Peking szerint ismét provokálnak az amerikaiak

Kína ismét távozásra szólította fel a Milius nevű amerikai rombolót, amely behajózott a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére – derült ki a kínai védelmi tárca pénteki bejelentéséből, melyben hozzátették, hogy a hajót elküldték.

A tájékoztatás szerint a rombolót ismét a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében észlelték. A minisztérium egyik szóvivője egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, „sürgősen hagyjon fel az ilyen jellegű provokációval”, hozzátéve, hogy amennyiben nem teszi, „viselje a következményeket”.

A kínai hadsereg csütörtökön szintén azt közölte, hogy a romboló engedély nélkül jelent meg a szigeteknél, ahonnan a kínai erők elküldték.

Az amerikai haditengerészet, ahogyan előző nap, pénteken is tagadta a pekingi állítást, kiemelve, hogy a romboló rutinműveleteket hajtott végre, és „csupán élt hajózási jogával és szabadságával”.

„A Dél-kínai-tengerre vonatkozó törvénytelen követelések súlyos fenyegetést jelentenek a tenger szabadságának elvére, beleértve a hajózási, az átrepülési szabadságot és a kereskedelmi szabadságot, valamint sértik a Dél-kínai-tengerrel határos államok gazdasági szabadságát is” – áll az Egyesült Államok hetedik flottájának közleményében.

„Az amerikai erők napi rendszerességgel hajtanak végre műveleteket a Dél-kínai-tengeren”

– tette hozzá az amerikai haditengerészet.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

A közlemény szerint az amerikai haditengerészet Milius nevű rombolója engedély nélkül hajózott be Kína felségvizére a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében, „aláásva a békét és stabilitást a forgalmas vízi úton”.

Tien Csün-li, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője azt közölte,

a kínai erőket készültségbe helyezték, és hozzátette, hogy csapataik eltökélten védik a Dél-kínai tenger stabilitását.

Az amerikai hetedik flotta a bejelentésre reagálva közleményben tagadta, hogy a kínai haditengerészet elküldte volna a rombolót, amely a tájékoztatás szerint „rutinműveletet végzett a térségben”.

Hozzátette:

az Egyesült Államok továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy minden légi és vízi úton jelen legyen, ahol a nemzetközi jog ezt megengedi.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Mindeközben a jövő héten megkezdi latin-amerikai körútját Caj Jing-ven tajvani elnök. Az államfő közép-amerikai szövetségeseinél,

Guatemalában és Belize-ben teendő látogatása során a tervek szerint átutazik New Yorkon és Los Angelesen.

Tajpeji és washingtoni jelentésekben arról számoltak be, hogy Kaliforniában találkozni fog az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval, amit Pekingben már a kínai szuverenitás megsértéseként értékeltek, és emiatt súlyos aggodalmukat fejezték ki.

Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Kína támogatja az Északi Áramlat gázvezeték elleni merénylet kivizsgálásáról szóló, orosz kezdeményezésű határozattervezetet az ENSZ Biztonsági Tanácsában – közölte Vang Ven-bin, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Vang rendes szerdai sajtótájékoztatóján beszélt erről, válaszul arra a kérdésre, amely a februárban Oroszország által benyújtott BT-határozattervezetre vonatkozott. Moszkva nemzetközi független vizsgálóbizottság megalakítását kéri a robbantások ügyében, amelyek a gázvezeték három vezetékszálát rongálták meg. Az Egyesült Államok és a BT néhány másik nyugati tagja egyelőre ellenzi egy ilyen bizottság felállítását.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az Északi Áramlat elleni merénylet súlyos ügy, és a nemzetközi közösség legtöbb tagországa fontosnak tartja a kivizsgálását, ezért az ezt segítő határozattervezetet Kína támogatja.

Az ENSZ a legtekintélyesebb és a legtöbb országot tagjai között tudó nemzetközi szervezet,

és ha ekként nemzetközi vizsgálatot vezet, akkor azzal össze tudja fogni az egyes országok által már elkezdett vizsgálatokat, ami gyorsabban elvezet az igazság kiderítéséhez – tette hozzá Vang.

A szóvivő szerint Kína észleli, hogy a BT egyes nyugati tagországai milyen hozzáállást tanúsítanak, de reméli, hogy „végleg félreteszik önző geopolitikai érdekeiket”, őszintén eleget tesznek kötelezettségeiknek, amelyek BT-tagságukból fakadnak, valamint konstruktívan részt vesznek az orosz kezdeményezésű határozattervezetről szóló konzultációkon, hogy azután konszenzus szülessen arról.