Putyin válaszcsapással fenyegeti Ukrajnát

Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt hétfő hajnalban, amelyet az ukrán különleges szolgálatok hajtottak végre – derült ki a hatóság sajtószolgálatának hétfői közleményéből.

A TASZSZ hírügynökség által ismertetett dokumentumban a hivatal azt írta: „a nyomozás szerint július 17-ére virradó éjjel a Krími híd egyik szakaszát megrongálták az ukrán különleges szolgálatok által elkövetett terrorcselekményben.”

„Ami történt, az a kijevi rezsim újabb terrorcselekménye volt” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Oroszország részéről természetesen lesz válasz. A védelmi minisztérium éppen most készít elő megfelelő javaslatokat” – hangsúlyozta az orosz elnök a Krími hídon történtek kapcsán összehívott videókonferencián. Putyin azt mondta, hogy katonai szempontból értelmetlen volt a támadás, mert a hidat már régen nem használják katonai szállításra.

Oroszország légicsapások sorozatát indította Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen, néhány órával azután, hogy közölte, kilép az ENSZ által közvetített gabonamegállapodásból, mely lehetővé tette az ukrán termékek Fekete-tengeren keresztül történő exportját – számolt be róla a Guardian.

Mikolajivban „elég komoly” tűz ütött ki az egyik „létesítményben” – közölte Olekszandr Szenkevics polgármester a Telegram-oldalon.

A légvédelmet aktiválták Odesszában is, ahol Oleh Kiper, a régió katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a légvédelmi rendszerek több hullámban visszaverték az orosz dróntámadásokat.

Az ukrán légierő emellett dróntámadásokra figyelmeztetett Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Dnyipropetrovszk régiókban, valamint ballisztikus rakétatámadások veszélyére Poltavában, Cserkasiban, Dnyipropetrovszkban, Harkivban és Kirovohradban.

Ukrán területről indított, határsértő drónt lőtt le a fehérorosz légvédelem – közölte hétfőn a fehérorosz határőrség.

A közlemény szerint a vasárnapi incidens során a drónt a délkeleti Gomel (Homel) megyében, a fehérorosz-ukrán határtól nem messze elektronikus légvédelmi eszközök segítségével semlegesítették, majd a közeli Dnyeper (Dnyipro) folyóba zuhant.

„A drón segítségével a Fehérorosz Köztársaság határ menti térségeinek felderítése zajlott”

– szögezte le a határőrség.

Május végén, szintén Gomel megyében, a lojevszki kerületben semmisítettek meg egy ukrán „csapásmérő” drónt, február elején pedig Breszt megyében fogtak el egy felderítő drónt a határ mentén. Már tavaly ősszel és tél elején több hasonló incidensről számolt be a fehérorosz határőrség.

A hatóság szerint

az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta idén január közepéig 463 drónt figyeltek meg a fehérorosz határ mentén.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök januárban kiadott határvédelmi rendelete alapján a fehérorosz hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk országuk Ukrajnával közös, 1084 kilométer hosszú határszakaszára. A fehérorosz határvédelmi hatóság közölte, hogy az év eleji adatok szerint Ukrajna 17 200 katonáját állomásoztatja a fehérorosz határ mentén, ahol műszaki akadályokat építenek és aknamezőket telepítenek. Hozzátette, hogy rendszeresek a lőfegyverrel elkövetett provokációk is az ukrán fél részéről. A fehérorosz fél válaszul megerősítette határvédelmi egységeit, aktívan bevet műszaki megfigyelési eszközöket, valamint harcjárművekkel és tüzérséggel ellátott műveleti egységeket telepített a térségbe.

Erdogan: Még van remény az ukrán gabonaegyezmény meghosszabbítására

Recep Tayyip Erdogan török elnök arra számít, hogy hamarosan meghosszabbítják az ukrán gabona Fekete-tengeri szállításáról szóló megállapodást.

„Úgy gondolom, hogy (Vlagyimir) Putyin elnök a mai (Kreml által tett) bejelentés ellenére is támogatja ennek a humanitárius hídnak a folytatását” – mondta Erdogan hétfőn Ankarában újságíróknak.

Azt is közölte, hogy folytatja a tárgyalásokat Putyinnal ez ügyben. Erdogan arra számít, hogy a gabonaegyezményt meghosszabbítására még az orosz elnök augusztusra tervezett törökországi látogatása előtt sor kerülhet – tette hozzá a török elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC Newsnak adott legújabb interjújában megismételte, hogy soha nem fog beleegyezni abba, hogy bármilyen területet átengedjen az orosz megszállóknak, beleértve az illegálisan annektált Krím félszigetet is, de beszélt a már 500 napos háború újabb lehetséges befejezéséről is.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy nagyon szeretnék, hogy véget érjen a háború. De ez nem lesz gyors folyamat. 

− fogalmazott. 

Zelenszkij hozzátette, nagyra értékeli, hogy Amerika támogatja országát, és hogy mind a két párt mögöttük áll. Szükségük van a fegyvereikre, hogy fel tudják venni a harcot az oroszokkal, fogalmazott. 

Interjút adott a CNN-nek Joe Biden amerikai elnök, amelyben arról beszélt, hogy az USA fogytán van a 155 mm-es lőszereknek, ezért „átmenetileg” Amerika kazettás bombákat küld Ukrajnának. 

 − fogalmazott. Mint mondta: „Megfogadtam a védelmi minisztérium ajánlását, és amíg nem töltjük fel raktárainkat 155-ös lőszerekkel, addig kazettás bombákat küldünk Ukrajnának”.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy kazettás bombákat adjon Ukrajnának, ami része az országnak nyújtott 800 millió dolláros segélycsomagnak. A világ nagy része, beleértve Amerika számos ­NATO-szövetségesét is, úgy véli, hogy a kazettás lőszerek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek a civil lakosság életére nézve. Egy közös egyezményben tiltották meg a használatukat, mert nemcsak a kilövésük során halhat meg rengeteg civil, hanem még azt követően is sokáig életveszélyesek maradnak, aknamezővé változtatják a területet, ahol földet érnek.

Biden kijelentéseit zavarodottság és felháborodás követte a közösségi oldalakon. Nem értik a szakértők, hogy miért beszélt Biden egy országos tévéinterjúban a gyengeségeikről, amit bárki − köztük az ellenségeik − is láthat.

Bryon York, a Washington Examiner vezető politikai elemzője szerint az elnök szavai, az Egyesült Államok saját védekezésére is kihathatnak.

A Fehér Ház egyik tisztviselője ugyanakkor cáfolta Biden megjegyzését és elmondta, hogy a katonaságnak különleges követelményeknek kell megfelelnie, és minden keményen szabályozva is van, így annak is, hogy mennyi lőszerük van, hiszen felkészültnek kell lenniük bármilyen váratlan katonai konfliktusra, nem fogyhatnak ki azokból.

 Minden egyes lőszer, amit Ukrajnába küldenek, ezen a szinten felül van, tehát elmondható, hogy nem fogytak ki − tette hozzá.

 Joe Bidennek nem kellett volna hangosan kimondania, hogy kifogyott a lőszerünk. De most, hogy kibújt a szög a zsákból, fel kell tenni a kérdést, hogy az ukrán hadsereg folyamatos támogatása egyáltalán kivitelezhető-e továbbra is − jegyezte meg Ian Miles Cheong politikai kommentátor.

A  háború egyik célja az volt, hogy meggyengítsék Oroszországot. Mégis Amerika fogy ki először a lőszerekből, szóval, ki gyengít kit? − írta David Sacks. 

Robert Kennedy Jr., a demokraták egyik elnökjelöltje a Twitteren osztotta ki ellenfelét, kiemelve, hogy tavaly Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára még háborús bűnnek nevezte a kazettás bombák bevetését, most az elnök mégis küld Ukrajnának.

A Fehér Ház illetékesei megvédték a döntést, mondván, hogy meg akarnak győződni arról, hogy Ukrajna nem marad „védtelen”.