Különös és meglepő útra indul a pápa

XIV. Leó az első pápa, aki ellátogat a Nápoly körüli "Tűzföldre", amelyet a helyi bűnszervezet évtizedeken át mérgező és veszélyes hulladék tárolására használt.

Az egyházfő szombaton, helikopterrel teszi meg az utat a Vatikánból Acerrába. Az 58 ezres város a Terra dei fuochi, vagyis a Tüzek földje néven ismert területen fekszik.

A kifejezéssel a kétezres évek elejétől a dél-olaszországi Campania tartomány térségét jelzik, ahol a camorra bűnszervezet nagy mennyiségű, kiemelten veszélyes és mérgező hulladékot tárolt vagy ásott el.

Már Ferenc pápa is fel akarta keresni az ott élőket, de a korábbi egyházfő látogatása a pandémia miatt elmaradt.

XIV. Leót a helyi egyházi és állami hatóságok képviselői várják, és a lakosok, köztük a súlyos környezetszennyezés miatt meghalt gyerekek és fiatalok szülei.

A Tűzföld egy valamivel több mint ezer négyzetkilométeres terület, amelyen ötvenhét kisebb város található, összesen 2,5 millió lakossal. Harminchárom város Nápoly közvetlen szomszédságában sorakozik, a többi Caserta térségében.

A nápolyi ügyészség által az utóbbi több mint húsz évben végzett vizsgálatok szerint a camorra több mint 2700 helyszínen raktározott el mérgező és veszélyes hulladékot. A hulladék mennyiségét több millió tonnára becsülik: a mostanáig felfedezett "telephelyeken" egyenként több tízezer tonna ilyen hulladékot találtak.

Az eddigi nyomozás szerint a hulladéktömeg elsősorban az észak-olaszországi vegyi, gyógyszeripari, bőrfeldolgozó iparból és kohászatból származott. A camorra a hivatalosnál olcsóbban vállalta az oldószerek, ipari iszap, festékhulladék, nehézfémek, azbeszt, kórházi és radioaktív hulladék "feldolgozását": valójában Nápoly környékére szállította, ahol mezőgazdasági területen, üresen álló kőbányákban tüntette el.

Gyakori eljárásnak számított a hulladék elégetése, innen származik a Tűzföld elnevezés. A mérgező anyagok így a termőföldbe, vízbe és levegőbe kerültek.

Az olasz közegészségügyi hivatal felmérése azt mutatja, hogy a helyi lakosok egyharmada kevesebb mint száz méterre él a mérgező és veszélyes hulladéktelepektől.

A térségben a rákos megbetegedések aránya közel tíz százalékkal magasabb, mint az ország többi részében.

A mesterséges intelligencia fejlődésével az emberi létezés értelme hanyatlását éljük meg, ami nem technológiai, hanem antropológiai kihívásnak számít - jelentette ki XIV. Leó pápa pénteken kiadás előtt álló enciklikája témáit ismertetve.

Az egyházfő emlékeztetett, hogy a Magnifica Humanitas kezdetű első enciklikája május 25-én, pünkösdhétfőn jelenik meg.

Remélem, hogy a dokumentum választ adhat a mesterséges intelligencia jelentette kihívásra - mondta XIV. Leó.

A pápa a kommunikációval, kultúrával és oktatással foglalkozó vatikáni hivatalok nemzetközi konferenciáján szólalt fel, amelyet a tömegtájékoztatás egyházi világnapja alkalmából tartottak a Vatikánban.

XIV. Leó úgy vélte, vissza kell szerezni az emberiség igazi értelmét és nagyságát, ahogyan azt Isten teremtette. A kihívás tehát nem technológiai, hanem antropológiai, a digitális eszközök alkalmazását az emberiség szolgálatába kell állítani

- tette hozzá.

A pápa felhívta a figyelmet az erkölcsi viszonyítási pontok nélküli technológiai fejlődés veszélyeire: "a chatbotok és más technológiák kihasználják az emberi kapcsolatok iránti szükségletünket".

Osztotta az aggodalmat a mesterséges intelligencia gyermekek és fiatalok testi és szellemi fejlődésére gyakorolt hatása miatt, kiemelve, hogy a szülők és oktatók feladata megtanítani a digitális eszközök mértéktartó használatát.

Hangsúlyozta, hogy a digitális ismeretterjesztésnek tartalmaznia kell az Istent és az emberiséget érintő igazságokat is: "az egyház megszólítva érzi magát a digitális, információs és mesterséges intelligenciára épülő kompetenciák elsajátítása elősegítésében az oktatási rendszeren belül".

Az emberről való gondoskodás a mestersége intelligencia korában - ez a témája XIV. Leó pápa első enciklikájának, amelyet május 25-én hoznak nyilvánosságra egy hétfői vatikáni bejelentés szerint.

A pápai dokumentum címét szokás szerint a kezdőszavak adják, vagyis a Magnificat Humanitas. "A kifejezés az emberiség magasztosságára utal" - nyilatkozta Törő András, a római Pápai Magyar Intézet rektora az MTI-nek.

Úgy vélte, az enciklika programadónak számít: "egyértelmű az utalás XIII. Leó pápa első, Rerum Novarum (Új dolgaink) kezdetű enciklikájára, amely 1891-ben az ipari forradalomhoz kapcsolódott, és XIV. Leó a most zajló ipari forradalom, vagyis a mesterséges intelligencia témáját választotta".

A Vatikán közölte, hogy XIV. Leó az enciklikát május 15-re keltezte, XIII. Leó szintén ugyanazon a napon kiadott szociális enciklikájának 135. évfordulójára.

A dokumentumot, amely egy adott témát feldolgozó pápai körlevélnek számít, a szentszéki sajtóközpontban a kiadással egy időben, jövő hétfőn mutatják be a sajtónak. A felszólalók között lesz Christopher Olah, a mesterséges intelligenciával foglalkozó amerikai Anthropic társalapítója.

A sajtótájékoztató különleges lesz, mivel most első alkalommal az egyházfő is részt vesz rajta.

A L’Avvenire, az olasz katolikus püspöki kar napilapja azt írta, az enciklika címe mutatja, hogy a pápa az emberi méltóságot kívánja középpontba helyezni a digitális technológia és a mesterséges intelligencia egyre növekvő befolyása korában.

A mesterséges intelligencia mint téma precedens nélkülinek számít, de hasonlóan rendkívüli volt 2015-ben Ferenc pápa első, Laudato si (Áldott légy) kezdetű körlevele, amely a környezetvédelmet állította középpontba.

A Rerum Novarum a maga korában a modern gazdaság átalakulásával foglalkozott, többek között érintette a munkáskérdést és a társadalmi igazságosságot is. XIII. Leó pápa a 19. század végén arra mutatott rá, hogy nagyon gazdagok kis csoportja miként zsákmányolja ki a szegény dolgozók tömegét.

Ováció fogadta a hallgatók részéről XIV. Leó pápát a La Sapienza római tudományegyetem campusán csütörtökön, ahol az egyházfő elutasította, hogy a politika védelemnek nevezze a feszültséget és bizonytalanságot teremtő fegyverkezést.

Leó pápát már az egyetemi város területére érkezésekor éljenzés fogadta. A hallgatók a campus utcáin tapssal kísérték az egyházfőt.

Huszonhárom év óta először járt a pápa, Róma püspöke a La Sapienzán.

II. János Pál pápa 1991-ben és 2003-ban kereste fel az egyetemet, ahol 2008-ban nem fogadták XVI. Benedeket teológiai-filozófiai nézetei miatt.

XIV. Leó elsőként a campuson található egyetemi kápolnát kereste fel, majd az egyetemi város központi terén a hallgatókat üdvözölte, végül a rektorátuson mondott beszédet, amelyben a látogatása előtt neki küldött több száz hallgatói kérdés egy részére is válaszolt.

Az egyházfő emlékeztetett, hogy közel 120 ezer hallgatójával a La Sapienza a mai napig a tanuláshoz való egyetemes jog biztosítását képviseli azzal, hogy hátrányos helyzetűek, börtönben levők és háborús menekültek számára is ingyenes oktatást biztosít.

A pápa a "szenvedéssel és borzalmas igazságtalanságokkal teli világban" élő egyetemistákhoz fordult, hangsúlyozva, hogy fiatalságuk képviseli az erőt egy új jővő megírásához, amelyet senki nem tud tőluk elrabolni.

Szólt a mai ifjúság reményvesztettségéről is, amelyhez a pápa szerint a torzult teljesítményközpontúság vezetett: "mi vágyakat testesítünk meg, nem algoritmust" - jelentette ki.

Hangoztatta, hogy az utóbbi évben, különösen Európában, hatalmas mértékben növekedtek a katonai kiadások: "ne nevezzük védelemnek a feszültséget és bizonytalanságot növelő fegyverkezést, amely elsorvasztja az oktatásra és egészségre fordítható támogatásokat, megfosztja a bizalomtól a diplomáciát, olyan elitet gazdagít, amely egyáltalán nem törődik a közös jóval".

Úgy vélte, figyelmet kell fordítani a mesterséges intelligencia katonai és polgári alkalmazására, mivel az emberi döntések felelősségmentesítése még drámaibb konfliktusokat teremthet.

"Ami Ukrajnában, Gázában és a palesztin területeken, Libanonban, Iránban történik, a háború és új technológiák közötti kapcsolat embertelenné vált fejlődéstörténetét mutatja a megsemmisítés örvényében. A tanulás, a kutatás, a beruházások ellenkező irányt vegyenek! Az életre mondjanak radikális igent az ártatlan, fiatal életre, igent a népek életére, amelyek békét és igazságot akarnak"

- mondta XIV. Leó.

A rektorátus épülete előtt mondott beszédében XIV. Leó pápa közös munkára szólította fel az egyetemistákat: "legyünk mindannyian a béke építői a világban, dolgozzunk, tanuljunk, mindent tegyünk meg, a barátainkkal való kapcsolatokkal, szavainkkal, gondolkodásunkkal hogy a világban békét teremtsünk".