételével folytatott megbeszéléseken az OTP Bank számos kötelezettséget vállalt az orosz piacra vonatkozó jövőbeni terveivel kapcsolatban.

„A NAZK, teljesítve a megállapodás rá eső részét levette a bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, egyúttal arra számít, hogy az OTP Bank haladéktalanul betartja a megkötött megállapodást” – közölte az ügynökség.

Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek Kijevbe kihelyezett mostani tanácskozása nemcsak az Ukrajnával való szolidaritás jelentős megnyilvánulása, hanem egy új lépés Európa megerősítése felé, amely ezzel vezető és kezdeményező szerepet szerez magának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az értekezlet résztvevői előtt mondott beszédében.

„Folyamatosan új védelmi és diplomáciai, politikai és integrációs, gazdasági és szankciós lépésekre van szükségünk, amelyek megerősítik közös álláspontunkat. Minél szélesebb körű a tevékenységünk, nagyobb a vezető szerepünk és több a kezdeményezésünk, annál kevesebb esélye lesz Oroszországnak alkalmazkodni a közös nyomásunkhoz” – idézte az Interfax-Ukrajina hírügynökség az államfőt.

Az unió előtt álló fontos lépések között említette elsősorban Ukrajna védelmi támogatásának növelését, beleértve fegyverek és lőszerek szállítását, az ukrán katonák kiképzési körének bővítését és a védelmi ipar közös termelési kapacitásának növelését.

Fontosnak nevezte továbbá a világ lehető legtöbb vezetőjének és államának bevonását az ukrán béketerv végrehajtásába, valamint azt, hogy azok az uniós tagországok, amelyek eddig nem tették meg, csatlakozzanak a NATO által Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákhoz.

Zelenszkij sürgette az Oroszország elleni új uniós szankciócsomaggal kapcsolatos munka intenzívebbé tételét és az Iránnal szembeni büntetőintézkedések kiterjesztését, valamint azt, hogy még idén kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról.

„Biztos vagyok abban, hogy Ukrajna és az egész szabad világ képes megnyerni ezt a konfliktust. Győzelmünk azonban közvetlenül az önökkel való együttműködésünktől függ. Minél erősebb és minél inkább az elveinkhez hű lépéseket teszünk, annál hamarabb véget ér ez a háború, és igazságosan fog véget érni: területi integritásunk helyreállításával és egész Európa békéjének megbízható szavatolásával” – zárta szavait az elnök.

Egyre több ország ismeri el, hogy nem tudja vagy nem akarja az eddigi mértékben fegyverekkel támogatni Ukrajnát. A francia hadügyminiszter például úgy fogalmazott: nem tudjuk a végtelenségig ellátni Ukrajnát fegyverekkel a saját hadseregünk kárára. Az Egyesült Államokban pedig a republikánusok jelentős része megszavazta, hogy vonjanak el 300 millió dollárt a védelmi kiadásokból. A pénzt az ukrán katonák kiképzésére és fegyverek vásárlására szánták volna.

„Már Ukrajnában vannak az első Abrams harckocsik” – közölte Volodimir Zelenszkij néhány napja a közösségi oldalán.

Kijev jelentős előrelépést vár a fronton az amerikai csúcstechnikától, hiszen az Abrams tankok jóval fejlettebbek, mint a szovjet érából örökölt társaik.

Az ukrán elnök arról viszont már hallgatott, hogy a Biden-adminisztráció által ígért 31 tankból mennyi érkezett. Egyes források szerint ez nem véletlen, ugyanis úgy tudni,

Washington mindössze 6-8 harckocsit szállított eddig.

Az viszont már biztos, hogy az ígéretek ellenére a nagy hatótávolságú német Taurus rakétákból Ukrajna egyelőre egy darabot sem kap. A kiszivárgott információk szerint maga Olaf Scholz állította le a folyamatot. A német kancellár arra hivatkozott, hogy a rakéták működtetéséhez német személyzetnek is Ukrajnába kellene utaznia, ami konfrontációhoz vezetne Oroszországgal.

„Nem tudjuk a saját hadseregünk kárára a végtelenségig ellátni Ukrajnát fegyverekkel” – ismerte be  nemrég egy interjúban a francia hadügyminiszter, amit a brüsszeli Politico szemlézett.

A lap szerint Sebastien Lecornu szerint Franciaország a saját védelmét veszélyezteti az Ukrajnának küldött fegyveradományokkal. Sőt, Párizsban változtatni akarnak az ukránoknak nyújtott fegyver-támogatások rendszerén. Segélyszállítmányok helyett

hosszú távú fegyvervásárlási szerződéseket kötnének Kijevvel.

Ukrajna egy másik fontos partnerét is elveszítette a hetekben. Miután Volodimir Zelenszkij élesen bírálta és támadta Lengyelországot a gabonaembargó miatt, Mateus Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmilyen fegyvert nem szállítanak Ukrajnába.

Vagyis Ukrajna korábban megingathatatlannak tűnő támogatói közül egyre többen döntenek úgy, hogy különféle indokokra hivatkozva csökkentik a fegyverszállításokat.

A Zelenszkij-kabinetet a legnagyobb csapás azonban szombaton érte, amikor az amerikai kongresszus késő este elfogadta az Egyesült Államok átmeneti költségvetését. Az alapján úgy tűnik,

Kijev támogatása egyre bizonytalanabb.

A republikánusok csaknem fele ugyanis megszavazta, hogy 300 millió dollárt faragjanak le a védelmi kiadásokból. Pedig ebből ukrán katonák kiképzését és fegyvervásárlásokat finanszíroztak volna.

A The Independent brit lap pedig arra is rámutat, hogy emellett a képviselőházban megszavazott törvényből kimaradt a további ukrajnai segély is, ami azt jelenti, hogy bezárták az ajtót a szenátus terve előtt, amely 6 milliárd dollárt juttatott volna Ukrajnába.

Vagyis Kijev amerikai szövetségesei inkább lemondtak az Ukrajnának nyújtott támogatás biztosításáról, minthogy kormányuk működése veszélybe kerüljön. Elemzők ezt úgy értékelték, hogy az amerikai költségvetési csaták első áldozata Ukrajna lett, az amerikai politikusok ugyanis gondolkodás nélkül csökkentették az ukránok támogatását.

A Magyar Nemzet szerint beszédes és az amerikai bizalom megrendülésére utalhat, hogy az ukrán támogatások kizárása alig több mint egy héttel azután történt, hogy a képviselők találkoztak Volodimir Zelenszkijjel. Az ukrán elnök arról győzködte őket, hogy Ukrajna megnyeri a háborút,

de ehhez további segélyekre van szüksége.

Az Egyesült Államok eddig négy támogatási kört hagyott jóvá Ukrajnának, összesen mintegy 113 milliárd dollár értékben.