Lakónegyedekre zúdultak a rakéták Ukrajnában

Legkevesebb hat lakóépület omlott össze, amikor orosz rakéták csapódtak Kramatorszk lakónegyedébe. A mentés még folyik, egyelőre nem tudni, hányan maradtak a romok alatt. A kelet-ukrajnai nagyváros lehet az orosz előrenyomulás következő célpontja, ha sikerül bevenniük Bahmutot. Egyelőre azonban ott is kitart az ukrán hadsereg.

Az M1 Híradó kedd esti ukrajnai riportját a kramatorszki lakótelep bemutatásával kezdte, amely reggelre virradóra orosz rakéták becsapódásaira ébredt.

„Otthon ültünk, aztán szemét, meg por szakad a nyakunkba, betörtek az üvegek, minden összetört” – mondja az egyik ház lakója. Hat lakóépület rongálódott meg, a hatóságok szerint többen a romok alatt rekedhettek. Kramatorszk a háború előtt több mint százezres város volt. Ahogy a front közelített, egyre többen hagyták el. A donyeck-megyei város a következő célpontok között lehet, ha az oroszoknak sikerül bevenni Bahmutot.

Az egykor hetvenezres iparvárost több, mint fél éve ostromolja folyamatosan az orosz hadsereg és a Wagner zsoldoscsapat.  Az első áttörést csak több hónapnyi ostrom után érték el januárban, amikor Szoledar elfoglalásával sikerült a várost északról megközelíteni.

Az utak jelentős részét ugyan elvágták, és három oldalról körbevették a várost, de az előrenyomulás az elmúlt napokban jelentősen lelassult. Az ukránok feladták a keleti városrészt, de a Bahmutka folyó egyelőre áthatolhatatlan akadálynak bizonyul az oroszok számára.

A veszteségeik pedig hatalmasak – nyugati becslések szerint mintegy ötször annyi embert veszítenek, mint a védők.

Jelentősek lehetnek az ukrán veszteségek is – bár erről az ukrán vezérkar nem oszt meg semmiféle információt. Az elesett katonák tiszteltére rendezett kijevi megemlékezés azonban egyértelművé tette, hogy nagyon komoly áldozatokat hozott már az ukrán hadsereg is. Ezt elismerte szokásos videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök is.

„Keleten a helyzet nagyon nehéz, nagyon fájdalmas. Szét kell zúznunk az ellenség haderejét. Ezen múlik a jövőnk, egész Ukrajna jövője” – mondta az elnök.

Az orosz hadsereg öt helyen próbálkozott a téli offenzívában az ukrán védelmi vonalak áttörésével. Északon Kupjanszk, Luhanszk megye déli részén Kreminna, Donyeck megyében Avdijivka, valamint Bahmut térségében, illetve délebbre Vuhledarnál. A frontvonalat azonban egyedül Bahmut környékén sikerült nyugatabbra tolniuk.

Mindkét fél már a késő tavaszi offenzívára készül, amikor felszárad a sár, és a gépesített alakulatok ismét mozgásba lendülhetnek.

Ukrajna az új nyugati fegyverzettől remél áttörést. A kiképzés már mindenütt a végéhez közeledik, és a harckocsik jelentős része is megérkezett Ukrajnába. Úgy tudni, mintegy harmincezer fős, frissen, nyugaton képzett haderővel lendülnének támadásba.

Oroszország pedig a hadiipar felpörgetésétől várja azt, hogy az elvesztett több ezer harci eszközt pótolni tudja, és kiküszöbölje a támadó műveleteket akadályozó lőszerhiányt.

„Egyetlen feladatuk van, jelentősen növelni a termelékenységet. Így meg lehet idén kétszerezni a termelést” – adta ki az utasítást egy Moszkva környéki lőszergyárban az orosz védelmi miniszter.

Vlagyimir Putyin pedig egy harci helikoptereket gyártó üzembe látogatott Szibériában, hogy ott győződjön meg arról, hogy képesek növelni a termelést és pótolni az elmúlt hónapokban elvesztett helikoptereket.

A Kreml szóvivője pedig kijelentette, egyelőre Moszkva a katonai megoldásban érdekelt, a jelenlegi körülmények között nem látják esélyét a békés megoldásnak.

Teljesen azonban nem szakadtak meg a tárgyalások a két fél között – Törökország megerősítette, tovább egyeztetnek orosz és ukrán illetékesekkel a fekete-tengeri gabonafolyosó fenntartásáról.

Elrendelte a nagy pontosságú fegyverek gyártásának megduplázását Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint Sojgu a Taktikai Rakétafegyverek Vállalatnál (KTRV) tett látogatása során kijelentette, hogy az állami védelmi megrendelés rendben teljesül, azonban még az idei termelésnövekedést figyelembe véve is elrendelte a precíziós fegyverek gyártásának megduplázását. Azt mondta, hogy ehhez a vállalatnak mind a jól képzett szakemberek, mind a termelési kapacitás terén megvannak a tartalékai, ezért „a feladat nehéz, de végrehajtható”.

A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy az orosz egységek Artemivszkben (Bahmutban) ellenőrzésük alá vonták a Vosztokmas vállalat egyik telephelyét az Artemivszki Színesfém-feldolgozó Üzemben (AZOM).

„December 20-án még Zelenszkij tüntetett itt ki ukrán katonákat” – írta a hírügynökség.

Az ukrán sajtó azt megelőzően számolt be Zelenszkij bahmuti látogatásáról, hogy az ukrán elnököt december 21-én a washingtoni Fehér Házban fogadta amerikai hivatali partnere, Joe Biden amerikai elnök. Az orosz média egy része megkérdőjelezte akkor, hogy az ukrán államfő valóban megfordult-e az ostromlott városban.

Az 1954-ben felépült AZOM a RIA Novosztyi szerint a város központjában található. Az üzem alatt, amelyet úgy terveztek, hogy esetleges nukleáris konfliktusban is fennmaradjon, kiterjedt földalatti járathálózatot építettek ki.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat csecsenföldi különleges egység parancsnoka kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Artemivszkben mintegy 7-10 ezer ukrán katona maradhatott. Ezek állítása szerint főleg területvédelmi egységek, a jobban képzett csapatokat az ukrán hadvezetés már kivonta.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét mintegy négyszáz főben határozta meg, akik közül nagyjából 150 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai létesítmények között nevezett meg egy MiG-29-es repülőgépet, három harckocsit, három amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy lőszerraktárt.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben öt civilt sebesített meg egy drónról ledobott lőszer.

A News.ru hírportál szerint az oroszországi Brjanszk megyében lévő Szelco város vegyi üzeménél a légvédelem lelőtt egy ukrán drónt.

Az orosz parlament alsóháza kedden megszavazott egy törvénymódosítást, amely – státusától függetlenül – a „különleges hadművelet” összes résztvevőjére, vagyis a katonai magánvállalati alkalmazottakra is kiterjesztette azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján korábban azokat szankcionálták, aki „tudatosan megrágalmazták” a hadsereget.

Egyre több országban követelik a békét, Prágában több tízezren tüntettek a hétvégén

Egyre több országban követelik, hogy a kormányok ne a háború eszkalációját segítsék, hanem a béke mellett álljanak ki. A hétvégén például Csehországban volt egy több tízezres tüntetés, de az Egyesült Államokban is egyre többen kritizálják a demokrata kormány háborús szerepvállalását. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon a baloldal továbbra is háborúpárti, míg a kormány a béke mellett áll ki.

„Békét akarunk!”

– skandálta a tömeg.

Követelték, hogy a cseh kormány állítsa le Ukrajna katonai támogatását, valamint azt is, hogy az ukránok helyett a cseh lakosság gondjaival foglalkozzon.

„Mennyibe kerül a háború támogatása Ukrajnában? Az orosz-ukrán konfliktusban a kormány csak olajat önt a tűzre, ahelyett, hogy mindent megtenne azért, hogy béketárgyalások legyenek” – mondta a tüntetés egyik szervezője, Jiri Hanc.

Csehország eddig már harckocsikat és lövészpáncélosokat is adott Ukrajnának. Nemrég azt is közölték, mozgó légvédelmi rendszereket fognak gyártani Kijevnek. Egyelőre száz darabot készítenek a fegyverekből a hozzá tartozó lőszerekkel együtt. Csehország, Lengyelország után a legnagyobb katonai donorja Ukrajnának.

De nem ők az egyedüliek. Egyre több ország csatlakozik Ukrajna felfegyverzéséhez. A csehek és a lengyelek mellett Finnország is az egyik legaktívabb támogatója az ukrán hadseregnek – erről Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója beszélt a Kossuth Rádióban. Somkuti Bálint hozzátette: ez azért is veszélyes, mert az Európai Unió tagállamai közben eljutottak arra a szintre, ahol már a saját védelmüket is nehezen tudják garantálni.

Nagyon durva ébredés

„Most van az a nagyon durva ébredés. Például Németországból is folyamatosan érkeznek a hírek, hogy alig tudnák magukat megvédeni, és nem hogy egy hónapig, hanem egy hétig is gondot okozna a védelmet garantálni, a másik ilyen példa, hogy Franciaországban 32 db önjáró löveg van összesen. Magyarországon nemsokára 24 lesz – magyarázta Somkuti Bálint.

Az Egyesült Államok kormánya is többször kijelentette, hogy kiállnak Ukrajna mellett, az USA több fegyverszállítmányt is küldött már Kijevnek.

Joe Biden februári kijevi látogatásán is arról beszélt: újabb félmilliárd dollár értékben ad Amerika katonai támogatást Ukrajnának.

„A csomag több katonai felszerelést, köztük rakétatüzérségi eszközhöz való lőszert, páncéltörő rendszereket, légtérellenőrző radarokat és tarackágyút tartalmaz” – jelentette be akkor az amerikai elnök.

Sok kritika éri a demokrata kormányt

Csakhogy tengerentúlon is egyre többen kritizálják a demokrata kormány háborús szerepvállalását. Az amerikai konzervatívok is elutasítják a háborút, sokan közülük úgy gondolják, hogy ez nem Amerika háborúja. Kari Lake republikánus politikus nemrég arról beszélt: a konfliktusból akár a harmadik világháború is kirobbanhat.

„Az őrület bolygóján élünk, az amerikaiak nehezen megkeresett adódollárjaiból küldünk külföldre, hogy kirobbanthassuk a harmadik világháborút. És a legőrültebb az egészben az, hogy Joe Biden úgy tűnik, közben elaludt a kormányrúdnál”

– fogalmazott a republikánus politikus.

A magyarok a béke pártján állnak

A magyar kormány kezdetektől a béke pártján áll, csakúgy mint a magyar emberek nagy többsége – erről a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt az M1-en. Deák Dániel hozzátette: ennek is köszönhetően, ha most lenne a parlamenti választás, nagyjából ugyanolyan eredményt érne el a kormányoldal, mint tavaly április 3-án.

„Ennek a legfontosabb indoka a háború és a szankciók ügyében képviselt kormányzati álláspont, mert pont például a Századvég jött ki egy friss felméréssel, ami azt mutatta, hogy a magyarok 91 százaléka az azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat támogatja, és csupán 7 százalék mondta azt, hogy addig kell folytatni a háborút, ameddig Ukrajna nem győz”

– mutatott rá Deák Dániel.

Deák Dániel hozzátette: a baloldali, liberális politikusok ezzel ellentétben a háború egy éves évfordulóján is arról beszéltek: addig kell folytatni a harcokat, ameddig Ukrajna győzelmet nem arat. A baloldal tehát továbbra sem veszi figyelembe a magyarok akaratát.