POLITIK
Folyamatosan támdani fogják az ukrán fővárost.
Oroszország rendszeresen támadni fogja a kijevi hadiüzemeket, valamint az ukrán döntéshozatali központokat és parancsnokságokat a sztarobilszki pedagógiai szakközépiskolát ért ukrán dróntámadás nyomán - jelentette be hétfőn az orosz külügyminisztérium.
Az elcsatolt luhasznki régióban lévő sztarobilszki pedagógiai szakközépiskolát péntekre virradóra, több hullámban ért ukrán dróntámadás következtében 21 tizenéves tanuló életét vesztette, 42 pedig megsebesült. A tárca szerint civilek szándékos támadása, amely nem riad vissza "a gyermekek hidegvérű meggyilkolásától sem", "a kijevi rezsim náci és terrorista természetének bizonyítéka".
A tárca szerint az ukrán vezetés, és az őt fegyverrel ellátó nyugati támogatói durván megsértették nemzetközi humanitárius jog normáit, az 1949-es genfi egyezményeket és ezek kiegészítő jegyzőkönyveit, amelyek a konfliktusok idején a polgári lakosság védelméről rendelkeznek, az 1989-es gyermekjogi egyezményeket, valamint számos más jelentős nemzetközi jogi aktust.
"Mindettől túlcsordult türelmünk pohara" - áll a közleményben, amely kilátásba helyezte, hogy az orosz fegyveres erők következetes, rendszeres csapásokat indítanak az ukrán hadiipari komplexum kijevi vállalatai ellen, beleértve a pilóta nélküli repülőszerkezetek tervezésének, gyártásának, programozásának és az alkalmazásra való felkészítésének konkrét helyszíneit is.
A minisztérium rámutatott, hogy a drónokat az ukrán fél a NATO szakértőinek közreműködésével használja, akik az alkatrészszállításáért, a hírszerzési adatok biztosításáért és a célmegjelölésért felelősek. A tárca közölte, hogy a csapások a döntéshozatali központokat és a parancsnokságokat is érinteni fogják.
"Mivel az említett objektumok Kijev egész területén szétszórtan taláhatók, arra figyelmeztetjük a külföldi állampolgárokat, beleértve a diplomáciai képviseletek és a nemzetközi szervezetek képviseleteinek állományát is, hogy a lehető leghamarabb hagyják el a várost, az ukrán főváros lakóit pedig arra kérjük, hogy ne közelítsenek a Zelenszkij-rezsim katonai és közigazgatási infrastruktúrájának objektumaihoz" - állt a közleményben.
a harcok azonban a hétvégén sem csillapodtak. Szombaton egy orosz drón csapódott be Szumi külvárosában, ahol épp egy temetési menet zajlott, közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze a sztarobelszki főiskolát ért csapás miatt, amely után Moszkva megtorlással fenyegetőzött. Ukrán drónok csaptak le a Permi határterület egyik vegyipari üzemére, Novorosszijszkban pedig tűz ütött ki egy olajterminálnál.
Sorra érkeznek a hírek arról, hogy folytatódhatnak a béketárgyalások, a harcok azonban a hétvégén sem csillapodtak Forrás: AFP
Nem csillapodtak a harcok az orosz–ukrán háborúban. Oroszország nagyszabású dróntámadást indított Ukrajna ellen, Kijev pedig az orosz energetikai infrastruktúrát vette célba és mélységi csapásokat hajtott végre – számolt be róla az Origo.
Orosz drón csapott le egy temetési menetre Szumiban
Május 23-án egy orosz drón csapódott be Szumi külvárosában, ahol épp egy temetési menet zajlott. A történtekről Oleh Grigorov, a Szumi Megyei Katonai Közigazgatás vezetője tájékoztatott Telegram-csatornáján, az incidensről a ZN is hírt adott.
Szerhij Krivosejenko, a katonai adminisztráció vezetője közölte, hogy az orosz hadsereg egy FPV drónt vetett be.
A szerkezet egy busz mellett robbant fel, miközben a gyászmenet a temető felé tartott.
Tájékoztatása szerint a támadásban négy ember megsérült.
A 24-es csatorna tudósítása szerint Artem Kobzar, Szumi polgármestere ezzel szemben már kilenc sérültről adott tájékoztatást. A sebesülteket ellátták, majd kórházba vitték.
Később azonban egy súlyos állapotban lévő férfi belehalt sérüléseibe.
Oleh Grigorov közlése szerint az orvosok mindent megtettek az életéért, de nem tudták megmenteni.
Nőtt a főiskolát ért ukrán csapás halálos áldozatainak száma
Mint arról lapunk is beszámolt, ukrán drónok csapást mértek egy oktatási intézményre és egy gyermekeknek otthont adó kollégiumra pénteken. Jana Lantratova ombudsman tájékoztatása szerint a támadás idején 86, 14 és 18 év közötti fiatal tartózkodott az épületben. Leonyid Pasecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság vezetője szombaton bejelentette, hogy
tovább emelkedett a halálos áldozatok száma.
A mentőalakulatok egész éjszaka kutattak a romok között, hogy túlélőket találjanak – jelentette a RIA Novosztyi.
Az ukrán hírszerzési adatok és az elmúlt hónapok rakétacsapásai alapján arra lehet következtetni, hogy Oroszország fokozatosan növeli az „Oresnyik” közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták gyártását. Bár a rendszerből továbbra is csak néhány darab állhat az oroszok rendelkezésére, az ukrán források szerint már megkezdődhetett a sorozatgyártás előkészítése.
Illusztráció: rakéta kilövés Forrás: AFP
A május 24-én éjszaka végrehajtott Oresnyik-rakétacsapás arra utalhat, hogy Oroszország gyorsíthatta a közepes hatótávolságú ballisztikus fegyverek előállítását. Míg az első két támadás között még tizenhárom és fél hónap telt el, addig a második és harmadik bevetés között már csak négy és fél hónap különbség volt. Az ukrán hírszerzés korábbi értesülései szintén azt jelezték, hogy Moszkva növelni kívánja az ilyen rakéták gyártását – számolt be cikkében a Defense Express.
2025 októberében egy, az ukrán államfő és a különleges szolgálatok vezetőinek részvételével megtartott tájékoztatón közölték, hogy az orosz fél 2026-ban akár hat Oresnyik rakétarendszert is elkészíthet.
A 2026. január 9-én végrehajtott, Lemberget célzó támadás után Oleg Lugovszkij, az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat első helyettes vezetője úgy nyilatkozott, hogy Oroszország legfeljebb 3-4 Oresnyik rakétával rendelkezhet. Hozzátette, hogy Moszkva 2026-ban már sorozatgyártásban állítaná elő a rendszert, évente legalább ötdarabos kapacitással.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának adatai szerint 2026 áprilisára akár tíz Oresnyik rakéta is lehetett az orosz készletekben.
Ez arra utalhat, hogy időközben elindulhatott a kisebb volumenű gyártás, mivel a korábban emlegetett „néhány” vagy „maximum öt” helyett már jóval szélesebb mennyiségi tartomány szerepelt a jelentésekben. Amennyiben a második bevetés idején még nem zajlott tömeggyártás, úgy a május 24-i támadás időpontjára ez már megváltozhatott.
Ennek ellenére az Oresnyik rendszerek száma továbbra is viszonylag alacsony lehet Oroszországban, miközben a gyártási ütem nagyjából egy rakéta elkészítését teszi lehetővé 2-2,5 havonta.
Ha a sorozatgyártás valóban február vagy március környékén indult be, akkor az oroszok valószínűleg egy újabb rakétát tudtak előállítani. Emiatt továbbra is reálisnak tűnhet az év elején megfogalmazott becslés, amely szerint május végén 3-4 Oresnyik lehetett az orosz haderő birtokában.
Ukrajna ezalatt közvetlenül is igyekezett lassítani a programot: 2026. február 21-én FP–5 Flamingo cirkálórakétával támadást hajtottak végre a Votkinszki gyár ellen.
Az üzemben nemcsak az Oresnyik rendszert gyártják, hanem Jarsz és Bulava típusú interkontinentális rakétákat, illetve az Iszkander hadműveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó ballisztikus fegyvereket is.
Ukrajnára Oresnyik rakéták záporoztak
Oresnyik rakéták csaptak le máris Ukrajnára: Oroszország a hétvégi támadás során nukleáris fegyver hordozására is képes ballisztikus rakétát vetett be. A Moszkva által megtorlásnak nevezett akció nyomán Kijevben épületek égtek, több tucat ember megsérült. Az Európai Unió szerint az Oresnyik alkalmazása veszélyes eszkalációt és nukleáris fenyegetést jelent.
Ripost hírek
