15 EU tagállam a határvédelem mellett

„Érdemes megvizsgálni a lehetőségét annak, hogy az EU saját külső határai mentén és azon túl elhelyezkedő harmadik országokkal megállapodásokat kössön” – szól az Athénban tartott kétnapos, a határigazgatásról szóló konferencia zárónyilatkozata.

A konferencia résztvevői Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Szlovákia voltak.

A migrációs folyamatok által leginkább érintett tizenöt EU-tagállam közös nyilatkozatban sürgeti a külső határok megerősítését és a migránsok befogadásáról szóló, harmadik országokkal kötendő megállapodásokat, írja beszámolójában az Euractiv hírportál.

Történelmi megállapodások küszöbén az Európai Unió

„Érdemes megvizsgálni a lehetőségét annak, hogy az EU saját külső határai mentén és azon túl elhelyezkedő harmadik országokkal megállapodásokat kössön” – szól az Athénban tartott kétnapos, a határigazgatásról szóló konferencia zárónyilatkozata. Az EU jelenleg azt vizsgálja, hogy határvédelmi ügynöksége, a Frontex hogyan működhetne harmadik államokban a migráció visszaszorítása érdekében.

– áll a nyilatkozatban.

– írta Twitter-bejegyzésében Tineke Strik, a Zöldek európai parlamenti törvényhozója. A megállapodások lehetővé tennék a Frontex számára, hogy határőröket telepítsen és határigazgatási feladatokat lásson el – tette hozzá.

Mauritánia és Szenegál Strik szerint már meg is kezdte a tárgyalásokat az Európai Unióval.

Több anyagi forrásra lesz szükség

A konferencia résztvevői Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Szlovákia voltak.

„A Frontex támogatását is növelni kell és teljes mértékben be kell vetni a leginkább érintett tagállamokban” – hangsúlyozták. A gyorsított eljárások lehetőségének kiterjesztését is követelték a felek.

Több ország, köztük Ausztria és Görögország is uniós finanszírozást kért a blokk külső határai mentén húzódó kerítések megerősítésére, hogy csökkentsék a menedékkérők áramlását.

A bizottság azonban eddig vonakodott, mondván falak és szögesdrótok építése nem a megfelelő megoldás.

A törökországi és szíriai földrengés sújtotta területekről menekülőkkel kapcsolatos kérdéskör kapcsán Notisz Mitarakisz görög migrációs miniszter azt mondta, hogy az EU segíteni fog a február 6-i földrengés által elpusztított városok újjáépítésében, amelynek több mint 46 ezer halálos áldozata volt. Kitartott azonban amellett, hogy emberek millióinak tömeges mozgása nem megoldás, és humanitárius segítséget kell küldeni Törökországba és Szíriába, mielőtt ez megtörténik.

Kaisz Szaíd tunéziai elnök csütörtökön megismételte azon meggyőződését, hogy a Szaharától délre eső országokból származó migránsok tömeges érkezése része egy összeesküvésnek, amelynek célja megváltoztatni Tunézia demográfiai összetételét.

A tunéziai elnök már kedden utasítást adott az észak-afrikai ország biztonsági erőinek, hogy gátolják meg az illegális bevándorlást, és kijelentette, hogy minden olyan migránsnak el kell hagynia az országot, aki nem rendelkezik engedéllyel.

Jogvédők ezt követően rasszizmussal vádolták meg az elnököt, és tüntetéseket jelentettek be.

Az interneten közzétett videón az államfő Tavfik Csarfeddin belügyminiszterrel beszélgetve azt mondta, hogy ellenfelei kiforgatták szavait, hogy ezzel viszályt szítsanak.
Szaíd most ismét visszautasította azt a bírálatot, hogy rasszista lenne.

Hangsúlyozta, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkező afrikaiak biztonságban érezhetik magukat, “nem fogja engedni, hogy bárki is bántsa őket”.

Továbbra is a balkáni migrációs útvonal az egyik legaktívabb Európában. A magyar-szerb határon hétről-hétre több illegális bevándorlót állítanak meg a határvadászok, az év eleje óta csaknem 14 ezer embert kaptak el. A magyar kormány fél évvel ismét meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, az illegális migráció ugyanis továbbra is fenyegeti Magyarországot.

Nagy csoportokban közlekednek a migránsok Obrenovác utcáin. A fiatal férfiak folyamatosan telefonálnak, egyeztetnek az embercsempészekkel, a további útjukat szervezik. A hideg idő ellenére sokan papucsban, mezítláb kelnek útra. A migránsok elmondása szerint a legtöbben a magyar–szerb határ közelébe tartanak.

„Törökországon, Pakisztánon, Iránon és Bulgárián is átkeltem már. Szerbia után Magyarországra, Ausztriába és Svájcba megyek. Németország a végállomás, ott akarok letelepedni. A magyar határon lesz a legnehezebb átjutnom” – mondta egy afgán migráns.

A Palics-közeli tőzegbánya melletti erdősáv mindössze néhány száz méterre van a magyar határkerítéstől. Az illetékesek szerint ebben az erdőben több illegális migránstábor is működik.

A szerda reggel végrehajtott rendőrségi akcióval is több tucat illegális bevándorlót gyűjtöttek be és szállítottak befogadóközpontokba.

Mivel az illegális migráció továbbra is fenyegeti Magyarországot, a kormány fél évvel, vagyis szeptember elejéig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a tömeges bevándorlás 2015 óta folyamatosan sújtja Európát. A legaktívabb továbbra is a magyar határt is érintő balkáni útvonal. A határkerítés és a határvédelem nélkül az elmúlt kilenc évben már illegális bevándorlók milliói jutottak volna be az országba.

A kormány fél évvel ismét meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, mert az illegális migráció továbbra is fenyegeti Magyarországot – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) kedden.

Közleményük szerint a tömeges bevándorlás 2015 óta folyamatosan sújtja Európát, a legaktívabb továbbra is a magyar határt is érintő balkáni útvonal. A határkerítés és a határvédelem nélkül az elmúlt kilenc évben már illegális bevándorlók milliói jutottak volna be az országba – tették hozzá. A KTK úgy folytatta: a nemzetközi embercsempész-hálózatok folyamatosan szállítják a magyar határhoz a migránsokat.

Tavaly 270 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok, amely a korábbi évhez képest több mint kétszeres emelkedést jelent – sorolta a kommüniké.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a déli határmentén jelenleg is migránsok ezrei gyülekeznek,

gyakran tanúsítanak erőszakos, illetve agresszív magatartást a határt védő rendőrökkel és határvadászokkal.

„Annak ellenére, hogy már több nyugati-európai országban is egyértelműen érezhetőek a tömeges bevándorlás okozta biztonsági és kulturális problémák, a brüsszeli bevándorláspárti politikában nincs érdemi változás, a bevándorláspártiak továbbra is migránsok befogadását és szétosztását erőltetik” – olvasható a közleményben.

Magyarországnak tehát továbbra is magának kell gondoskodnia az ország védelméről.

Ezt a célt szolgálja a 2016 óta fenntartott tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, amely gyorsabb és határozottabb döntéshozatalt tesz lehetővé a kormány számára

– rögzítette a KTK.

Mint kitértek rá, az elmúlt napokban a kormány szigorította a magyar-ukrán határ védelmét is, miután a háborús menekülthelyzetet kijátszva afrikai és közép-ázsiai illegális migránsok ott is nagy számban megjelentek.

A háború kitörése után Ukrajnába érkezett nem ukrán állampolgárok már csak akkor léphetik át az ukrán-magyar határt, ha érvényes okmányokkal rendelkeznek a schengeni-övezetbe való belépéshez. A kormány mostani döntésével 2023. szeptember 7-ig hosszabbítja meg a válsághelyzetet – zárták közleményüket.

Az Európai Unió (EU) migrációs politikája megbukott – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Szerbiába induló, határőrizeti feladatokat ellátó újabb rendőri kontingens búcsúztatásán szerdán Budapesten.

Rétvári Bence azt mondta: a korábban biztonságosnak hitt nyugat-európai államok lakosai egyre elégedetlenebbek, és az unió területéről kiutasított migránsoknak csak egy elenyésző része tér vissza hazájába.

A Készenléti Rendőrség Kerepesi úti laktanyájában megtartott eseményen az államtitkár elmondta: osztrák-magyar-szerb együttműködés alapján csütörtökön újabb, harminctagú magyar rendőri egység utazik Szerbiába, hogy az ország déli részén határőrizeti tevékenységben vegyen részt egy hónapig, együttműködve a szerb társhatóságokkal.

Rétvári Bence az eddigi tapasztalatokat ismertetve úgy fogalmazott,

az úgynevezett balkáni útvonalon érkező tömeges migráció feltartóztatására a legjobb módszer, „ha minél délebbre védekezünk”,

ezzel részben tehermentesítve a magyar-szerb határra telepített kerítésnél dolgozó magyar rendőröket.

Példaértékűnek nevezte, hogy uniós tagállamok képesek a közösségen kívüli országokkal is együttműködni az illegális bevándorlás hatásainak mérséklésében. Tavaly 270 ezer tiltott határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok a déli határon, ami a korábbi évhez képest több mint kétszeres emelkedést jelent, és a tendencia idén is folytatódik – ismertette az államtitkár.

Véleménye szerint kudarcot vallott az Európai Uniónak az a politikája, hogy „mindenkit beengednek”, majd később vizsgálják meg, hogy a migránsok jogosan tartózkodnak-e schengeni területen. Ezt az EU saját adatai támasztják alá – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Nyugat-Afrikában mindössze tíz százalék, Észak-Afrikában pedig még ennél is kevesebb, hét százalék azok aránya, akiket kiutasítottak az unióból, és vissza is tértek hazájukba. Előbbi arány a Délkelet-Ázsiából útra kelőkre is igaz – részletezte.

Hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja ezért továbbra is az, hogy az illegális migrációt a határokon kell megállítani, mivel a migránsok döntő többsége akár törvényellenesen is Európában marad.

Az államtitkár példákkal támasztotta alá, hogy a migráció együtt jár a bűnözés erősödésével: Belgiumban nemrég a pénzügyminisztérium épületét foglalták el bevándorlók, Svédországban rendőri vezetők panaszkodnak arra, hogy folyamatosan kell küzdeniük az erőszakos bűnözőkkel, szervezett csoportjaikkal. A franciák 83 százaléka szeretne nagyobb rendőri erőt látni az utcákon,

Németországban tavaly kétszer annyi késes támadást követtek el vasúti pályaudvarokon, vonatokon, mint egy évvel korábban

– mondta.

Kitért arra is, hogy újabb német adatok alapján Berlinben már 36, Münchenben pedig 50 százalék a migránsok aránya a teljes népességen belül. Közülük sokan „megvetik a német törvényeket, a német államot”, így nem várható az sem, hogy integrálódjanak, sőt egyre nagyobb veszélyt jelentenek – közölte az államtitkár.

A csütörtökön Szerbiába induló magyar rendőri kontingens tagjai az ott egy hónapja szolgálatba lépett társaikat váltják. Kedden egy másik magyar rendőri egység is a térségbe utazott, a kontingens tagjai Észak-Macedónia déli határának védelmében segédkeznek. Rétvári Bence minden magyar állampolgár nevében megköszönte a külszolgálatra induló rendőrök munkáját.