Több mint száz csapást mértek az orosz erők Ukrajnára

Az orosz erők az elmúlt nap során 99 légi- és nyolc rakétacsapást mértek Ukrajna területére – közölte az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében a Facebook-oldalán.

A közleményben a katonai vezetés kiemelte, hogy az éjjel mintegy negyven, iráni gyártású Sahid drónnal támadta Oroszország Ukrajnát. Az ukrán légvédelem harminc drónt semmisített meg a déli Odessza és Mikolajiv megyék, valamint a nyugat-ukrajnai vinnicjai régió légterében. A jelentés szerint a támadásoknak vannak civil halálos áldozatai és sérültjei, de számokat a vezérkar nem közölt.

“Az orosz megszállók továbbra is figyelmen kívül hagyják a nemzetközi humanitárius jogot, nemcsak az ukrán csapatok állásait ágyúzzák, hanem a lakott területek polgári infrastruktúráját is, terrorizálva a civileket” – tette hozzá a vezérkar.

Olekszandr Tolokonnyikov, a déli Herszon megyei kormányzói hivatal szóvivője egy tévéműsorban arról tájékoztatott, hogy vasárnapra virradó éjjel az orosz erők tíz bombát dobtak a régióra. Sztanyiszlavove településen négy helyi lakos sérült meg, egy ember a romok alatt rekedt. A szóvivő megjegyezte, hogy az elmúlt hat-hét nap alatt 166 bombát dobtak az orosz erők a megyére.

A Donyeck megyei ügyészség a Facebookon arról adott hírt, hogy egy Sz-300-as rakétákkal végrehajtott orosz csapás nyomán egy négytagú család rekedt házuk romjai alatt. Szomszédjuk mentette ki az összedőlt házból a házaspárt, 16 éves fiukat és az 57 éves nagymamát.

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy régióját is rakétacsapás érte az éjjel. A területet az orosz erők úgyszintén Sz-300-as rakétákkal lőtték. Találat ért egy magánvállalatot, ahol tűz ütött ki. Áldozatokról, sérültekről nem közölt információt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reggel Telegram-csatornáján bejelentette, hogy egész Ukrajna vasárnap helyi idő szerint kilenc órakor egyperces néma csenddel tiszteleg az elesett ukrán védők emléke előtt. “Városaink központi utcáinak és tereinek, a közlekedésnek, mindannyiunknak, bárhol is legyünk, meg kell állnunk, hogy tisztelegjünk az elesett hősök emléke előtt, és köszönetet mondjunk minden védőnknek” – mondta videóüzenetében az államfő. Október 1-jén ünneplik Ukrajnában az ország védőinek napját.

Kijevi jelentések szerint több orosz drón is célba talált, amelyek egyebek mellett gabonaraktárakban robbantak fel. A hétvége egyébként az ünneplésről és a megemlékezésekről szól Oroszországban, illetve Ukrajnában: Moszkvában a négy kelet-ukrajnai megye elcsatolásának egyéves évfordulóját ünneplik, az ukránok pedig Mariupol elestére emlékeztek.

Látványos színielőadással emlékeztek meg Kijevben a délkelet-ukrajnai Mariupol elestére: 500 nappal ezelőtt foglalta el az orosz hadsereg a kikötővárost. Egy éve, 2022. szeptember 30-án pedig Moszkva bejelentette a négy kelet-ukrajnai megye egyesülését Oroszországgal.

Szombaton Ukrajnába látogatott az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell kijelentette: az Európai Unió célja, hogy helyreállítsák Ukrajna egységét.

„Az évforduló egy megfelelő pillanat arra, hogy emlékezzünk, Oroszország illegálisan csatolta el Ukrajna négy megyéjét, csakúgy, mint a Krímet. Az Európai Unió politikai és diplomáciai tevékenységének célja a béke, egy igazságos béke, amely megőrzi Ukrajna területi épségét” – mondta Josep Borrell.

Az elfoglalt területeken azonban ünnepségeken emlékeztek az évfordulóra, és nagyszabású ünnepélyt tartottak a moszkvai Vörös téren is.

Vlagyimir Putyin arról beszélt: az egyesülés a népek önrendelkezési jogának adott érvényt Kelet-Ukrajnában.

„Egy régóta vágyott és nehezen kiharcolt döntés született egy évvel ezelőtt. A népszavazás teljes összhangban állt a nemzetközi normákkal” – mondta az orosz elnök.

Közben megérkeztek a frontra az első amerikai Abrams tankok, amelyek a csúcstechnológiát képviselik. Hosszú ideig azonban nem várható újabb amerikai segélyszállítmány Ukrajnában.

Szombaton ugyanis az amerikai szenátus elfogadta az átmeneti szövetségi költségvetést, amely hosszú idő után először, nem tartalmaz új amerikai támogatást Ukrajnának. A felsőház Republikánus párti vezetője sietett leszögezni: bízik benne, hogy a szenátus még az év vége előtt újabb ukrajnai segélyekről fog dönteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban arról beszélt:

a kijevi vezetés célja, hogy Ukrajna önellátó legyen a fegyvergyártásban.

„Országunk a világ élvonalába fog tartozni a fegyvergyártásban és védelmi rendszerek előállításában. Ez már nem csak egy cél, hanem valós kilátás. Jelenleg segítségre szorulunk a biztonságban, de a jövőben ez fordítva lesz” – mondta az ukrán elnök.

Hozzátette: különösen fontosnak tartja, hogy a jövőben Ukrajna erőteljes légvédelmi rendszereket legyen képes előállítani.

Az ukránok kényszerhelyzetbe kerültek, ugyanis az ellentámadást igencsak megnehezíti az, hogy az oroszok befészkelték magukat a már megszállt területekre, ha pedig nem támadnak, azzal megint csak Moszkvának kedveznek.

Mindkét fél nagyra törő célokkal kezdte az évet: Oroszország a keleti Donbasz régiót akarta elfoglalni, míg Ukrajna az orosz erők megosztását tűzte ki célul egy déli támadással.

Azonban egyik offenzíva sem a tervek szerint alakult. A frontvonal a hónapokig tartó harcok és súlyos veszteségek után nagyrészt változatlan maradt.

Augusztusban kevesebb terület cserélt gazdát, mint a háború bármely más hónapjában – derül ki a The New York Times elemzéséből, amely az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) adataira hivatkozik. Míg Ukrajna délen kisebb területet foglalt vissza, Oroszország összességében valamivel több területet foglalt el, főként északkeleten.

Ukrajna minimális előnyre tett szert, a sűrű orosz aknamezők és erődítmények minden támadást rendkívül költségessé tettek. A frontvonalon minden egyes kilométernyi területért öldöklő harc folyt, és nem ismétlődött meg az a gyors áttörés, amelyet Kijev 2022 szeptemberében ért el Harkivnál, amikor Oroszország védelme összeomlott egy meglepetésszerű ukrán ellentámadás után.

Oroszország és Ukrajna idén hasonló kihívásokkal nézett szembe. Mindkét fél olyan pozíciókért harcol, amelyek Kelet-Ukrajna egyes részein hónapok, sőt évek óta nagyrészt megerősödve maradtak. A háború korábbi szakaszában elesett, tapasztalt katonákat és parancsnokokat újoncok váltották fel, akik gyakran nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel.

Az ukrán ellentámadás nehezen tudott előrenyomulni a déli, tágas mezőkön. Kiterjedt aknamezőkkel és több száz kilométernyi erődítmény rendszerekkel kell szembenéznie, amelyeket Oroszország a télen épített ki, hogy lelassítsa az ukrán járműveket, és olyan pozíciókba kényszerítse az ukrán csapatokat, ahol könnyebben célba vehetik őket.

Ha mindkét fél területnyereségét összeadjuk, Oroszország az év elejéhez képest közel 520 négyzetkilométerrel nagyobb területet ellenőriz Ukrajnában.

Marina Miron, a londoni King’s College felsőoktatási intézet hadtudományi kutatója szerint az orosz hadsereg a gyors térnyerés helyett inkább a már ellenőrzött területek megtartására koncentrál. „Nem veszít semmit azzal, hogy nem mozdul előre” – mondta.

Az orosz erők közel háromszor nagyobbak Ukrajna haderejénél a harctéren, ezért

Oroszország úgy látja, hogy az elhúzódó védelem az ő érdekeit szolgálja.

„Az egész ukrajnai stratégia az, hogy az oroszok hagyják, hogy az ukránok nekifussanak az orosz védműveknek, ezáltal pedig minél nagyobb pusztítást érjenek el soraikban, és minél több nyugati felszerelést megsemmisítsenek” – fejtette ki.

Oroszország Ukrajna mintegy 18 százalékát ellenőrzi – egy Svájcnál nagyobb területet. Ez magában foglalja a Krímet és Kelet-Ukrajna egy részét, amelyet 2014 óta megszállva tart.

Azonban a lassulás hatalmas kockázatokkal jár Ukrajna számára. Ráadásul úgy tűnik, nem valószínű, hogy sikerül visszafoglalnia az ország komoly területeit, a nyugati támogatás pedig csökkenhet, akár a politikai akarat hiánya miatt, akár azért, mert nem hajlandó több fegyvert adni, különösen, mert évek óta várnak a pótfelszerelések szállítására.

„Oroszország megpróbálja kivárni, amíg a Nyugat hátat fordít”

– mondta Miron.

Némi sikereket azért elért Ukrajna, azonban az óra ketyeg

A múlt hónapban sikeresen visszafoglalta Robotine falut, és az elmúlt napokban páncélozott járműveket vitt át Oroszország fő páncéltörő védelmi vonalán Verbove közelében.

Az óra azonban ketyeg, az ellentámadás elhúzódása Oroszországnak kedvez.

A jövő hónapban heves esőzések várhatók, és a sáros terep megakadályozhatja a nehéz járművek, például az újonnan érkezett amerikai Abrams harckocsik és a Nagy-Britannia által szállított Challenger harckocsik használatát. „Ha sár van, és van egy 75 tonnás Challenger, az egyszerűen elsüllyed” – mondta Miron.