tóth gabi
Nyilatkozott a belvárosi önkormányzat.
− A tereket a fővárostól az V. kerület önkormányzata nem kapta meg, annak pusztán csak vagyonkezelőjévé, ha úgy tetszik, a törvény erejénél fogva annak üzemeltetőjévé vált − reagált megkeresésünkre az V. kerületi önkormányzat sajtóosztálya arra, hogy Karácsony Gergely tegnapi Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: alkotmányellenesen vettek el a fővárosi önkormányzattól négy emblematikus közterületet, a Podmaniczky, a Vörösmarty és a Széchenyi teret, valamint a József Attila utcát.
A belvárosi önkormányzat viszont arra emlékeztetett, hogy 2014 óta a közterület-felügyeleti feladatokat és 2019 óta túlnyomórészt a terek tisztántartását is a főváros helyett az V. kerület önkormányzata látta el, kétoldalú megállapodások alapján.
Tehát, miközben a fővárosnak a terek hasznosításából továbbra is bevétele származott, abból a terek üzemeltetésére szinte alig fordított valamit, illetve az üzemeltetési feladatokat, anyagi támogatás nélkül már évekkel korábban az V. kerület önkormányzatára testálta. 2021. októberétől a főváros önkormányzata nem mellesleg a rendkívül elhanyagolt állapotú Hild tér üzemeltetését is, szintén anyagi forrás biztosítása nélkül, átadta az V. kerület önkormányzatának, aki a tér szükségszerűvé vált teljes körű felújítását – saját anyagi forrásból – éppen az elkövetkezendő hetekben fejezi be
− hangsúlyozta az V. kerület sajtóosztálya.
Kiemelték, hogy a Széchenyi tér megújítása régóta húzódik. A Fővárosi Közgyűlés több ízben döntött a fejlesztés időszerűségét bemutató tanulmányterv kidolgozásáról, azonban a főváros jelenlegi vezetése 2019-től 2022 augusztus 1-jéig (a terek jogi helyzetének változásáig) sem valósított meg semmilyen fejlesztést, pedig a Széchenyi tér megújítása a Lánchíd felújításával egyidejűleg lett volna ésszerű. Hozzátették: az V. kerület önkormányzata a terek belvárosiakhoz, belvároshoz méltó üzemeltetése, fejlesztése mellett foglal állást, amely jelenleg biztosított, ellentétben a fővárosi önkormányzat általi 2019–2022 közötti elhanyagoltságukkal szemben.
Hangsúlyozták, hogy
nem igaz a főpolgármester azon állítása, amelyben a Széchenyi térrel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy az V. kerület vezetése – bár korábban nyitott volt az együttműködésre – adminisztratív eszközökkel akadályozza a tervezést, és hogy az V. kerület korábban azt is elismerte, hogy nincs is pénze a tér megújítására.
A belváros sajtóosztálya válaszában kiemelte azt is, hogy az V. kerületi önkormányzat a terek jogi helyzetének 2022. augusztus elsejei változását megelőzően teljes mértékben együttműködött a fővárossal a Széchenyi István tér és a József Attila utca megújításának tervei elkészítésében, mind politikai, mind szakmai szinten.
Azonban az V. kerület önkormányzatának elképzeléseit, kéréseit a főváros nem kívánta beépíteni a tervekbe, így a fővárosi tervek a kerületi kérés ellenére nem terjednek ki az Eötvös tér területére, nem terjednek ki a 2-es villamos Széchenyi tér megállójának területére, ellenben az MTA épülete előtt egy mélygarázs lejáró elhelyezését tartalmazzák, a Gresham palota előtti mélygarázs lejáratát és annak elválasztó hatását továbbra is megtartják, nem teremtenek megfelelő Duna-kapcsolatot és a zöldfelület mérete sem elegendő.
Kérdésünkre kifejtették, hogy a terek jogi helyzetének 2022. augusztus elsejei változását követően a főváros azzal kereste meg az V. kerületet, hogy az a terveket vegye át. A tervek átvételére az V. kerület részéről azért nem került sor, mivel az V. kerületi elképzelések olyan mértékű átdolgozást igényelnének – például a zöldfelület méretének növelése tekintetében –, hogy egyszerűbbnek tűnik a tervezést elölről kezdeni.
Hozzátették:
mind a Podmaniczky teret, mind a Vörösmarty teret, a tereket körülvevő V. kerületi területekkel, utcákkal együtt, 2019-ben – állami támogatással – nem a főváros, hanem az V. kerületi önkormányzat újította fel azzal a szándékkal, hogy kedvelt közösségi területek jöjjenek létre. A terek kezelése – mind a zöldfelületek, mind a köztisztasági és karbantartási teendők tekintetében – ezt követően a tulajdonos fővárosi önkormányzat feladata lett volna, akik csak elhanyagolták a megújult tereket és az ott ültetett növényzetet (a növényeken tetű jelent meg, a fák ápolását, öntözését sem végezték megfelelően), piszok, szinte teljesen kiszáradt növényzet, gaz, elhanyagoltság, gondozatlanság jellemezte ezeket a területeket.
Mint válaszukban jelezték, a Széchenyi tér felújításának a kérdésével az V. kerületi önkormányzat komolyan foglalkozik.
A Belváros megújítási koncepciójában hangsúlyos szerepet kap a zöldfelületi arány növelése, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tér sétatér legyen, tehát a jelenlegi, a térmagot körbeölelő és azt elzáró forgalmat meg kívánják szüntetni. A híd és a belváros közötti forgalmat a tér déli oldalába befutó, a beszűkítendő, csillapított forgalmú József Attila utca felé tervezik vezetni.
Továbbá a Széchenyi István tér és a Jane Haining rakpart közötti gépjárműforgalmi kapcsolat egyetlen jövőbeli célja belváros elérhetősége lenne, ezért kialakítását, funkcióját, kapacitását úgy kívánják megtervezni, hogy minél inkább kizárja az átmenő célzatú forgalmat − fejtették ki válaszukban. Ez azt jelenti, hogy csak az intézményi és lakossági célforgalom maradna fenn.
A patinás Magyar Tudományos Akadémia előtt az aszfaltos felszíni parkoló megszüntetendő, és a többfunkciós díszteret forgalommentessé kell alakítani.
A Széchenyi rakparton az Arany János utcától délre kiépítendő vegyesforgalmú burkolaton az általános gépjárműforgalom megszűnik. A Széchenyi téren a Magyar Tudományos Akadémiával való közvetlen kapcsolat megmaradna, ugyanakkor a Belváros elképzelése szerint – amelyről már szakmai párbeszéd is zajlik az Akadémiával – az Akadémia tervezett mélygarázsát az alsó rakpartról lehetne elérni. Az alsó rakpart gyalogos (akadálymentes) megközelítése, reprezentatív, nagyvonalú kialakítása szintén alapvető cél.
Az V. kerület sajtóosztálya válaszában kifejtette azt is, hogy a tér északi oldali villamosmegállóját az Eötvös térihez hasonlóan a térrel azonos síkra tervezik hozni. Ennek lényege, hogy a megállót északi irányba el kell tolni és a felső rakpart szintjére kell áthelyezni az Akadémia oldalhomlokzata mellé. Ezzel akadálymentes módon érhető el a tér, míg az alsó rakpartra egy gyalogos rámpa is biztosítja a lejutást a lépcső mellett.
A Lánchíd–József Attila utca főközlekedési vonal továbbra is megmaradna, valamint ez az útvonal kerékpározható is lenne.
A József Attila utca esetében a Lánchíd forgalmával összehangolt kiépítést kell biztosítani. Az irányhelyes kerékpársávok kialakítása mellett kétszer egy forgalmi sáv maradhatna a közúti forgalom és a közösségi közlekedés számára. A járdafelületek szélesítésével közvetlen, biztonságos, zöldsávos, fasoros elegáns felületekkel vonzó gyalogos promenáddá tervezik alakítani ezt a tengelyt az utca által felfűzött, megújult patinás terek és az Andrássy út dunai kapcsolataként. Ehhez kapcsolódóan, de ettől függetlenül is a tér jelentős átépítése miatt a közműkiváltásokat is el kell végezni a beruházással egy időben.
Arról, hogy mennyire pontos Karácsony Gergely főpolgármester tegnapi a Facebook-bejegyzése, amelyben arról írt: "a bíróság is kimondta, hogy a kormánypárti kétharmad alkotmányellenesen vett el a Fővárosi Önkormányzattól négy emblematikus közterületet, a Podmaniczky, a Vörösmarty és a Széchenyi teret, valamint a József Attila utcát. Beadványunk alapján a Fővárosi Törvényszék a tereket einstandoló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól," ifj. Lomnici Zoltán megkeresésünkre kifejtette:
a kiindulópont az, hogy a bíróság még július hónapban – a folyamatban lévő per felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó törvényi szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítását, és a két törvényi rendelkezés megsemmisítését, valamint ezen rendelkezések perben való alkalmazásának megtiltását. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ha bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli az AB előtt kezdeményezheti a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
Kiemelte, hogy az említett bírósági végzés tehát nem állapította meg a közterületek – ellenzéki szóhasználat szerinti – „államosításának” alaptörvény-ellenességét, ezt nem is teheti meg egy rendes bíróság, viszont arra lehetősége van az eljáró bírónak, hogy amennyiben úgy észleli, hogy a konkrét ügyben alkalmazandó jogszabály szerinte alaptörvény-ellenes, akkor kérheti az Alkotmánybíróság eljárását. Jelen esetben is ez történt: az Alkotmánybíróságra hárul ezért a feladat, hogy a jogszabály alkotmányosságát megvizsgálja. Az Alkotmánybíróság a vonatkozó jogszabály alapján a rendes bíróságoktól függetlenül és eltérő hatáskörökkel rendelkezve működik, mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ifj. Lomnici Zoltán szerint azt megszokhattuk, hogy a baloldali főpolgármester - az elvtársaihoz, Fleck Zoltánhoz, Vörös Imréhez hasonlóan - a közjogi kérdéseket nagyvonalúan kezeli. Úgy véli, Karácsony Gergelytől és az ellenzéktől, felelős közéleti szereplőkként elvárható volna, hogy ne manipulálni próbálják (pl. „törvényesített rablásról” beszélve) a közvéleményt egyes törvények, jogszabályi rendelkezések alkotmányosságának kérdése, és általában Magyarország alkotmányos rendje kapcsán
Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: a fővárosi vezetésnek azt is tudnia kellene, hogy az önkormányzatok nemzeti vagyon részét képező tulajdona köztulajdon, és mint ilyen, közcélokat szolgál. Persze amilyen az üléspont, olyan az álláspont: amikor 2016 végén kiderült, hogy az Erzsébet tér a következő évtől az állam tulajdonába kerül, ez a tény akkor fővárosi képviselőként Karácsony Gergelyt egyáltalán nem zavarta.