Az európai polgárok továbbra is aggasztónak tartják az illegális migrációt

A Századvég a legújabb kutatásában azzal foglalkozik, hogy a migráció 2022-ben is az egyik legfontosabb és legmegosztóbb közéleti és politikai téma volt az EU szintjén és a tagállamokban egyaránt. A 2022-es évben a válság súlyosbodott, hiszen 2016 óta 2022-ben volt a legmagasabb az illegális határátlépések száma. Az Európai Bizottság novemberben akciótervet jelentett be a helyzet kezelésére, amelynek egyik pillére az önkéntes szolidaritási mechanizmus. Az EU tagállamai 2022. június 22-én elfogadtak egy szolidaritási nyilatkozatot, amely egy évre szóló önkéntes és ideiglenes mechanizmust biztosít, ám ennek végrehajtatása a tagállamok szintjén irreálisnak bizonyult. A jelenlegi jogalkotási ciklusra előirányzott menekültügyi és migrációs paktum számos tényezőt figyelmen kívül hagy, köztük azt, hogy az európai polgárok többsége szerint az illegális migráció kifejezetten aggodalomra ad okot.

A Századvég 2022-es, Európa Projekt közvélemény-kutatása az EU tagországai és az Egyesült Királyság mellett a balkáni régió országaira és Törökországra is kiterjedt. A kapott válaszokból kiderült, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az abszolút többség (78 százalék) aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlásának problematikáját, és 56 százalék szerint pedig meg kell őrizni Európa keresztény kultúráját és hagyományait.

2016 óta 2022-ben volt a legmagasabb az illegális határátlépések száma

Az Európa Projekt-kutatás adatai szerint az európaiak több mint kétharmada (78 százaléka) egyértelműen aggasztónak tartja az illegális bevándorlást és az illegális bevándorlók áramlását Európa országaiban. Albánia kivételével (49 százalék) minden országban többségben vannak azok, akik a helyzetet aggasztónak találják, még a hagyományosan migrációpárti, illetve a humanitárius megközelítést előtérbe helyező – svéd (78 százalék), német (75 százalék), francia (73 százalék), holland (68 százalék) - társadalmakban is.

Ez a vélekedés az illegális migráció intenzitását tükrözi, hiszen

2016 ÓTA A 2022-ES ÉVBEN VOLT A LEGMAGASABB AZ ILLEGÁLIS HATÁRÁTLÉPÉSEK SZÁMA.

A 2022. január és november közötti időszakban az előzetes számítások szerint több mint 308 000 illegális belépést észleltek az Európai Unió külső határain. Ez 68 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, és 2016 óta a legmagasabb érték.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

TOVÁBBRA IS A NYUGAT-BALKÁNI ÚTVONAL A LEGAKTÍVABB, AHOL AZ ÉV ELEJE ÓTA AZ EURÓPAI UNIÓBA TÖRTÉNŐ ÖSSZES ÉSZLELT ILLEGÁLIS BEUTAZÁS 45 SZÁZALÉKÁT REGISZTRÁLTÁK.

Novemberben az uniós tagállamok mintegy 27 000 illegális határátlépést regisztráltak, 15 százalékkal többet, mint 2021 azonos hónapjában.

A Nyugat-Balkánon csupán novemberben több, mint 14 105 esetben észleltek tiltott határátlépést, kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Ebben a térségben regisztrálták a legtöbb átkelést a migrációs válság 2015-ös tetőzése óta. A nyugat-balkáni útvonalra nehezedő tartós migrációs nyomás annak tulajdonítható, hogy

A RÉGIÓBAN MÁR JELEN LÉVŐ MIGRÁNSOK ISMÉTELTEN MEGPRÓBÁLJÁK ÁTLÉPNI A HATÁRT, VALAMINT ANNAK, HOGY EGYES MIGRÁNSOK VISSZAÉLNEK A RÉGIÓ EGYES ORSZÁGAINAK VÍZUMMENTESSÉGÉVEL, HOGY MEGKÖZELÍTSÉK AZ EU KÜLSŐ HATÁRAIT.

A nyugat-balkáni útvonalon érkezők főként szírek, afgánok és török állampolgárok voltak.

Az EU-ba irányuló migráció második legaktívabb útvonala a Földközi-tenger középső része. Itt az év elejétől az észlelt illegális határátlépések száma 2021-hez képest 49 százalékkal, megközelítőleg 94 000-re emelkedett. Eközben november végére a kelet-mediterrán útvonal 116 százalékos növekedést regisztrált, mintegy 40 000 határátlépéssel. A középső mediterrán útvonalon Líbiából és Tunéziából érkezett, Libanonból közvetlenül Olaszországba irányuló migrációs mozgásokat is tapasztaltak.

Az év első hét hónapjában a menedékjog iránti kérelmek száma a 2021-es év hasonló időszakához képest 290 000-ről csaknem 480 000-re emelkedett. Ehhez képest 2019 azonos időszakában 375 288 volt. A legtöbb kérelmet az afgánok, a szírek és a venezuelaiak nyújtották be.

A Frontex szerint az európai integrált határigazgatást érintő legfontosabb kockázatok a következők: az EU-ba irányuló illegális migráció a bejáratott útvonalakon, a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus, a migráció politikai nyomásgyakorlás eszközeként való felhasználása, valamint a visszatérési döntések és a tényleges visszatérések közötti növekvő szakadék - 2021-ben a tényleges visszatérések csak 22 százalékát tették ki a határozatoknak. Mindezeket a kockázatokat várhatóan súlyosbítják az ukrajnai háború sokrétű, hosszú távú következményei.

A MIGRÁNSCSEMPÉSZ BŰNSZÖVETKEZETEK TOVÁBBRA IS BIZONYÍTJÁK AGILITÁSUKAT ÉS ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGÜKET, ÉS NEMCSAK A KERESLETRE, HANEM AZ ÚJ ÜZLETI LEHETŐSÉGEKRE ÉS A BŰNÜLDÖZÉSI INTÉZKEDÉSEKRE IS GYORSAN REAGÁLNAK.

Az európai polgárok aggodalma tehát megalapozott és az elmúlt évek közvetlen tapasztalatán alapul.

A többség megőrizné Európa keresztény kultúráját

Európa minden régiójában a lakosság többsége azt vallja, hogy Európának inkább meg kellene őriznie keresztény kultúráját, hagyományait. A legnagyobb arányban (65 százalék) a volt szocialista országok lakói vélekednek így, de az EU (nyugat-európai) alapítóországaiban élők körében is 54 százalék a keresztény alapok megőrzésének fontosságát hangoztatók aránya.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

Az Európa Projekt-kutatás keretében arra is rákérdeztünk, hogy a 38 európai országban a polgárok megőriznék-e az európai keresztény kultúrát és hagyományokat, vagy inkább egy világi kultúra felé mozdulnának el. A jelentős muszlim kisebbséggel rendelkező balkáni államok és a részben európai Törökország mellett csak Finnországban, Hollandiában, Írországban és Spanyolországban vannak kisebbségben a keresztény kultúra jelentőségét hangsúlyozók, 29 országban többségben vannak a keresztény kultúra megőrzését szorgalmazók. Figyelemre méltó, hogy Franciaországban 52, az Egyesült Királyságban 55, a jellemzően nem vallásos Csehországban ez az arány 75 százalék.

A MEGKÉRDEZETTEK 57,4 SZÁZALÉKA A KERESZTÉNY KULTÚRA MEGŐRZÉSÉNEK FONTOSSÁGÁT FEJEZTE KI, MÍG A VÁLASZADÓK HARMADA (33,4 SZÁZALÉKA) MOZDÍTANÁ EURÓPÁT SZEKULÁRIS IRÁNYBA.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

Az említett válaszarányok lényegében megfelelnek a 2019–2021. évi lekérdezésben kapott eredménynek. Amennyiben csupán az EU 27 és az Egyesült Királyság eredményeit vesszük figyelembe, ez az arány 2022-ben 56 százalék, a szekularizációt támogatók aránya pedig 34 százalék.

AZ EU MŰKÖDŐKÉPESÉGÉT ÁLTALÁBAN A GAZDASÁGI ÉRDEKEKKEL, A STRATÉGIAI MOTIVÁCIÓKKAL VAGY AZ INTÉZMÉNYEK EREJÉVEL MAGYARÁZZÁK, A VALLÁS ÉS A VALLÁSI KULTÚRA SZEREPÉT RENDSZERINT ALÁBECSÜLIK.

A Századvég Alapítvány felmérésének adatai világosan jelzik, hogy a keresztény kultúra és gyökerek megőrzése az európaiak többsége számára – bárhol éljenek is – fontos.

A Századvég Alapítvány felmérésének adatai új megvilágításba helyezik a Pew Research Center 2018-ban közzétett elemzését is a nyugat-európaiak és a vallás kapcsolatára vonatkozóan. Nyugat-Európa a világ egyik legszekularizáltabb régiójává vált. A Pew 2018-as felmérése rámutat arra, hogy Nyugat-Európa-szerte jelentős csökkenés tapasztalható a keresztény vallási hovatartozásban, míg ez a tendencia nem volt megfigyelhető Közép- és Kelet-Európában. A Pew 2018-as felmérése keretében megkérdezett felnőttek többsége azonban még mindig kereszténynek tartotta magát, még ha ritkán is jár templomba. A felmérés azt mutatta, hogy a nem gyakorló keresztények teszik ki a lakosság legnagyobb részét az egész régióban. A Pew kutatása szerint a keresztény identitás továbbra is fontos jelző Nyugat-Európában, még azok körében is, akik ritkán járnak templomba. Ez nem csupán egy „névleges" identitás, amely nélkülözi a gyakorlati jelentőséget, hiszen, amint arra a kérdésekre adott válaszok rámutattak, a nem gyakorló keresztények vallási, politikai és kulturális nézetei gyakran eltérnek a templomba járó keresztények és a vallásilag nem elkötelezett felnőttek nézeteitől.

Don Francesco Gravino szentmisét mutat be a Santa Maria della Salute templom tetejéről Nápolyban, Olaszországban, 2020. március 22-énFORRÁS: NURPHOTO/PAOLO MANZO/NURPHOTO/PAOLO MANZO

A Századvég Alapítvány 2022-es közvélemény-kutatásának adatai alapján elmondható, hogy a hagyományos vallásosság csökkenése tehát nem jelenti azt, hogy a vallás és az abban gyökerező értékek már nem fontosak az európaiak számára. A vallás mély és tartós módon formálja a kultúránkat, akkor is, ha a hagyományok világiasabb köntösben maradnak fenn. A vallás, mint társadalmi jelző még mindig identitást formál, és olyan vallási kultúrát alakít ki, amely a vallásgyakorlat intenzitásától függetlenül meghatározza az európaiak többségének gondolkodását.

Kiemelkedően fontos az Európai Unió külső határainak megerősítése, és erre a bolgár-török ​​határon kísérleti projekt indul – közölte hétfő este az Európai Bizottság. Az osztrák belügyminisztérium szerint a 2022-ben Ausztriát elért 100 ezer migráns 75 százalékát korábban nem regisztrálták. Többségük a bolgár-török határon lépett be először az EU-ba, és Bécs szerint ott kellett volna regisztrálni őket. 

Kísérleti projekt Bulgáriában

A bolgár határrendészet tavaly mintegy 190 ezer migránst tartóztatott fel, akik illegálisan próbálták átlépni a határt. Az idei év eleje óta 30 százalékkal több migráns próbált Törökország felől átjutni a határon, mint az előző év azonos időszakában - közölte Ivan Demerdzhiev bolgár belügyminiszter. 
Hozzátette, az EU tavaly év végén több mint 141 millió eurót különített el Bulgária számára a migráció visszaszorítására. Ebből finanszírozhat járműveket, műszaki határvédelmi eszközöket. A mintegy 260 kilométer hosszú határszakaszból 110 kilométeren nincs kerítés, itt lenne szükség megfigyelőkamerák felszerelésére, emellett 1260 határőrt is szolgálatba kellene állítani.

Az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex tavaly körülbelül 330 000 szabálytalan határátlépést észlelt – ez 64%-os növekedés 2021-hez képest, és a legmagasabb szám 2016 óta. A legnagyobb növekedést a nyugat-balkáni és a kelet-mediterrán útvonalakon jelentették, a számok 136%-kal, illetve 108%-kal emelkedtek. A nyugat-balkáni útvonal önmagában az összes szabálytalan beléptetés 45%-át tette ki 2022-ben. 

A migrációs adatok azt mutatják, mindenképpen erősíteni kell az unió külső határainak védelmét. Valami Brüsszel álláspontjában is változhat, az Európai Bizottság hétfő este közölte: fontos a külső határok megerősítése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének korábbi tájékoztatása szerint a hét elején megkezdett projekt a Bulgária és Törökország közötti határ védelmét járművekkel, kamerákkal, utakkal és őrtornyokkal biztosítja.

Épüljön-e kerítés, s ha igen, ki finanszírozza?

Ylva Johansson január végén újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Uniónak régóta az a politikája, hogy nem járul hozzá szögesdrótkerítések építéséhez az uniós külső határokon, majd hozzátette: nem hisz abban, hogy Brüsszel álláspontja megváltozna ezzel kapcsolatban. Szavai szerint a migráció hatékony ellenőrzéséről már jóval azelőtt gondoskodni kell, mielőtt az emberek elérnék az EU-t. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák. 

Tavaly novemberben Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek. A magyar kormányfő szerint új migrációs válság bontakozik ki az Európai Unió kapui előtt, Magyarország megvédte a déli külső határszakaszokat, most azonban ideje, hogy az Európai Unió méltányos hozzájárulást vállaljon a határvédelem költségeihez. A miniszterelnök arra is kitért, hogy Magyarország több mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre, továbbá az elsők között épített határkerítést, amelyről szerinte az elmúlt évek során bebizonyosodott: hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára. Orbán Viktor szerint a magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak. Magyarország mellett határvédelmi akadályokat épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország.

Karl Nehammer osztrák kancellár a közelmúltban pedig azt mondta: az EU keleti határain ahhoz hasonló kerítést szeretne látni, mint amilyen az Egyesült Államok és Mexikó között épült. Hozzátette: 

Az Európai Tanács február 10-én felszólította a Bizottságot, nyújtson anyagi támogatást tagországainak a határvédelmi infrastruktúrára. Noha külön nem emelték ki a határkerítést, az mégis belefoglalható ezen kategóriába. Vagyis, Brüsszel bár ismeri a magyar határvédelmi rendszer hatékonyságát, a maga részéről még nem ad zöld utat a kerítések építésének, de hallgatólagosan tudomásul veszi.

További egyeztetések a csütörtöki uniós csúcson

Az Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos értekezletére készülve Olaf Scholz kancellár közölte: Németország célja az "irreguláris migráció" visszaszorítása. Kifejtette: nemzetközi jogi kötelesség megadni a menedékjogot mindazoknak, akik humanitárius okok miatt érkeznek és védelmet kérnek, de "sebesen vissza kell térniük a hazájukba", akiknek nincs joguk a Németországban maradásra. Ehhez együtt kell működni az úgynevezett származási országokkal, megállapodásokat kell kötni a maradásra nem jogosult emberek visszafogadásáról, amiért cserébe meg lehet teremteni a munkavállalási célú, szabályozott bevándorlás lehetőségét.

Hidvéghi Balázs a Fidesz EP-képviselője szerint vissza kell állítani a határvédelmet és azt az üzenetet kell küldeni mindenki számára, köztük az embercsempészeknek, hogy nem lehet Európába illegálisan belépni.  Nem azokat az országokat kell támadni, amelyek a határokat védik, hanem biztosítani kell a törvények tiszteletben tartását - tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy az unió minél hamarabb anyagi forrásokat biztosíthat a fizikai határvédelem, beleértve a kerítés, vagy a határfalak biztosításához. Jogos elvárás, hogy a tagállamok ilyen intézkedéseit közös uniós költségvetésből finanszírozzák - tette hozzá a fideszes EP-képviselő.