Moszkva és Washington egyeztetett

Szergej Lavrov külügyminiszter hivatalosan tájékoztatta amerikai hivatali partnerét, Marco Rubiót arról, hogy az orosz fegyveres erők rendszeres és folyamatos csapásokat indítanak az ukrán fegyveres erők által használt létesítmények, valamint a döntéshozatali központok ellen - közölte az orosz diplomáciai tárca hétfő este.

Lavrov szerint ez válaszként történik majd a "kijevi rezsim" által az orosz területen élő békés lakosság és polgári célpontok ellen folytatott "terrorcselekményekre".

A telefonbeszélgetés során Lavrov felhívta Rubio figyelmét az orosz külügyminisztérium hétfőn kiadott nyilatkozatára, amelyben azt tanácsolták az Egyesült Államoknak, valamint a Kijevben képviselettel rendelkező többi országnak, hogy gondoskodjanak diplomáciai személyzetüknek, illetve állampolgáraiknak evakuálásáról az ukrán fővárosból.

Az orosz tárcavezető a tájékoztatás értelmében emlékeztetett az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban az Egyesült Államok javaslatára tavaly augusztusban Anchorage-ben a legmagasabb szinten elért orosz-amerikai megállapodásokra. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az európai elit és a "kijevi rezsim" erőszakos törekvései szerinte aláássák az említett megállapodásokat, amelyek megnyitották az érdekek egyensúlyán alapuló, tartós és hosszú távú rendezéshez vezető utat.

A két külügyminiszter véleménycserét folytatott a Hormuzi-szoros válságának leküzdésére irányuló diplomáciai kezdeményezésekről, valamint a Kuba körül kialakult helyzetről. A felek megerősítették, hogy a köztük fennálló nézeteltérések ellenére elkötelezettek az iránt, hogy fokozzák az erőfeszítéseket az orosz és az amerikai diplomáciai képviseletek működési feltételeinek normalizálására egymás területén.

Ukrán parancsnokságokra és hadiüzemekre mért - egyebek között hiperszonikus fegyverekkel - tömeges csapást az orosz hadsereg, válaszul az orosz polgári célpontok elleni "terrortámadásokra" - közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A tömeges rakétacsapás egyik kiváltó oka az Ukrajnától elcsatolt luhanszki régióban lévő Sztarobilszki Pedagógiai Szakközépiskola kollégiuma ellen péntekre virradó éjjel végrehatott ukrán dróntámadás volt. A több hullámban zajlott csapás idején 86, 14-18 éves diák aludt az épületben.

Szombat éjjelre, a romok és törmelékek átvizsgálása nyomán világossá vált, hogy 21 tizenéves életét vesztette, 42 pedig megsebesült.

Mivel Ukrajna tagadta felelősségét, az egyik európai ország részéről pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén megfogalmazódott a gyanú, hogy a tragédia nem más, mint "orosz propaganda", és a kollégium valójában egy orosz elit drónegység központja volt, a moszkvai külügyminisztérium vasárnap 19 országból mintegy félszáz, Moszkvában akkreditált újságírót utaztatott a helyszínre, köztük az MTI tudósítóját is.

A kevesebb mint húszezres lélekszámú Sztarobilszket (oroszul: Sztarobelszket) eddig jórészt elkerülte a háború, a területén nem folytak harcok. A luhaszki régiót idén teljes egészében ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg és a front a várostól már mintegy 110 kilométerre húzódik.

A beutaztatott külföldi tudósítók vasárnap sem a 19. századi alapítású iskola, sem a kisváros környékén nem észleltek katonainak látszó objektumokat, a romokban heverő kollégiumi szobákban pedig tizenéves lányokra és fiúkra jellemző ruházati darabok, poszterek és használati tárgyak voltak. Fiatalkorúak a kórházban ápolt sérültek is, egy férfi kivételével, aki a gyerekek mentése közben vesztette el a fél lábát.

A tantermekben szétszórt játékok és gyerekkönyvek hevertek az üvegszilánkok és az épülettörmelékek között. A bentlakásos középiskola ugyanis óvodák és általános iskolák számára képez óvónőket, oktatókat, ahogy elmondták, 1998, "az ukrán idők óta".

Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos Sztarobilszkben a külföldi tudósítóknak elmondta, hogy ezt a támadóknak tudniuk kellett, de ők a mentés közben is folytatták a csapásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a drónokat - amelyek több esetben ukrán felirattal ellátott darabjait az iskola a súlyosan megrongált főépülete mellett lelték fel - nyugati segítséggel szerezte be az ukrán fél. Közölte, hogy levélben követelte az ENSZ-től és a szakosodott nemzetközi szervezetektől a háborús bűncselekmény elítélését.

Leonyid Paszecsnyik, a "Luhanszki Népköztársaság" vezetője a külföldi újságírócsoporttal a régió székvárosában vasárnap megtartott találkozón kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők támadásai a régió ellen folyamatosak, főleg a határmenti térségben, de az a csapás, amely a sztarobilszki iskola ellen történt, példátlan. Mint hangoztatta, az orosz fél a háborúban az ellenség élőerejének megsemmisítésére összpontosít, amire az ukrán hadsereg polgári célpontok elleni támadással reagál. A történteket a fasizmus megnyilvánulásának minősítette, amelynek, mint mondta, nincs helye a 21. században.

Dmitrij Malisin igazságügyi ezredes, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hetedik nyomozati részlegének szóvivője úgy vélekedett, hogy az iskola elleni támadás célja a polgári lakosság megfélemlítése volt, mert más magyarázatot nehezen tud adni.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közleménye szerint Kijevben és az ukrán főváros régiójában végrehajtott tömeges csapás során eltalált célpontok között voltak az ukrán hadiipari komplexum és a katonai infrastruktúra létesítményei, valamint a szárazföldi haderő főparancsnoksága, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége, valamint egyéb katonai irányító központok.

A támadásban egyebek között bevetettek hiperszonikus Oresnyik, Kinzsal, és Cirkon, illetve Iszkander rakétákat. A tárca szerint az ukrán polgári infrastruktúra ellen nem terveztek és nem is hajtottak végre támadásokat.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke a sztarobilszki támadással is indokolt orosz megtorló csapásra reagálva vasárnap a Telegram-csatornáján azt írta, "úgy kell visszavágni, ahogy ma, és még sokkal erősebben", mivel a kijevi szimbólumok romjai demoralizálják az ellenséget.

A luhanszki régióban a gyász jelekén félárbocra eresztették a zászlókat. A helyi vezetés vasárnap bejelentette, hogy az áldozatoknak emlékművet emelnek.

Az ukrán hírszerzési adatok és az elmúlt hónapok rakétacsapásai alapján arra lehet következtetni, hogy Oroszország fokozatosan növeli az „Oresnyik” közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták gyártását. Bár a rendszerből továbbra is csak néhány darab állhat az oroszok rendelkezésére, az ukrán források szerint már megkezdődhetett a sorozatgyártás előkészítése.

Illusztráció: rakéta kilövés Forrás: AFP

A május 24-én éjszaka végrehajtott Oresnyik-rakétacsapás arra utalhat, hogy Oroszország gyorsíthatta a közepes hatótávolságú ballisztikus fegyverek előállítását. Míg az első két támadás között még tizenhárom és fél hónap telt el, addig a második és harmadik bevetés között már csak négy és fél hónap különbség volt. Az ukrán hírszerzés korábbi értesülései szintén azt jelezték, hogy Moszkva növelni kívánja az ilyen rakéták gyártását – számolt be cikkében a Defense Express.

A 2026. január 9-én végrehajtott, Lemberget célzó támadás után Oleg Lugovszkij, az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat első helyettes vezetője úgy nyilatkozott, hogy Oroszország legfeljebb 3-4 Oresnyik rakétával rendelkezhet. Hozzátette, hogy Moszkva 2026-ban már sorozatgyártásban állítaná elő a rendszert, évente legalább ötdarabos kapacitással.

Ez arra utalhat, hogy időközben elindulhatott a kisebb volumenű gyártás, mivel a korábban emlegetett „néhány” vagy „maximum öt” helyett már jóval szélesebb mennyiségi tartomány szerepelt a jelentésekben. Amennyiben a második bevetés idején még nem zajlott tömeggyártás, úgy a május 24-i támadás időpontjára ez már megváltozhatott. 

Ha a sorozatgyártás valóban február vagy március környékén indult be, akkor az oroszok valószínűleg egy újabb rakétát tudtak előállítani. Emiatt továbbra is reálisnak tűnhet az év elején megfogalmazott becslés, amely szerint május végén 3-4 Oresnyik lehetett az orosz haderő birtokában.

Az üzemben nemcsak az Oresnyik rendszert gyártják, hanem Jarsz és Bulava típusú interkontinentális rakétákat, illetve az Iszkander hadműveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó ballisztikus fegyvereket is.

Ukrajnára Oresnyik rakéták záporoztak

 Oresnyik rakéták csaptak le Ukrajnára: Oroszország a hétvégi támadás során nukleáris fegyver hordozására is képes ballisztikus rakétát vetett be. A Moszkva által megtorlásnak nevezett akció nyomán Kijevben épületek égtek, több tucat ember megsérült. Az Európai Unió szerint az Oresnyik alkalmazása veszélyes eszkalációt és nukleáris fenyegetést jelent.