POLITIK
Erre kell az EU pénze?
Külföldi segítség nélkül jövőre sem tudja egyensúlyba hozni a költségvetését Ukrajna − mondta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter csütörtökön, hozzátéve, hogy hozzájárulást várnak a nyugati partnereiktől.
Ukrajnának jövőre is külső finanszírozásra lesz szüksége, de bízik abban, hogy egyensúlyba hozza a költségvetését, nagyrészt az EU, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap és más adományozók támogatásának köszönhetően, nyilatkozta a Politico hírportálnak Szerhij Marcsenko.
Jövőre is arra számítunk, hogy más nemzetek is beszállnak, és fedezik a kiadásainkat
− mondta a pénzügyminiszter.
Az ukrajnai újjáépítésről tartott, csütörtökön véget ért kétnapos londoni konferencián Kijevnek megígért nem katonai jellegű pénzügyi támogatások értéke meghaladja a hatvanmilliárd dollárt. A brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a nagyszabású rendezvény az egyik legnagyobb ilyen jellegű helyreállítási konferencia volt a második világháború óta.
A konferencián jelen volt mások mellett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői.
A legnagyobb felajánlások egyike az Európai Uniótól érkezett. Az EU által vállalt hozzájárulás – ha az Európai Parlament és a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács is jóváhagyja – ötvenmilliárd euróig terjedő finanszírozást mozgósít a következő négy évben adományok és hitelek formájában. Az unió vezetése szerint ez fedezné Ukrajna 110 milliárd dollárra becsült költségvetési és sürgős újjáépítési szükségleteinek 45 százalékát.
A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette: a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU-nak, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.
Az EB-elnök úgy fogalmazott:
A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereinknek, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk.
Az IMF még márciusban megállapodott Kijevvel egy 15,6 milliárd dolláros programról, amelynek célja a makrogazdasági stabilitás biztosítása.
Az ukrán pénzügyminiszter szerint azonban bár ez egy „nagyon-nagyon jó jel”, nem fogja megszüntetni a hiányt. „Ezért kell felhívnunk [más] kulcsfontosságú partnereink, például az Egyesült Államok figyelmét. Nekik is közbe kellene lépniük, és legalább középtávú segítséget kellene nyújtaniuk nekünk” − tette hozzá Marcsenko.
Hatalmas lesz a hiány, mert még ha arra számítunk is, hogy csökkenni fog a [katonai hadjáratra] fordított összeg, másnap ... a szociális és humanitárius szükségletek óriásiak lesznek
- sorolta a Politicónak Marcsenko.
A miniszter visszautasította azt az uniós tisztviselők által felvetett elképzelést is, hogy a költségvetési támogatást a következő két-három évben gyorsan le kellene építeni, és azt kölcsönökkel és magánberuházásokra vonatkozó garanciákkal kellene helyettesíteni.
Talán lesz egy kis beruházási boom Ukrajnában, az adóbevételek kétszeresére nőnek, és képesek leszünk saját erőből kielégíteni az alapvető szükségleteinket. De hogy őszinte legyek, ez varázslatnak tűnik. Én pedig nem vagyok bűvész.
Az EU Ukrajnának szánt hatalmas összegű felajánlása annak fényében különösen érdekes, hogy az EU befagyasztotta a Magyarországnak és Lengyelországnak járó források kifizetését.
Az unió különböző feltételeket szabott az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupció visszaszorításával kapcsolatban. Bár korábban inkább arról volt szó, a procedúra még az idén lezárulhat, feloldva ezzel egyes források zárolását, Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa nemrégiben kijelentette: mivel a jogállamisági eljárásnak nincsen konkrét, megszabott határideje, a források kifizetése akár 2024-ig is elhúzódhat. Miközben az előre kiszabott feltételeket Magyarország folyamatosan teljesíti, az unió rendre új feltételeket szab.
Miközben az Európai Unió visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, és az unió külső határának védelmét sem hajlandó kifizetni, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: Ukrajna támogatásával kimerítették az uniós költségvetést, ezért a tagállamoktól várják el a háborúban álló ország támogatását. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a kormány nem támogatná ezt az elképzelést.
– Várunk egy választ az Európai Bizottságtól, ugyanakkor azt nehezen tudom elképzelni, hogy Magyarország erős érvek nélkül ezt az elképzelést támogassa – nyilatkozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió pénzt kérne a tagállamoktól, mivel a háború és Ukrajna finanszírozása miatt kiürült az uniós kassza.
Az Európai Bizottság (EB) kedden jelentette be, hogy kimerítették az uniós költségvetés minden rugalmasságát, hogy válságokat a válságok után kezelni tudják.
Továbbra is Ukrajnának adna pénzt az unió
Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, célzott javaslataik vannak arra, hogy a „legégetőbb kérdésekben” jól lépjen fel az EU. Az Európa Bizottság elnöke azt javasolja:
az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.
Ursula von der Leyen kijelentette: a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU-nak, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.
Az EB-elnök úgy fogalmazott: „A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereinknek, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk.”
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy az EU befagyasztotta a Magyarországnak és Lengelországnak járó források kifizetését.
Az unió különböző feltételeket szabott az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupció visszaszorításával kapcsolatban. Bár korábban inkább arról volt szó, a procedúra még az idén lezárulhat, feloldva ezzel egyes források zárolását, Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa nemrégiben kijelentette: mivel a jogállamisági eljárásnak nincsen konkrét, megszabott határideje, a források kifizetése akár 2024-ig is elhúzódhat. Miközben az előre kiszabott feltételeket Magyarország folyamatosan teljesíti, az unió rendre új feltételeket szab. Navracsics Tibor elmondta: vállalásainkat már teljesítettük, ezért a megállapodások nem rajtunk múlnak.
Magyarországnak más kiadásokkal is számolnia kell
A brüsszeli javaslat súlyos anyagi terhei mellett Magyarországnak a tervezett migránskvótával is számolnia kell, amely szerint évente 8500 migránst kellene befogadnunk. A migránsok kötelező befogadását súlyos összegekkel pénzben is meg lehetne váltani. Mráz Ágoston Sámuel korábbi összegzése szerint ez azt jelenti,
ha mind a 8500 személyt vissza akarná utasítani Magyarország, négy év alatt csaknem háromszázmilliárd forintot kellene kifizetnünk.
A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélekedett: az EU-s belügyminiszterek többsége azért hozta meg ezt a Magyarország számára rendkívül hátrányos döntést, mert közeleg a 2024-es uniós választás, és a baloldali, föderális körök attól tartanak, hogy a voksolás eredményeként az Európai Parlamentben más erőviszonyok alakulnak ki. Ursula von der Leyen a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migráció kezelésre.
Meghaladja a hatvanmilliárd dollárt az ukrajnai újjáépítésről tartott, csütörtökön véget ért kétnapos londoni konferencián Kijevnek megígért nem katonai jellegű pénzügyi támogatások értéke. A brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a nagyszabású rendezvény az egyik legnagyobb ilyen jellegű helyreállítási konferencia volt a második világháború óta.
A konferencián jelen volt mások mellett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői.
A vendéglátó Nagy-Britannia állami garanciát vállalt hárommilliárd dollárnyi, Ukrajnának folyósítandó világbanki hitelre, emellett kétszáznegyvenmillió font (csaknem száznégymilliárd forint) kétoldalú közvetlen pénzügyi segítséget is bejelentett Ukrajna számára.
A külügyminisztériumi tájékoztatás felidézi, hogy a Világbank becslése szerint az ukrajnai újjáépítési és helyreállítási költségek elérhetik a 411 milliárd dollárt, és ebből már az idén tizennégymilliárd dollárra van szükség elsődleges fontosságú újjáépítési beruházások formájában.
A londoni konferencia – amelyen ötvenkilenc ország kormányai, üzleti vállalkozásai és civil szervezetei vettek részt – a brit külügyminisztérium csütörtöki beszámolója szerint hitet tett a korszerű, fenntartható, ellenállóképes ukrán gazdaság felépítése mellett.
A tárca közölte: a Világbank által legsürgősebbnek ítélt tizennégymilliárd dolláros kezdeti újjáépítési finanszírozás előteremtésében máris jelentős haladást sikerült elérni a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7), az Európai Unió és a globális pénzügyi szervezetek vállalásai révén.
A tájékoztatás kiemeli, hogy egyedül az EU által vállalt hozzájárulás – ha az Európai Parlament és a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács is jóváhagyja – ötvenmilliárd euróig terjedő finanszírozást mozgósít a következő négy évben adományok és hitelek formájában.
Az Egyesült Államok 1,3 milliárd dollár értékű segítséget ígért az ukrán energiaszektor és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények korszerűsítésére. A londoni konferencián negyvenkét országból és huszonegy gazdasági szektorból csaknem ötszáz magánvállalat is jelen volt, ezek együttes piaci tőkeértéke meghaladja az 5200 milliárd dollárt.
A cégek közül a Google, a Siemens, a Vodafone, a Hitachi, a Virgin-csoport, a Rolls-Royce és a Philips már csatlakozott a konferencián meghirdetett ukrajnai üzleti támogatási csomaghoz.
Ripost hírek
