A szerb elnök szerint Koszovó háborút akar

Albin Kurti koszovói miniszterelnök mindenáron háborút akar kirobbantani – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS), miután a szerb rendőrség a koszovói különleges rendőrség három tagját fogta el Szerbiában.

A szerb köztársasági elnök az RTS híradójában szerda este beszélt hosszan arról, hogy milyen lépéseket tesz Pristina, hogy fokozza a feszültséget Szerbia és Koszovó között. Hozzátette: attól tart, hogy átlépték a Rubicont, és nehéz lesz visszatérni a normális kerékvágásba. „Válaszúthoz értünk, ahol azt kell eldönteni, hogy békét vagy háborút akarunk-e” – fogalmazott.

A szerb belügyminisztérium tájékoztatása szerint

szerdán három, állig felfegyverzett koszovói rendőrt fogtak el a szerb-koszovói határtól 1,8 kilométerre, Közép-Szerbiában.

„A rendőrség gyors és hatékony akciójának köszönhetően sikeresen akadályoztuk meg, hogy a koszovói rendőrség Közép-Szerbia területén végrehajtson egy olyan akciót, amely minden paraméterében terrorcselekménynek tekinthető azzal a céllal, hogy tovább destabilizálja a helyzetet, és növelje a feszültséget, amely Szerbia ellen irányul” – olvasható a belügyi tárca közleményében.

A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, vagyis nem a koszovói rendőrök hatoltak be Szerbia területére, hanem a szerb rendőrök Koszovó területére.

A három rendőrt a szerb erők elrabolták, hiszen ők Koszovó területén tartózkodtak, és egy olyan utat ellenőriztek, amelyet a szerb bűnbandák csempészetre használnak – írta a koszovói belügyi tárca.

A három koszovói rendőr elfogására Pristina azzal válaszolt, hogy megtiltotta a szerb rendszámú gépjárművek belépését Koszovó területére. Az indoklás szerint a biztonsági helyzet nem teszi lehetővé, hogy szerbiai járművek lépjenek be az országba. A rendelkezés a személy- és teherforgalomra egyaránt vonatkozik.

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat.

A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

Az Európai Unió azt várja a koszovói miniszterelnöktől, hogy hozzon a helyzet megnyugvását lehetővé tevő lépéseket, Albin Kurti azonban eddig minden javaslatot elutasított.

Peter Stano, az EU külügyi szóvivője szerdán közölte: az unió tagjai több büntetőintézkedést is jóváhagytak Koszovóval szemben, mert nem tett lépést a helyzet javítása érdekében. Részleteket ugyan nem közölt a szóvivő, azt azonban elmondta, hogy politikai és gazdasági intézkedésekről van szó, vagyis a magas szintű látogatások és a pénzügyi támogatás felfüggesztéséről.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.

Megfontolja új helyhatósági választások kiírását Koszovó elnöke az ország északi, zavargások sújtotta részén. Az államfő ezt azután jelentette be, hogy tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral Moldovában. Macron és Scholz a szerb elnökkel is egyeztetett.

Néhány napja ismét hatalmas tömeg gyűlt össze a zvecani városházánál. Az észak-koszovói településen ötödik napja tiltakoznak a helyi szerbek. A koszovói város ugyanis egyike annak a négy, szerb többségű településnek, ahol az áprilisi időközi választást albán nemzetiségű polgármesterjelölt nyerte, miután a szerbek bojkottálták a szavazást.

Helybeli szerbek tüntetnek a zvecani városháza előtt 2023. június 2-án (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki).

A részvételi arány mindössze 3,5 százalékos volt, ezért az eredményt sem a helyiek, sem a belgrádi kormány nem fogadja el. Az érintett polgármesteri hivatalokat kordonokkal kerítették körbe, és a koszovói rendőrök, valamint KFOR-alakulatok őrzik.

Hétfőn, az új albán elöljárók első munkanapján

a helyi szerbek összecsaptak az önkormányzat épületét védő koszovói rendőrökkel, akik könnygázzal és villanógránáttal oszlatták a tömeget. A helyszínen lévő KFOR-egységek is próbálták fékezni a tömeget. A zavargásokban sok civil, rendőr és békefenntartó sérült meg, köztük huszonhét magyar KFOR-katona.

Az összecsapások után több ország, köztük az Egyesült Államok is a konfliktus rendezésére ösztönözte mindkét felet. Pristinának az elmúlt napokban többen azt javasolták, hogy vonja vissza az alacsony részvételi aránnyal megválasztott polgármesterek kinevezését, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azonban csütörtökön ismét kiállt az albán nemzetiségű városvezetők mellett.

Koszovó és Szerbia elnökével is egyeztettek az európai vezetők Moldovában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár közösen tett javaslatot a konfliktus rendezésére.

„Amit a két féltől kértünk, az nagyon egyszerű: a lehető leghamarabb új választások megszervezését az érintett négy településen, ami Koszovó részéről kötelezettségvállalás, illetve a szerb pártok egyértelmű részvételét ezeken a választásokon” – mondta a francia elnök.

A szerb elnök a találkozó előtt arról beszélt, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy enyhítsék a feszültséget.

„Igyekszünk rávenni a szerb lakosságot a békés, nyugodt tiltakozásra. Nagyon eltökéltek, és azt akarják, hogy a koszovói hatóságok rendeljék vissza a különleges rendőri erőket, és mentsék fel az úgynevezett polgármestereket. Ez lehet az első lépés a párbeszéd felé” –  vélte Aleksandar Vucic szerb elnök.

Vjosa Osmani koszovói elnök pedig elmondta: hajlandó megfontolni új helyhatósági választások kiírását, egyúttal arra kérte Szerbia vezetését, hogy vonja vissza csapatait a koszovói határról. Pénteken délelőtt Pristinában rendkívüli parlamenti ülés kezdődött, ahol az észak-koszovói helyzetet vitatják meg.

A Nyugat-Balkán stabilitása Európa stabilitásának záloga – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök Bajram Begaj albán köztársasági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján a hónap elején Tiranában.

Novák Katalin kiemelte: a Nyugat-Balkán békéje Európa békéjének záloga, ezért is kiemelten fontos, hogy a nyugat-balkáni térség országai mielőbb csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Ebben Magyarország közvetítő, segítő szerepet nyújt – tette hozzá.

A magyar államfő elmondta, hogy az albán köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen a téma volt még az orosz-ukrán háború, az illegális migráció elleni fellépés, valamint demográfiai kérdésekről és a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról is tárgyaltak.

Novák Katalin hangsúlyozta: a nyugat-balkáni térség országai számíthatnak Magyarországra az európai integrációs csatlakozás folyamatában. Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban most a stabilitás a kulcs, hiszen ez egy olyan térség, ahol könnyen eszkalálódhat a helyzet.

Kiemelte: az albán elnökkel mindketten a feszültség csökkentésében érdekeltek, így Koszovó kapcsán is. Kiemelte: a nyugat-balkáni térség békéje és biztonsága lebeg a szemük előtt. Magyarország mindezt a folyamatos egyeztetéseken párbeszédekkel, valamint az európai integrációs folyamatok támogatásával segíti – tette hozzá.

Az államfő kiemelte:

Magyarország minden fórumon hangsúlyozza, hogy az albán integrációt is minél előbb véghez kell vinni, hogy ország az Európai Unió teljes jogú tagjává válhasson.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban felhívta a figyelmet a háborús felek mielőbbi tárgyalóasztalhoz ülésének és a béketárgyalások megkezdésének fontosságára. Hangsúlyozta, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar él kisebbségben, s Ukrajna részéről jogaik visszaszorítása, csorbítása elfogadhatatlan. Szólt az Ukrajnából hazánkba menekült mintegy 2 millió emberről is, akiknek Magyarország segítséget nyújt.

A gazdasági kapcsolatokról szólva kifejtette, hogy a magyar befektetések száma jelentősen növekszik Albániában, Magyarország korábban a 25. külföldi befektető volt, de immár a 10. helyre lépett elő.

Novák Katalin közölte, hogy a megbeszélésen az illegális migrációval szembeni közös fellépésről, valamint demográfiai kérdésekről is szó volt.

A köztársasági elnök meghívta Bajram Begaj albán köztársasági elnököt a Családbarát Elnökök Hálózatába, valamint a szeptemberi demográfiai csúcsra Budapestre.

A magyar államfő újságírói kérdésre reflektált arra, hogy az Európai Parlament éppen ma szavaz arról a határozatról, amely a magyar EU soros elnökség megakadályozását célozza. Novák Katalin hangsúlyozta: „Én abban bízom, hogy az Európai Parlament, aki a jogállamiság őrének tartja magát, demokratikus úton marad, és nem lép le erről. Ez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unió soros elnökségét 2024 második félévében Magyarország fogja betölteni, ráadásul reményeim szerint magas színvonalon. Joggal bizakodom, hogy nem születik antidemokratikus, a jogszabályokat felrúgó döntés ebben a vonatkozásban, és így fel sem merül komoly emberek között, hogy az Európai Uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól.”

Bajram Begaj albán köztársasági elnök a sajtótájékoztatón köszönetét fejezte ki, hogy Magyarország támogatja Albánia európai integrációját.

A régiós együttműködésről szólva kifejtette, hogy értékeli Magyarország elkötelezettségét a nyugat-balkáni régió stabilitása felé, beleértve a katonai személyzeti hozzájárulást Koszovóban a KFOR részeként.

Elmondta: a megbeszélésen kiemelte a nyugat-balkáni régió geopolitikai fontosságát, figyelembe véve a friss változásokat, a Koszovó és Szerbia közti párbeszéd támogatásának fontosságát, Koszovó támogatását nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásában, beleértve az Európai Tanácsot is.

Bajram Begaj közölte: a megbeszélésen értékelték a két ország közti együttműködést a nemzetközi szervezetek terén, ami kölcsönös jelöltségek támogatásában is megnyilvánult. Hozzátette: Magyarország támogatta Albánia jelöltségét, hogy az ENSZ Bizottság Biztonsági Tanácsának ideiglenes tagja legyen a 2022-2023-as időszakban.