Az oroszok megtámadták a fontos ukrán kikötőt

Oroszország szerdán megtámadta Ukrajna legfontosabb belvízi kikötőjét, ezzel pedig az élelmiszerárak globális emelkedését idézte elő – olvasható a Reuters cikkében. A beszámolók szerint a támadások lerombolták az izmajili kikötő épületeit, és megállították a hajókat, amelyeket – az Oroszország által július közepén újra bevezetett blokád ellenére – ukrán gabonával készültek megrakodni – számolt be a Mandiner.

Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy az orosz dróntámadások mintegy 40 000 tonna gabonát károsítottak meg, amelyet afrikai országokba, valamint Kínába és Izraelbe szántak.

Az orosz terroristák ismét megtámadták a kikötőket, a gabonát, a globális élelmiszerbiztonságot” – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon.

Totális mozgósításról és a hadigazdálkodás bevezetéséről beszél legújabb videójában Oljekszandr Dubinszkij ukrán parlamenti képviselő, aki úgy véli, bár idén ősszel választásokat kellene tartani az országban, nagy valószínűséggel 2024-ben sem járulhatnak urnákhoz az emberek.

A politikus a Zelenszkij-féle „A nép szolgája” párttal került be a Verhovna Radába 2019-ben, de nem egészen két évvel később kizárták az alapszabály megsértése és a párt vezető szervei iránti engedetlenség miatt. Mandátumát azonban megőrizte, a Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottság alelnöke, és a kijevi rezsim egyik kitartó kritikusa.

Kegyetlen tél

A YouTube-csatornáján közzétett videójában Dubinszkij most arról beszélt: bár az alkotmány értelmében idén októberben választásokat kellene tartani, a hadiállapot 90 napos meghosszabbítása miatt erre idén már nincs lehetőség. A politikus egyébként is arra számít, hogy különösen nehéz tél vár az országra. Az oroszok óriási erőket koncentrálnak, nagy tartalékokat halmoznak fel annak érdekében, hogy a tél folyamán pusztító csapásokat mérhessenek a kritikus ukrán infrastruktúrára. Víz, villany, fűtés – minden közszolgáltatás biztosítása kétségessé válik majd, miközben a harcok intenzívebbé válnak a véleménye szerint.

Kétségtelen, Oroszország jelenleg nem mutatja jelét annak, hogy mielőbb ki akarná erőszakolni a győzelmet, ugyanakkor az ukrán ellentámadásnak nem sikerült megtörnie az ellenséges védelmet. Közben Moszkvában olyan vélemények hangoznak el az Állami Dumában, amelyek szerint elég hadianyag áll immár rendelkezésre a mozgósítás folytatásához. Dubinszkij azon feltételezése tehát, hogy az oroszok éppen csak erőt gyűjtenek, nem feltétlenül légből kapott.

Erre, miként a szavaiból kiderült, Kijevben is készülhetnek. A képviselő ugyanis azt állítja, az a ki- és átképzési hullám, amely a közelmúltban megindult, valamint a személycserék a komisszárok között, a totális mozgósítást készítik elő. Ezzel párhuzamosan pedig Ukrajnát a győzelem anyagi feltételeinek biztosítása reményében hadigazdálkodásra fogják átállítani.

Szuper választási év

Visszatérve a választásokra, Dubinszkij emlékeztetett rá, hogy a hadiállapot lejárta után 60 nappal kellene azokat megrendezni. A télre várható orosz offenzíva és tűzvihar miatt viszont erre aligha nyílik lehetőség. A jövő évben pedig a 90, illetve a 90+60 napos ciklusok úgy esnek, hogy a nemzetközi helyzet nem is tenné szerencséssé a megtartásukat: márciusban orosz-, a nyáron EP, ősszel pedig amerikai elnökválasztás lesz.

Londoni misszió

Érdemes megemlíteni, a képviselő Telegram-csatornáján a kormány várható átalakításáról is posztolt. Azt írta, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a legesélyesebb jelölt Ukrajna londoni nagykövetségének élére. A brit külképviselet vezetőjét egyébként ugyanazért váltották le, amiért Dubinszkijt kizárták a pártból: kritizálta Zelenszkijt.

Ami Reznyikovot illeti, érdemes megemlíteni, hogy a télen néhány hét különbséggel két korrupciós botrány is megrázta az általa vezetett tárcát, de meglepő módon – habár sokan a fejét követelték – végül Ukrajna szövetségesei és Volodimir Zelenszkij kiálltak mellette. Előbbiek többek között azzal az indoklással, hogy a minisztériumi beszerzések során elsikkasztott pénz jelentéktelen a támogatások összértékéhez képest. A nyár elején viszont híre ment, hogy Reznyikovról nem csak levette a kezét a NATO, de egyenesen a menesztését szabták bizonyos adományok feltételéül.

Egyelőre annyi biztos, hogy a politikus továbbra is a helyén van, a kijevi külügyminisztérium pedig a londoni „száműzetéséről” szóló, nem túl határozott cáfolatot adott ki. E szerint a nagykövet személyéről Volodimir Zelenszkij a tárcavezetővel konzultálva hozza meg a döntést, amelyhez senki másnak nincsen köze.

Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosó hosszú időn át tartó leállítása senkinek sem használ – tájékoztatott szerdán a török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága.

A beszámoló szerint Erdogan a beszélgetés során rámutatott: a legnagyobb kárt a gabonára szoruló, alacsony jövedelemmel rendelkező országok szenvedik el.

A török vezető „békehídnak” nevezte az Oroszország által július közepén befagyasztott kezdeményezést, és leszögezte: továbbra is komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az ukrán gabonaexport folytatódjon.

A török államfői hivatal egyúttal közölte: a két politikus megállapodott arról, hogy Putyin Törökországba látogat.

A Kreml ismertetése szerint Putyin jelezte Erdogannak, hogy Moszkva kész visszatérni az egyezményhez, amint a Nyugat teljesíti Oroszország saját gabonaexportjával kapcsolatos kötelezettségeit. Hozzátették: amennyiben egyáltalán nincs előrelépés a szerződés Oroszországra vonatkozó részének teljesítése terén, a megállapodás további meghosszabbítása minden értelmét elveszti.

A török elnök a közelmúltban meggyőződését fejezte ki, hogy Moszkva vissza fog térni a gabonaegyezményhez.

Erdogan július második felében jelezte: Putyinnal „körbejárják” a témát, és meggyőződése, hogy rövidesen biztosítják az ukrán gabonaexport folytatását.

Oroszország és Ukrajna tavaly júliusban Isztambulban írta alá a szerződést az ENSZ és Törökország közvetítésével. Az egyezség lehetővé tette, hogy Ukrajna mintegy 33 millió tonna gabonát és más élelmiszert adjon el az orosz-ukrán háború ellenére.

Moszkva azonban bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a korábban kétszer megújított, de július 17-én éjfélkor ismét lejáró megállapodást, azzal vádolva a Nyugatot, hogy akadályozza Oroszország saját gabona- és műtrágyaexportját, amely szintén az egyezség része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

Mind Oroszország, mind Ukrajna a világ vezető gabonaexportőrei közé tartozik.

Az Egyesült Államok támogatja a fekete-tengeri gabonaszállítások felújítására irányuló törekvéseket, mivel az útvonalnak nincs igazi alternatívája – közölte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn, amikor országa programját ismertette az Biztonsági Tanács közelgő amerikai elnöksége előtt.

Linda Thomas-Greenfield sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatják az ENSZ főtitkárának, Törökország kormányának és másoknak a törekvését arra, hogy Oroszországot ösztönözzék, térjen vissza a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés keretei közé annak érdekében, hogy folytatódhassanak a gabonaszállítások a Fekete-tengeren.

Beszámolt arról is, hogy zajlanak „színfalak mögötti egyeztetések”, és az Egyesült Államok ösztönöz más szereplőket is arra, hogy gyakoroljanak nyomást Oroszországra, hogy visszatérjen az eredeti megállapodás keretei közé.

Az amerikai ENSZ-diplomata megállapította, hogy

ugyan vannak erőfeszítések alternatív megoldásokra a fekete-tengeri útvonal pótlására, de a szállítható gabona mennyiségét tekintve ezek nem összehasonlíthatók a Fekete-tengerrel, amelyen keresztül több százezer tonna terményt sikerült eljuttatni a Globális Dél országaiba.

A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés a leghatékonyabb mód arra, hogy a lehető legtöbb gabona jusson el a világpiacra és a szükséget szenvedő emberekhez – mondta Linda Thomas-Greenfield.

A megállapodást tavaly nyáron kötötték az ENSZ és Törökország közvetítésével, aminek révén Oroszország hozzájárult ahhoz, hogy a háború ellenére több ukrán kikötőből újrainduljanak a gabonaszállítások. Oroszország július közepén függesztette fel részvételét a programban.

A nagykövet egyben elítélte az ukrán mezőgazdasági infrastruktúra ellen végrehajtott közelmúltbeli orosz támadásokat, és hozzátette, hogy ezek során 180 ezer tonna gabona semmisült meg, ami több tízezer ember élelmiszerszükségletét fedezte volna.

A diplomata azt is bejelentette, az élelmiszerbiztonság és éhínségek elleni fellépés lesz az Egyesült Államok legfőbb prioritása az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a testület elnökeként augusztusban. Hozzátette, hogy országa ambiciózus cél elérését tűzte ki a nemzetközi közösség számára: az éhínségek teljes megszüntetését a világban, és azt, hogy éhezés miatt senki ne veszítse életét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ 79 országában mintegy 345 millió ember szembesül akut élelmiszerellátási bizonytalansággal, aminek a felszámolásáért mindenki felelősséggel tartozik, és aminek érdekében többet kell tennie és adnia.