20 milliárdot adunk a Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatásaira

A magyar felsőoktatási intézmények presztízsét is emeli, hogy az elmúlt napokban Nobel-díjjal elismert tudósaink itthoni egyetemeken végeztek – mondta Csák János szerdán a TV2 Mokka című műsorában. Elmondta azt is: a magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira 20 milliárd forintot fordít.

 A hétfőn orvosi-élettani Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) diplomázott, jelenleg az SZTE kutatóprofesszora is, a kedden fizikai Nobel-díjban részesült Krausz Ferenc az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett – mondta.

„Dolgozunk azon, hogy minél több olyan tudóst bevonjunk magyarországi kutatásokba, akik emelik egyetemeink és kutatóintézeteink presztízsét” – fogalmazott a kulturális és innovációs miniszter.

Kifejtette, a magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira 20 milliárd forintot fordít egy hatéves szerződés keretében.
Csák János felidézte, hogy Krausz Ferenc és tudóstársai a 2000-es évek elején végezték el a most fizikai Nobel-díjjal elismert kísérleteket, azóta az eredményeknek számos alkalmazása lett. Hozzátette: a tudományos közösségben egyre nagyobb hatást gyakorolnak mindazon eszközök, amelyeket később mások használnak.

„Amikor a legrangosabb tudományos elismerés odaítéléséről döntenek, az illetékesek azt is figyelembe veszik, milyen végső hatása van egy felfedezésnek. Ahogy Karikó Katalin felfedezése a covid elleni vakcina mellett a rák gyógyításában jelent óriási előrelépést, Krausz Ferencéknek a lézerfizikában az atommagon belüli elektron- és más részecskemozgásokat vizsgáló és követő technológiája az anyagtudománytól az élettudományokig nagyon sok helyen használható” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: mindkét magyar közreműködéssel született felfedezés az emberiség haladását segíti elő, ahogy azt legfontosabb felételként Alfred Nobel, a díj alapítója annak idején megfogalmazta.

A miniszter hangsúlyozta: egy ilyen eszköz kifejlesztésével, a betegségek előre jelzésével, ezáltal az életmódváltással óriási megtakarítást lehet elérni a hazai egészségügyben.

Az a fantasztikus Krausz Ferenc felfedezésében, hogy a Nobel-díjas fizikus nem állt meg ott, hogy óriási áttörést ért el vele a fizikában, hanem azonnal elkezdte alkalmazni

Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjától óriási lendületet kap a magyar tudomány – mondta Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjas fizikus ünnepel a München melletti Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézetben (MPQ), miután két másik tudóssal együtt megkapta a díjat

Fotó: AFP/Christof Stache

Krausz Ferenc felfedezése kapcsán Gulyás Balázs úgy fogalmazott: amellett, hogy egy hatalmas intellektuális teljesítmény – hiszen a fizika alapelveinek megfelelően ki tudott dolgozni egy olyan módszert, amivel a világ legrövidebb fényimpulzusait elő tudta állítani – ezt azonnal alkalmazta is különböző területeken, köztük az orvostudományban. Ennek egyik gyakorlati alkalmazása, hogy az emberek egy csepp véréből úgynevezett molekuláris ujjlenyomatot lehet levenni.

Az a fantasztikus Krausz Ferenc felfedezésében, hogy a Nobel-díjas fizikus nem állt meg ott, hogy óriási áttörést ért el vele a fizikában, hanem azonnal elkezdte alkalmazni – mondta. „Ez egy példamutató minta minden kutató számára” – hangsúlyozta a HUN-REN elnöke, aki beszélt arról is, hogy az alapkutatás és az alkalmazott kutatás valójában soha nem választható szét egymástól. Gulyás Balázs szerint az a jó kutatás, amelynek eredménye nagy hatású, nagy áttörés az elméleti ismeretek terén, ugyanakkor alkalmazható az élet különböző területein is.

Krausz Ferenc óriási felfedezésének köszönhetően, amellyel pillanatfelvételeket tud készíteni az atomok és benne az elektronok állapotáról, nem csak az orvostudományban, de az anyagok megismerésének rengetegek más területén is tudományos áttörések várhatóak – mutatott rá Gulyás Balázs, aki kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy Krausz Ferenc kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is, ahol egy kutatócsoportot vezet a Nobel-díjas fizikus.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc sem állt le egy elméleti felfedezésnél – méltatta Gulyás Balázs. Hozzátette, az óriási elméleti felfedezéseiket alkalmazták és elkezdték azt kiterjeszteni különböző területekre.

A Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: Karikó Katalin egy csodálatos alapkutatási felfedezést tett óriási intellektuális áttöréssel, amellyel emberek millióinak életét mentette meg. Krausz Ferenc esetében ez a hatalmas felfedezés az anyagvizsgálatokhoz, azon belül is például az emberi vérben lévő fehérjék vizsgálatához vezetett és ennek óriási jövője van a gyakorlati alkalmazások terén is.

Gulyás Balázs a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt arról is, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket tekintve az európai országok középmezőnyének alsó felében helyezkedik el. Az a cél, hogy belátható időn belül a középmezőny felső egyharmadába kerüljön az ország, amelyhez mind a pénzügyi, mind az infrastrukturális és a személyi feltételek is adottak – hangsúlyozta.

A szerda reggeli műsorban Gulyás Balázs különösen fontosnak nevezte a tehetséggondozást. Beszélt arról is, hogy az anyagi eszközök fontosak, de sokkal inkább szemléletváltásra van szükség. Külföldi tapasztalatait példaként említve, a sikeres külföldi minták magyar viszonyokba való átültetését szorgalmazta. Fontosnak nevezte, hogy teljesítményalapú legyen a kutatás és a tudomány finanszírozása. Hangsúlyozta, minden felfedezést azonnal intellektuális, társadalmi és gazdasági értékké kell tenni, ezt bizonyítja mind a két Nobel-díjas munkássága is.

„Ismét és ismét bebizonyítjuk mi magyarok, hogy a tudományban, a sportban, a művészetekben óriási nemzet vagyunk” – fogalmazott Gulyás Balázs.

„Ez nemcsak büszkeséggel tölt el, hanem valami bizonyítékot is nyújt arra, hogy Magyarországon a tudomány, a kutatás, de a művészetek és a kultúra, illetve a sport is jó úton haladnak előre” – mondta az M1 aktuális csatornán.

Gratulálok Krausz Ferencnek a fizikai Nobel-díjhoz! – írta Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor. A kormányfő csak az egyike azoknak, akik gratuláltak az új Nobel-díjasnak.

A köztársasági elnök is szavakba öntötte elismerését: „Micsoda büszkeség! Szívből gratulálok Krausz Ferencnek a fizikai Nobel-díjhoz! És még csak kedd van” – írta Novák Katalin.

Csák János: Óriási dolog, hogy két magyar díjazott is van

Óriási dolog, hogy a Nobel-díj bejelentések első két napján magyar tudósokat ismertek el, Karikó Katalin biokémikus után Krausz Ferenc fizikust is – mondta Csák János kedden.

A kulturális és innovációs miniszter kiemelte: Krausz Ferencnek az atomon belüli részecskemozgások mérése terén elért kutatási eredményei azért is rendkívül fontosak, mert bármely tudományterületen használhatók, hiszen egész világunk atomokból áll.

Hozzátette: Krausz Ferenc magyarországi kutatásainak a remények szerint szabadalmi és termékeredményei egyaránt lesznek.

A két új magyar Nobel-díjasról szólva megjegyezte: a két tudós megközelítése a saját területén sok tekintetben hasonló. „Van egy zseniális gondolatuk, azt technikailag képesek tudományosan igazolni, utána pedig alkalmazni, hogy abból szabadalom és piacra kerülő termék legyen. Karikó Katalin esetében ez a vakcina volt, Krausz Ferencnél bizonyos betegségek előrejelzésére számíthatunk. Mindkét esetben olyan tevékenységről van szó, amely javítja az emberiség életminőségét” – mondta a kulturális és innovációs miniszter.

Csák János különlegesnek nevezte, hogy Krausz Ferenc kutatási eredményeinek kiértékelését mesterséges intelligencia segítségével végzik, így a nagy tömegű adatból olyan eredményekre juthatnak, amelyet emberi léptékkel szinte lehetetlen lenne megoldani.

Gulyás Balázs: Krausz Ferenc és díjazott társai felfedezésével „lefényképezhetjük” az elektronokat

Krausz Ferenc és két díjazott társa fizikai Nobel-díjjal elismert felfedezésével „lefényképezhetjük” az elektronokat, ami hatalmas lépés lehet a betegségek megelőzésében – mondta a Magyar Kutatási Hálózat elnöke kedden az MTI-nek.

„Óriási eredmény, hogy a magyar fizikus kutatási eredményeivel, a világ lehető legrövidebb idejű fényimpulzusainak segítségével atomokat tudunk megvilágítani. Ezzel gyakorlatilag le tudjuk fényképezni az elektronokat, és azok helyzetét az atomon belül” – hangsúlyozta Gulyás Balázs.

Stockholmban kedden jelentették be, hogy a Németországban élő Krausz Ferenc és két francia fizikus, az Egyesült Államokban dolgozó Pierre Agostini és a Svédországban tanító Anne L'Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke szerint a felfedezéssel olyan állapotait tudjuk feltérképezni az anyagnak, az atomoknak, a molekuláknak, amelyekre eddig nem voltunk képesek.

Mint megjegyezte, Krausz Ferenc komoly segítséget nyújt ahhoz, hogy Magyarországon is kiépítsenek egy óriási biobankot, hasonlóan számos fejlett országhoz, köztük az Egyesült Királysághoz, Japánhoz, Dél-Koreához, Szingapúrhoz, Tajvanhoz.

„Ezekben a biobankokban emberektől levett vért, biológiai és antropometriai adatokat, mágneses rezonanciával készült képeket tárolnak, amelyekből számos vizsgálat elvégezhető” – fejtette ki a tudós.

Szabó Gábor: Az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus.

Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan „vakunak”, amellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.

Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet – mutatott rá a fizikus.

A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus.

Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást – mondta.

A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, amelyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.

Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik – emelte ki az ügyvezető.

Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe – mondta Szabó Gábor.