Ukrajnai háború: az urántartalmú fegyverek mérgező anyagokkal terítik be a környezetet

Aggasztó, hogy két atomhatalom uránfegyverek bevetésére készül a magyar határtól pár száz kilométerre – mondta múlt pénteken a Kossuth rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ez is mutatja, hogy a háborús helyzet minden eddiginél súlyosabb. Felidézte, hogy az amerikai elnök nem talált kivetnivalót abban, hogy uránfegyvereket vessenek be, az orosz elnök pedig azt közölte, hogy akkor ők is használni fogják ezeket a fegyvereiket.
A miniszterelnök arra utalt, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is olyan fegyvereket küld Ukrajnába, amelyek szegényített urániumot (Depleted uranium, DU) tartalmaznak. Tény, hogy a Biden-adminisztráció beleegyezett, hogy Ukrajnát szegényített urántartalmú lövedékekkel látja el az oda küldendő Abrams tankok felszerelésének részeként. 

Nagy-Britannia pedig már szállított tankokat Ukrajnának szegényített urántartalmú lövedékekkel.

Mi a szegényített urán?

Az 1970-es években kifejlesztett DU lőszerek nem nukleáris fegyverek, és nem okoznak nukleáris robbanást, de a katonák és a civilek ki lehetnek téve az urán egyéb hatásainak nem csupán a harcok során, hanem azt követően is.  A szegényített uránt a lövedékekben egyáltalán nem a radioaktivitása miatt alkalmazzák, és a fegyver alkalmazása során maghasadásos láncreakció sem következik be. A szegényített urán enyhén radioaktív, de aktivitása még a természetes uránénál is kisebb - írja blogjában Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

A szegényített urán az urándúsítás melléktermékeként nagy mennyiségben és olcsón áll rendelkezésre. A fémurán rendkívül sűrű anyag, egy szegényített uránból készült lövedék nagy mozgási energiára tesz szert, becsapódáskor a mozgási energia hővé alakul, ami felhevíti a lövedéket. Az urán kis fém porszemcsékre esik szét, amely szemcsék jelentős részben spontán módon meggyulladnak, így további energia szabadul fel. Ez a lövedék a harckocsi páncélzatán áthatolva olyan magas hőmérsékletet hoz létre, aminek következtében a tankban található lőszer felrobban, és akár a harckocsi üzemanyaga is felrobbanhat. Ez a harckocsi megsemmisüléséhez vezet. Amikor a lövedék áthatol a páncélzaton, a nagy energiabevitel következtében a személyzet is életét veszti.

Hol alkalmaztak szegényített urántartalmú lőszert?
A szegényített urántartalmú lőszert 1990–1991-ben az öbölháborúban, 1998–1999-ben a balkáni-koszovói konfliktusban, valamint az Egyesült Államok iraki és afganisztáni hadműveleteiben használtak - írja a the conservation.com. Ismeretes, hogy az Egyesült Államokon és az Egyesült Királyságon kívül Oroszország, Franciaország és Kína fegyvertárában vannak DU lőszerek, és más országok is importálhatják azokat.
A szegényített uránnak vannak nem katonai alkalmazásai is. Nagy sűrűsége alkalmassá teszi a sugárzás megállítására orvosi, kutatási és nukleáris létesítményekben. Használható ballasztként is a súly kiegyensúlyozására, stabilitás biztosítására hajókon és repülőgépeken. A DU által kibocsátott alfa-sugárzás nem elég erős ahhoz, hogy áthatoljon az emberi bőrön, így pusztán a szegényített urán közelében való tartózkodás nem jelent egészségügyi kockázatot, de veszélyt jelenthet az egészségre, ha lenyelik vagy belélegzik, vagy a repeszdarabok a szervezetben maradnak.

Egészségügyi hatások

Számos tanulmány vizsgálta a szegényített urán lehetséges egészségügyi hatásait. Az Öböl-háborúban és a Balkánon bevetett fegyverekben használt gyengített uránium igen alacsony radioaktivitású, kémiai mérgező hatása azonban nagyon magas, és apró részecskéi az emberi szervezetbe beépülve súlyos egészségügyi kockázatokat idézhetnek elő. Henri Delolme orvos tábornok, a francia hadsereg egészségügyi aligazgatója korábban elemezte az Öböl-szindróma, majd az újabban Balkán-tünetegyüttes néven ismertté vált
megbetegedéseket. Delolme szerint a gyengített uránium rá tud épülni az emberi csontvázra, beágyazódik a mirigyes nyirokcsomókba és a májba. Másrészt az ezzel bevont lövedékek becsapódásuk idején nagyon finom részecskékből álló permetben párolognak szét, melyet a célzott terület környékének népessége belélegezhet. Amikor az uránium bekerül a szervezetbe, apró, fel nem oldódó tűcskék formájában elárasztja a tüdőt vagy a vesét, és jelentős károsodásokat okozhat.

Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a United Nations Environment Programme (UNEP) azzal számol, hogy Koszovóban körülbelül 30 000 szegényített urán lövedéket lőttek ki. A UNEP-től 2000 novemberében kiküldött Balkan Task Force kereső-expedíció azonban mindössze csak 7 teljes és 1 fél lövedéket talált meg. És éppen itt kezdődik a bonyodalom: eddig csak a mérgezési és környezetvédelmi szempontból célba talált, csekély számú szegényített urán lövedéket vették számításba, amik becsapódáskor elégnek uránoxid-porrá és terhelik a levegőt vagy megfertőzik a tárgyi környezetet. A szegényített lövedékek jelentős része azonban a földbe csapódott, és ott maradt. Az urán mérgező nehézfém, ami elsősorban a csontozatban dúsul fel és különböző betegségeket okozhat, kezdve a vesék, a tüdő, és a máj működési zavaraitól, folytatva a rákig és az öröklési anyag megváltoztatásáig. Nem véletlen, hogy a szegényített uránt a veteránok a becstelenség fémének (Metal of Dishonor) nevezték el. 

Már most világos, hogy Ukrajna hatalmas területei lesznek fegyverdarabokkal, robbanószerekkel, üzemanyag-maradványokkal szennyezettek, ehhez társulhat az urántartalmú lövedékek okozta szennyeződés.