kulcsár edina
Civilek vesztették életüket az oroszországi Belgorodban.
Civilek vesztették életüket az oroszországi Belgorod megyében, miután Ukrajna irányából belövések értek több települést – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója Telegram-csatornáján.
Gladkov szerint két nő életét vesztette, két férfi pedig súlyosan megsebesült, amikor az ukrán oldalról tűz alá vették az autóutat a Sebekino járásbeli Maszlova községnél. Az áldozatok két gépkocsi utasai voltak.
A tisztségviselő közölte, hogy Tyisanka és Leonovka községet is belövések érték, két másik járásban. Ott személyi sérülés nem történt. Belgorod megye operatív törzse valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint ukrán diverzánsok újabb kísérletet tettek arra, hogy betörjenek a régióba.
Az ugyancsak oroszországi Szmolenszk megyében két nagyhatótávolságú drón Pereszna és a Gyivaszi falunál intézett támadást hajnalban üzemanyag- és energetikai létesítmények ellen.
A régió megbízott vezetője, Vaszilij Anohin a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy senki sem sérült meg és az infrastruktúra kritikus elemeiben sem keletkezett kár. A két község mintegy 300 kilométer távolságra található az orosz-ukrán határtól.
A Kurszk megyei Gogolevka község lakói áram nélkül maradtak, miután egy drón lövedéket dobott le egy alállomásra. Roman Sztarovojt, a régió kormányzója erről Telegram-csatornáján számolt be.
Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Berdjanszk kikötőjéből jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Donyeckben egy férfi, Makijivkában pedig két nő életét vesztette, utóbbi településen egy négyéves gyerek is megsebesült. Alekszandrivkában is egy civil lakos szenvedett sérüléseket.
Stratégiai kudarc Oroszország számára az Ukrajna ellen folytatott háború – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Helsinkiben.
Az orosz „agresszió jelentősen visszaveti Oroszország katonai, gazdasági és diplomáciai erejét, illetve befolyását a következő években” – mondta Blinken a NATO legújabb tagállamának fővárosában elmondott beszédében. Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette: egy erős Ukrajna „előfeltétele” annak, hogy „valódi béke” jöhessen létre a térségben.
Blinken visszautasította azt az elképzelést, hogy a front jelenlegi állása alapján kellene tűzszünetet kötni, mert az csak „konszolidálná” Vlagyimir Putyin orosz elnök uralmát, és lehetőséget adna neki egy újbóli támadásra.
Az amerikai tárcavezető szerint Washington minden olyan kezdeményezést támogat, amelynek célja a konfliktus lezárása, de minden ilyen kezdeményezésnek szem előtt kell tartania Ukrajna szuverenitását, területi integritását és függetlenségét. “Akár Brazília, akár Kína vagy bármely más ország erőfeszítéseit támogatjuk, ha hozzájárulnak az igazságos és tartós béke létrehozásához” – mondta.
Blinken beszédében kifejtette, hogy az Egyesült Államok segít „a jövő ukrán hadseregének felépítésében”, ami – szavai szerint – „egy modern légierőt, integrált lég- és rakétavédelmi rendszert, fejlett harckocsikat, saját lőszergyártási kapacitást és kiképzést” jelent. Antony Blinken arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok nagyobb figyelmet fordít a kínai „fenyegetésre” az Ukrajna elleni háború kezdete óta.
Az ukrajnai válság „nem terelte el a figyelmet”a Pekinggel folytatott egyre intenzívebb versengésről – fogalmazott az amerikai külügyminiszter, hangoztatva, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt nem gyengült meg Washingtonnak az a képessége, hogy reagáljon egy esetlegesen Kínából vagy máshonnan érkező fenyegetésre.
Blinken Finnország után a héten Norvégiába és Svédországba látogat.
Az ukrán hatóságok pénteken a hajnali orosz légitámadást követően az ország nagy részén feloldották a légiriadót, a fővárosban, Kijevben tisztviselők azt közölték, hogy a védelmi rendszerek több mint harminc rakétát és drónt megsemmisítettek.
Moszkva május eleje óta mintegy húsz rakéta- és dróncsapást mért ukrán városokra. A kijevi katonai hatóságok a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számoltak be, hogy Oroszország egyszerre indított drónokat és robotrepülőgépeket.
A közlemény szerint „a Kijev feletti és a Kijev körüli légtérben a légvédelmi erők az előzetes információk szerint több mint harminc különböző típusú légi célpontot észleltek és semmisítettek meg”.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon azt írta, hogy nem érkezett hívás a mentőszolgálatokhoz.
Az Egyesült Államok válaszlépéseket hozott az Új START néven ismert fegyverzetkorlátozási egyezmény orosz megsértése miatt – közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési irodája (Bureau of Arms Control, Verification and Compliance).
A dokumentum szerint az Egyesült Államok elkötelezett a szerződés teljes és kölcsönös betartása mellett, ennek szellemében hozott intézkedéseket. Az amerikai álláspont szerint a szerződésben való részvétel felfüggesztése – amit Oroszország februárban törvénybe foglalt – jogilag érvénytelen, az orosz eljárás pedig a megállapodás megsértését jelenti.
Az amerikai kormányzati szervezet szerint az amerikai válaszintézkedések a nemzetközi jognak megfelelnek, arányosak, visszafordíthatók, valamint összhangban vannak minden más jogi kötelezettséggel, és
Amerikai és brit szakértők szerint idén tavaszra végérvényesen elillant az ukránok előnye drónfelhasználás terén, az oroszok egyre hatékonyabban képesek védekezni még a legfejlettebb repülő eszközökkel szemben is.
Az orosz–ukrán háború első hónapjaiban a török Bayraktar TB2 drónt Ukrajna megmentőjeként és a hadviselés jövőjeként ünnepelték, az ukrán erők gyakran tankok, páncélosok és járőrhajók elleni támadásra használták az eszközt. Kicsivel több mint egy évvel később azonban az egykor nagyra becsült drónokat egy szakértő szerint szinte teljes egészében kiiktatták az oroszok, a megmaradt darabok pedig felderítési feladatokat látnak el csupán.
„A TB2-höz hasonló drónok jól működnek egészen addig, ameddig kifinomult légi és elektronikai hadviselési védelem nincs ellenük felállítva” – mondta a Business Insider nevű lapnak Samuel Bendett, egy amerikai kutatóintézet elemzője és a pilóta nélküli, robotizált katonai rendszerek szakértője.
Hozzátette: „Mivel ez a drón viszonylag lassú és alacsonyan repül, jól szervezett légvédelmi rendszerek széles skálája hatékony ellene, ezt láttuk már Líbiában és Hegyi-Karabahban is.”
Bár Oroszország a háború első hónapjaiban sebezhető volt az ukrán drónok csapásaival szemben, azonban rövid idő alatt alkalmazkodott és komoly fejlesztéseket eszközölt az elektronikus hadviselés terén, sikeresen kilövi vagy megzavarja a fejlettebb ukrán drónokat is.
– mondta Bendett.
Ukrajna a nyilvánosan elérhető adatok alapján az orosz invázió kezdete óta 50 TB2-es drónt kapott, de 2022 végére ezek nagyrészt eltűnt a harctérről. Az orosz légvédelmi erők parancsnoka, Andrej Demin altábornagy – nyilvánvalóan túlozva – azt állította, hogy az orosz erők áprilisban több mint száz török gyártmányú drónt semmisítettek meg.
Az ukrán hadsereg Bayraktar TB2-es drónja (Forrás: Wikipédia)
Bendett szerint manapság Ukrajna elsősorban hírszerzési, megfigyelési és felderítési célokra alkalmazzák a TB2-eseket, nem pedig támadásra. Az ukrán erők a drónok fejlett optikáját és érzékelőit használják arra, hogy más drónokat irányítsanak támadásokhoz, miközben az orosz védelmi rendszerek hatótávolságán kívül maradnak.
Egy nemrégiben készült értékelés szerint az oroszok havonta mintegy tízezer ukrán pilóta nélküli repülőeszközt semmisítenek meg, főként kis méretű, olcsó öngyilkos drónokat. Az elektronikus hadviselés az orosz taktika kritikus eleme, és hozzájárul az ukrán drónok hatalmas veszteségeihez – állapította meg a brit Royal United Services Institute védelmi és biztonsági agytröszt (RUSI) által kiadott jelentés.
A RUSI kutatói szerint az orosz hadsereg az invázió kezdetén mutatott katasztrofális teljesítménye után alkalmazkodott a körülményekhez. Érdekes, de a tanulmány arra is rávilágít, hogy az öregebb orosz harckocsik is jelentős erőt képviselnek a harcokban, még ha nem is a frontvonalon, hanem a háttértámogatásban, főként a tüzérség terén.
„Bár sokan gúnyolódtak az interneten a régebbi harckocsik, például a T–62-es és T–55-ös hadrendbe állításán, ezeket a járműveket nagyrészt a BMP-k (kétéltű harcjárművek) és gyalogsági harcjárművek mellett használják tűztámogatásra” – fogalmaznak az elemzők.
Megjegyzik, hogy az oroszok módosításokat és új taktikákat is eszközöltek azért, hogy minél hatékonyabbak legyenek a bevetések. Egyebek mellett hőálló anyagokat használnak a páncélos járművekben, és főleg hajnalban, valamint szürkületkor vetik be a régi tankokat, amikor a hőmérsékletük a legközelebb áll a környezet hőmérsékletéhez.
A bejelentett amerikai intézkedések közé tartozik, hogy június 1-től leállítják az orosz fél tájékoztatását az egyezmény által érintett fegyverzetről. A továbbiakban nem ösztönzik az Új START hatálya alá tartozó fegyverzetellenőrzéseket az Egyesült Államok területén, valamint visszavonják a szerződés hatálya alatt dolgozó orosz fegyverzetellenőrök vízumát.
Ezen felül a továbbiakban az Egyesült Államok nem bocsát az orosz fél rendelkezésére telemetrikus adatokat interkontinentális ballisztikus rakéták és tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták kilövéséről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén írta alá az orosz részvétel felfüggesztéséről szóló törvényt, de már tavaly augusztusban arról tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az szerződés szerinti ellenőrzések alól.
A dokumentum mindkét félnek előírta nukleáris arzenáljának csökkentését úgy, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt, (interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták és nehézbombázók), valamint 1500-ban korlátozta a robbanótöltetek számát, és 800-ban a telepített és nem telepített indítószerkezetekét.
A szerződésben emellett szerepelt, hogy a két fél kölcsönösen lehetőséget biztosít a szerződés betartásának ellenőrzésére.