Szijjártó: Itt van végre az ideje a békének!

Sajnos a béke esélyei nem javultak, az ez irányba mutató körülmények inkább romlanak. Ugyanakkor  mégis azt kell mondani, hogy itt az ideje a békekötésnek - fogalmazta meg véleményét az ellentmondásos helyzetről a külügyminiszter.

A béke körülményei nem fognak javulni az orosz-ukrán konfliktusban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a CNN-nek adott interjúban. A miniszter a közösségi oldalán megosztott videóban elmondta, itt az ideje az ukrajnai háború megállításának.

Az Ukrajna globális támogatásának csökkenésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta:

az európai nemzeti parlamentekben és az Egyesült Államokban érzékelhető Ukrajna-fáradtság annak bizonyítéka, hogy a béke körülményei nem fognak javulni. Ez egy nagy vita Magyarország és azok között, akik nem gondolják, hogy a békének most kellene eljönnie, mondván, hogy a helyzetnek a harctéren kellene javulnia napról napra a béke szempontjából.

A rendezést illetően a tárcavezető a háború befejezését, az emberéletek mentését nevezte az első célnak, amely után tárgyalóasztalhoz kell ültetni az ukránokat és az oroszokat. Ez – jegyezte meg – nem képzelhető el az Egyesült Államok nélkül, amely garantálhatja a béke fenntarthatóságát.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a területi integritást és a szuverenitást minden ország esetében tiszteletben kell tartani. Magyarország soha nem ismerte el Ukrajna egyetlen területének megszállását sem – hívta fel a figyelmet.

Közölte, nemcsak Magyarország nemzeti érdeke, hanem minden európai ország érdeke, hogy ez a háború befejeződjön. „Mert ez a háború Európában zajlik, európai emberek halnak meg, európai infrastruktúrát rombolnak le” – fejtette ki, hozzátéve: „lehet, hogy ez máshogy néz ki az óceán túloldaláról, pár ezer kilométerrel távolabbról”, onnan nézve ez geopolitika, de itt ez a mindennapi valóság.

Látjuk azt, hogy szétszakadt családok érkeznek hozzánk, több mint egymillió menekültet fogadtunk be (…), már több mint ötezer ukrán gyereket írattak be iskolákba és óvodákba Magyarországon, akikkel nincs ott az édesapjuk, mert Ukrajnában maradtak, és reméljük, hogy még életben vannak. Tehát számunkra a háború a mindennapi valóság, a mindennapi szenvedés. Minden európai ember megfizeti az árát.

A miniszter kitért arra, hogy Magyarország energiaellátás szempontjából biztonságban van: a gázszállítási útvonal már nem Ukrajnán halad keresztül Magyarországra, mivel a gázt Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül szállítják, a Török Áramlat nevű néhány éve megépített gázvezetéken. Megjegyezte, az olaj ugyan Ukrajnán keresztül érkezik, és Ukrajna ötszörösére emelte a tranzitdíjat, ami „nem tisztességes”, de Magyarország számára az ellátásbiztonság a legfontosabb.

Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök diplomáciai képességeiről kérdezték, a miniszter úgy válaszolt, ennek eldöntését az ukránokra érdemes bízni, mindenesetre az ukrán elnök az országáért harcol.

Jelezte ugyanakkor: ha Ukrajna visszaadná az ukrajnai magyar kisebbség jogait, az megkönnyítené Magyarország hozzá való viszonyulását például Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban.

Az ukrajnai magyar kisebbségről elmondta, a jog eszközével védik őket, és szerinte minden ország ezt tenné. Közölte, százötvenezer magyar él ott, és az ő jogaik csorbítása nem Zelenszkij elnökkel kezdődött, hanem már 2015-ben.

Kifejtette, sok találkozója volt Ukrajna éppen aktuális külügyminiszterével, és arra kérte őket, ne tegyék ezt.

„Lehetnénk barátok, lehetnénk szövetségesek. De az, hogy elvesznek minden jogot a magyar kisebbségtől, hogy anyanyelvükön férhessenek hozzá az oktatáshoz, a médiához, a kultúrához, minden egyébhez, nos, ez konfliktust okoz kettőnk között”– mondta.

Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásairól közölte, ha nem adják vissza a magyarok jogait, „nagyon bonyolult helyzetbe kerülünk (…), mivel a kisebbségi jogok, a nemzeti kisebbségek jogai, ennek tiszteletben tartása nagyon fontos európai kérdés”.

A nemzetközi közösségnek fegyverszállítások helyett a közvetítésre, a párbeszédre kellene fókuszálnia az ukrajnai háború ügyében, a megoldás ugyanis a tárgyalóasztalnál van, és nem a csatatéren – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az ENSZ-közgyűlés keretében összeül a Mediáció Barátai Csoport, amelynek tagjai közvetítést szorgalmaznak a fegyveres konfliktusok rendezése érdekében.

Kiemelte, hogy ennek egyik társelnöke épp az ukrajnai háborúban eddig egyedüli sikeres közvetítőként fellépő Törökország, amely részt vett tavaly a fekete-tengeri gabonamegállapodás tető alá hozásában.

Majd leszögezte, hogy a magyar álláspont világos, hazánk továbbra is a minél előbbi béke pártján van. „És ezzel nagyon sokan rokonszenveznek a világban, alapvetően persze Európán kívül” – mondta, arra is kitérve, hogy a háborúknak mindig a tárgyalóasztalnál van a megoldásuk, a harctéren csak halott emberek és pusztítás van.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy el kell utasítani azt az európai és amerikai álláspontot, amely úgy szól, hogy a békekötés feltételei most még nem adottak Ukrajnában, hanem majd a csatatéri fejlemények nyomán a jövőben kedvezőbbek lesznek.

„Ez nem igaz, ez nincsen így, a békekötés feltételei tegnap sokkal jobbak voltak, mint ma, de még ma is jobbak, mint holnap, és holnapután egészen biztosan rosszabbak lesznek, mint holnap” – közölte.

„Ezért azt szorgalmazzuk, hogy az Ukrajnában zajló háború kapcsán is végre a fegyverszállítások helyett a közvetítésre, a párbeszédre, a béketárgyalásokra kerüljön sor. Arra kérjük a nagy és erős országokat, hogy ne fegyvereket, hanem a béke reményét hozzák el a szomszédságunkba” – összegzett.

„Mi azt szeretnénk, hogyha a világ következő évei a konnektivitásról, az összeköttetésekről szólnának” – szögezte le, hozzátéve, hogy

szálanként vágták el az együttműködést Európa és Oroszország között, ezzel súlyos károkat okozva a kontinens versenyképességének.

„És most törekvések vannak Nyugat-Európából sajnos arra nézvést is, hogy az európai-kínai gazdasági kapcsolatokat vágják szét, ami tragikus következményekkel járna” – figyelmeztetett.

Ezzel összefüggésben érintette az autóipari forradalom ügyét is, emlékeztetve arra, hogy az elektromos átállás terén a nyugati gyártók súlyos függőségbe kerültek a keleti beszállítóiktól, Magyarország pedig sikeresen fontos találkozási ponttá vált a szektor beruházásai számára.

„Az lenne az érdekünk, hogy a világ blokkosodása helyett a kelet-nyugati együttműködés fejlesztésére, Kelet és Nyugat civilizált együttműködésére fókuszáljunk” – tudatta.

„Sajnos egyelőre azt látjuk, hogy a Kelet és Nyugat szétválasztására, a világ blokkosodására irányuló tendenciák erősebbek, mint az együttműködés kultúráját előtérbe helyezőknek a hangja. De őszintén remélem, hogy itt most a következő egy hétben azoknak a hangja kerekedik felül, akik Kelet és Nyugat civilizált együttműködésében látják a világ jövőjét” – mondta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy az utóbbi évtizedekben most a legsúlyosabb a biztonsági helyzet,

az emberiség talán épp napjainkban áll legközelebb a harmadik világháború kirobbanásához,

miután a Földön ötven helyszínen dúl fegyveres konfliktus, és köztük sok magas veszélyeztetettségi fokkal jár.