Putyin helyzete továbbra is stabil

Tizenöt hónappal az Ukrajna elleni orosz hadművelet megindultát követően sem láthatók felbomlás jelei Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerében – jelentette ki hétfőn Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.

A német külföldi hírszerzés vezetője a berlini Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián (BAKS) tartott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy – például a hadianyagszállításokkal kapcsolatos – szórványos bírálatokat leszámítva nincsenek a rendszer ingadozására, vagy összeomlására utaló jelek sem, bár ezt nem lehet teljesen kizárni.

„Oroszország továbbra is képes hosszú távon háborút folytatni” egyre újabb, frissen toborzott katonákkal – fejtegette Kahl. Mindez igaz a hadiiparra és lőszerellátásra is. Mint mondta, e tekintetben szó sincs gyengeségről, vagy a tevékenységek esetleges összeomlásáról.

Mindazonáltal vannak gyengeségek és meglepetések is, például, ami a hadsereg teljesítőképességét illeti. Azonban, ha a Nyugat felhagy Ukrajna szervezett támogatásával és védelme megszervezésével, Putyin stratégiája, miszerint időre és mennyiségre játszik, beválhat.

Kérdésre felelve, hogy a BND mikortól tudta, hogy Oroszország támadni készül, Kahl elmondta, hogy „mintegy 14 nappal a háború kezdete előtt olyan jelenségeket figyelhettünk meg, amelyeket nem lehetett másképp értelmezni”.

Az ukrajnai orosz hadművelet 2022. február 24-én indult.

Kahl egyben visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint az amerikai és brit hírszerzés sokkal korábban számolt a támadással, mint a német partnerszervezet. Kahl szerint Putyin a döntést a támadásról számos olyan tényező alapján hozta meg, „amely nem a rakéták és harckocsik számolgatásának” függvénye volt.

Mindenki azt kívánja, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, az egyedüli, aki ezt nem akarja, az Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ukrajnánál senki sem akarja jobban a békét, ezért támogatnunk kell Volodimir Zelenszkij elnök igazságos békére vonatkozó formuláját – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Borrell felhívta a figyelmet, hogy aki a béke mellett van, nem kezelheti egy diplomáciai szinten az agresszor államot a megtámadott országgal, mert ez olyan békéhez vezetne, amely nem lenne igazságos és méltányos, és amely nem garantálná az ukrajnai emberek jogait.

A főképviselő szerint továbbá az ukrán védelem sikere és eredményei nem csak az ukrán katonák és a lakosság bátorságától függnek, hanem attól is, hogy milyen ütemben áll a lőszer és fegyver rendelkezésükre, ezért az uniós katonai támogatásnak szükségszerűen folytatódnia kell.

„A késlekedő szállítmányok elveszett emberéleteket eredményeznek nap mint nap. Itt nem pénzről van szó, hanem emberéletekről, ezért arra kérek minden tagállamot, hogy gyorsítsák fel a szállításokat, és vegyenek részt az Ukrajnába szállítandó lőszerek közös beszerzésére irányuló munkában”

– hangsúlyozta Borrell.

A főképviselő arra is felszólította a tagállamokat, hogy vessenek véget az Oroszország ellen már hatályban lévő szankciók kijátszásának, mert ellenkező esetben a büntetőintézkedéseik hatása gyengülni fog. A tanácskozáson a külügyminisztereknek egyelőre nem sikerült az ezzel összefüggő legújabb szankciócsomagról egyezségre jutniuk.

Borrell arról is beszámolt, hogy

a találkozón a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei is részt vettek, velük a térségben tapasztalható orosz befolyásról tanácskoztak.

Üdvözölte ezen országok némelyikének „bátor és stratégiai döntését” miszerint teljes mértékben igazodnak az uniós külpolitikához és az Oroszország elleni szankciórendszerhez. Rámutatott, továbbá Szerbia túl szoros kapcsolatokat tart fent Moszkvával „ami nem egyeztethető össze az EU-csatlakozási folyamattal.”

„Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, károsak lehetnek saját nemzeti érdekeikre, hiszen mindannyiunk célja, hogy előrelépjünk a bővítési folyamatban. Világos üzenetet küldtünk, hogy ragadják meg a lendületet, amelyet Ukrajna gyors előrehaladása teremtett, és amellyel nekik is lépést kell tartaniuk” – jelentette ki az uniós főképviselő.

Óriási a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások, az újabb szankciók ügyében, azonban a kormány ennek ellenére sem adja fel a béke melletti elkötelezettségét és a nemzeti érdekeit – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy továbbra is harcias a hangulat, a tagállamok többsége a magyar kormánnyal szemben hisz abban, hogy a háborúnak lehet katonai megoldása, miközben ez a harcok elhúzódásának kockázatával jár.

„Továbbra is elterjedt az az álláspont, miszerint Ukrajna Európáért vagy Európa nevében harcol. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem a mi háborúnk, minket semmifajta felelősség nem terhel a kirobbanásáért, de ennek a háborúnak az árát mi magunk is fizetjük (…) Mi továbbra is a háború lezárását, béketárgyalások megkezdését szorgalmazzuk”

– szögezte le.

Aláhúzta, hogy óriási a nyomás az Európai Békekeret következő 500 millió eurós részletének elfogadása és az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag jóváhagyása érdekében is.

„A nyomás ellenére sem adjuk fel a béke iránti elkötelezettségünket, a nyomás ellenére sem adjuk fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, a nyomás dacára sem adjuk fel a nemzeti érdek képviseletét” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha hazánk álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket, viszont ezúttal világossá tette, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

„Az OTP-vel szembeni vádak hamisak, azok semmifajta tényeken nem alapulnak, ezért azt követeljük, hogy az ukránok vegyék le a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t”

– mondta.

Majd rátért az újabb szankciós csomag tervezetére, és úgy vélekedett, hogy tanulni kellene az eddigi kudarcos büntetőintézkedésekből, mivel azok jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, az újabb korlátozások pedig még nagyobb nehézségeket okoznának.

Két veszélyes elemet emelt ki, az egyik, hogy tovább nehezítenék az európai cégek Oroszországon kívüli exporttevékenységét, ami a versenyképesség csökkenéséhez vezetne. „És ugyanígy, veszélyesnek, észszerűtlennek, az európai érdekkel ellentétesnek tartjuk, hogy ebben a szankciós csomagban nyolc kínai vállalattal szemben is korlátozó intézkedéseket kíván bevezetni az Európai Unió” – mutatott rá.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy a kínai cégek szankcionálása súlyos hatással lenne a kapcsolatokra. „És a szankciókkal már lábon meg tüdőn lőttük magunkat. Ha az Európai Unió tönkreveri a saját gazdasági együttműködését Kínával, akkor azon hatalmas nagyot fogunk veszíteni” – mondta.

„Mi azt gondoljuk, hogy ha Európa Kínával konfliktusba kerül, hogyha Európa Kínával versenyezni akar, akkor azon Európa rajta veszít”

– közölte, leszögezve, hogy ehelyett kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködésre van szükség.

A miniszter hangsúlyozta, hogy több tagállam ismét szorgalmazta a nukleáris ipar szankcionálását, a kormány azonban minden nyomásgyakorlás ellenére ellenáll ennek az energiaellátás biztonságának garantálása érdekében.

A kárpátaljai magyarság jogfosztásáról szólva kiemelte, hogy

Magyarország csak akkor tud hozzájárulni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak előrelépéséhez, ha Kijev visszaadja a nemzeti közösséget korábban megillető jogokat.

Elmondta továbbá, hogy azt hallotta vissza egy résztvevőtől, hogy az ukrán vezetés azt állítja, hogy a Velencei Bizottság már jóváhagyta a kisebbségi törvényt, miközben a testület még nem is fogadta el az álláspontját az ügyben, arra majd júniusban kerülhet sor.

Bár – mint mondta – az ukrán propaganda működik a kisebbségi törvény ügyében, a valóság néhány hónap múlva „rá fogja rúgni az ajtót mindenkire”, amikor szeptember elsejétől ellehetetlenül a magyar kisebbségi iskolák működése a jelenlegi formájukban.

„Nagy a nyomás mind a fegyverszállítások finanszírozása, mind a szankciók tekintetében, de a magyar kormány nem adja fel a béke iránti elkötelezettséget, nem adja fel a határon túli, ezen belül is a kárpátaljai magyar nemzeti közösség ügyének képviseletét, és nem adja fel a nemzeti érdekek képviseletét”

– összegzett.