Gulyás Gergely: Októberre egyszámjegyű lehet az infláció

Gulyás Gergely szerint "most már látszik a fény az alagút végén", a kormány most már biztosan teljesíteni tudja azt a vállalását, hogy év végéig egyszámjegyűre törje az inflációt, ez már októberre, novemberre bekövetkezhet.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2024. A választások éve című pódiumbeszélgetésen a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

Fotó: MTI/Veres Nándor

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtök délutáni, a 2024-es választási évről rendezett pódiumbeszélgetésén kifejezte reményét: a választók is értékelni fogják, hogy a háború és a szankciók okozta nehéz helyzet dacára a kormány a legfontosabb vállalásait teljesítette.

Az infláció letörése megoldja ugyan az egyik nagy problémát, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy látnánk, hogy az európai gazdaság, amely az orosz nyersanyag hiányában teljesen átalakul, milyen kiutat talál a jelenlegi helyzetből. Magyarország mentesítést kapott, továbbra is be tud szerezni gázt és olajat Oroszországból, de az európai gazdasági modell is egy komoly kihívásnak van kitéve, mert attól a német gazdaságtól függ, amely nem csupán a kiválóan fejlett és szervezett német technológián, hanem az olcsó orosz energián is alapult - magyarázta Gulyás Gergely.

Úgy vélekedett: ha csoda nem is, de egy jobbra tolódás talán várható az európai parlamenti választásoktól, ami „talán ésszerű felvetések megtárgyalását is lehetővé teszi”.

Megállapította: a jelenlegi Európai Parlamentben a „magyar” szitokszóvá vált, mert a képviselők többsége nem tudja megbocsátani a magyar választópolgároknak azt, hogy négyévente „nem sikerül eltalálniuk a szerintük helyes választ”, és ezért a magyar választópolgárokon próbálnak bosszút állni.

Szerinte az EP-ben ma minden megtalálható, ami rossz Európában: ez a korrupció melegágya, és „a többség azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány”.

A háborúval kapcsolatban Gulyás Gergely leszögezte: mielőbbi békére, béketárgyalásokra van szükség, de szerinte a háború végkimenetele a jövő évi amerikai elnökválasztással áll szoros összefüggésben.

Megállapította: Ukrajnát megtámadottsága egyértelműen szolidaritásra méltó országgá teszi, az Európai Unióban senki sem - Magyarország sem - vitatja, hogy Oroszország durván megsértette a nemzetközi jogot. Magyarország első biztonságos országként befogadta a menekülteket, segíti Ukrajnát, mégis ellenséges magatartást tapasztal a kijevi kormány részéről.
Kérdés, hogy a tagországok meddig hajlandók finanszírozni a háborút, van-e perspektívája annak, amit eddig tettek. Gulyás Gergely szerint felelőtlenség egy befagyott konfliktust éveken át finanszírozni úgy, hogy érdemben jobb eredmény nem várható, az egyedüli megoldás a tűzszünet, a béke, ami az öldöklésnek véget vet.
"A józan ész alapvető szabályainak mond ellent, hogy vannak olyan országok, amelyek tagjai az EU-nak, jogosultak az európai költségvetésből pénzekre, az Európai Bizottság a közösségi jogot lábbal tiporva ezeket a pénzeket nem biztosítja, majd felhívja azért a tagállamokat, legyenek kedvesek egy egyhangú döntéshez hozzájárulni, hogy egy olyan ország is részesedhessen az uniós pénzekből, amely nem tagja az Európai Uniónak” - mondta Gulyás Gergely.

Beszélgetőtársa, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy jövőre négy választáson kell megmérettetnie magát a szövetségnek.
 

„A következő időszakban is minden döntés középpontjában az erdélyi magyar, a romániai magyar közösség lesz. Meg kell őriznünk a közösség támogatását, amely lehetővé teszi azt, hogy szavunk legyen azokban az intézményekben, ahol a politikai döntések születnek” - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

A villamosenergia- és a gázellátás tekintetében egyaránt ellátásbiztonság van Magyarországon – erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt csütörtökön Tusnádfürdőn.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter

Fotó: Facebook

A miniszter a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) e témában rendezett kerekasztal-beszélgetésén igennel felelt arra a kérdésre, hogy Magyarország energiaellátása biztosított-e.

Kifejtette: az elmúlt 12-13 évben kiépült a nagyfeszültségű áramvezeték-rendszer, az energiaellátás folyamatosan garantált. Kitért arra, hogy vannak olyan időszakok, amikor már a napelemek el tudják látni Magyarországot elektromos árammal, és vannak órák, amikor már teljesen karbonmentesek vagyunk.

A gázellátással összefüggésben kiemelte: stabil és robosztus gázhálózata van az országnak, és Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal összekötik Magyarországot kétirányú kompresszorok és csővezetékek, amelyek az importra és exportra egyaránt lehetőséget biztosítanak.

A gázfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, a pandémia előtt 11,5 milliárd köbméter volt a fogyasztás, idén 9 milliárd alatt leszünk.

A legszűkebb keresztmetszetet a kőolajnál látta, két vezeték jön az országba, az egyik Ukrajnán keresztül vezet, és a háború ellenére működik. Problémának nevezte, hogy 2024 végén az orosz-ukrán tranzitszerződés lejár, és nem tudni, mi lesz a jövője.

Jelezte: azon dolgoznak, hogy a többi energiaforrás – napenergia, geotermikus energia, biomassza, biogáz - aránya egyaránt növekedjen a jövőben. Megjegyezte: a magyar cégek visszaszerzése kulcselem volt az energiabiztonság szempontjából.

Kitért arra is: azért támadják a magyar rezsicsökkentést, mert jól sikerült „a termék”. Megvalósult a hosszú távú áramvásárlási szerződés és az „ársimítás”, amivel nem tudnak Brüsszelben mit kezdeni, „ezt sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják” – fejtette ki.

Paks2-ről elmondta: sikerült módosítani a szerződést, Brüsszel ezt jóváhagyta, ez alapján újraindult és folyik az építkezés. Remélik, innentől felgyorsulhat a folyamat és tartani tudják a határidőt. A jövőre nézve az áramfogyasztás növekedésével és a fosszilis hordozók visszaszorulásával számolnak – jelezte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: az energia nem ideológiai kérdés. Az energia valóságos kérdés, vagy van, vagy nincs, szép gondolatokkal nem lehet befűteni otthon - fogalmazott.

Elsődlegesnek nevezte, hogy legyen energia – így áram és gáz –, és ezt lehetőleg a legolcsóbban tudják beszerezni.

Az ellenzék állításával szemben mindent megtettek és megtesznek a jövőben is azért, hogy a lehető legtöbb forrásból vásárolhassanak energiát. Akkor lehet az ár alacsonyabb, ha több helyről tudják beszerezni az energiát - fejtette ki.

Az ellátásbiztonságot tartják szem előtt, ez a magyar érdek – rögzítette.

„Itt nem babra megy a játék, orosz olaj és gáz nélkül iszonyú nehéz helyzetben lennének” – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy az Orbán-kormány alatt a külpolitika is teljesen megváltozott, amit a baloldal nem ért. Azt állítják, hogy ilyen-olyan barát külpolitikát folytat a kormány. Ha így kell meghatározni, magyarbarát külpolitikát folytatnak, és ezt azért nem érti a baloldal, mert sosem csinálta – mondta.

A rezsicsökkentést azért tudják megőrizni – folytatta –, mert politikai stabilitás van Magyarországon, ami az emberek döntésének köszönhető.

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés politikája folytatódik, ennek biztosítását, a családok védelmét az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte. Amíg kormányon vannak, ez sarokpont, a támogatási rendszert biztosítják, kerül, amibe kerül - jelentette ki. A rezsicsökkentés egész Európában egyedülálló – húzta alá, hozzátéve: a gáz és villamos energia ára Európában Magyarországon a legalacsonyabb a mai napig. Ez, bármilyen erős politikai mozgás van, bármilyen téma kerül az asztalra, az emberek politikához való viszonyát meghatározza, nem véletlenül van kétharmados többsége a kormánypártoknak, immár negyedszer – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy nagyon magas átlagfogyasztási értéket határoztak meg a támogatott árnál. Ennek köszönhetően a gáz esetében a háztartások 80, a villamos energia esetében a háztartások 65 százalékánál nem változott egy fillérrel sem a rezsiköltség. Ugyanakkor a rezsicsökkentés „fúrása” nem csupán az árakról szól, ennek nemcsak szociális dimenziója van, hanem szuverenitási kérdés is – tette hozzá, hangsúlyozva: elsődleges, hogy „ezt mi határozzuk meg”.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője azt mondta: komplex energiaválsággal állnak szemben. A gázárak magukkal húzzák a villamos energia árát, de nőnek például a szén-dioxid-költségek is. Az szinte példátlan, hogy egy közösség egy országot egy olyan termékre vonatkozóan szankcionált, amiben függ tőle – mutatott rá, megjegyezve: borítékolható volt, hogy a szankciókat ki fogják játszani.

Értékelése szerint a rezsicsökkentési program hatékonyan szolgálta a kormány szuverenitási törekvéseit.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója némileg vitatta az előtte elhangzottakat, szerinte a 70-es évek olajválsága volt az első szög a kommunizmus koporsójában. A 2014-15-től zajló események egy történet különböző lapjai, ami nem szól másról, mint Európa gyengítéséről, a nemzetállamok felbomlasztásáról, egy vazallus állam létrehozásáról az Európai Unió keretein belül. Az unió Kína elleni szankciós terveiről azt mondta, ez destabilizációhoz vezethet, ami rendkívül jelentős gazdasági leépüléssel, politikai káosszal, külső támadásokkal jár majd.