Durván fogalmazott egy brit miniszter

Egyre nagyobb feszültséget szül a brit kormányban a vadászgépek átadásának ötlete. Egy brit portál információja szerint az egyik miniszter egy kemény mondatban fogalmazta meg ellenérzését az üggyel kapcsolatban.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, szerdán Londonba utazott Volodimir Zelenszkij, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnökkel tárgyaljon. A találkozón az ukrán elnök vadászgépeket kért a britektől. Sunak ígérete szerint felkérte Ben Wallace védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg, hogy a brit légierő tud-e Typhoon vadászgépeket biztosítani az ukránok számára. 

Rishi Sunak szerda este még úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is tárgyalások folynak a vadászgépek átadásáról, és „semmi sincs kizárva” ezzel kapcsolatban. Az Index az Inews portált idézte, amely alapján a brit kormány sem biztos abban, hogy a vadászgépek átadásával megváltoztathatják a háború kimenetelét. Ráadásul a kormányban olyan szkeptikus hangok is vannak, amelyek kifejezetten ellenzik a vadászgépek átadását. 

A lap szerint a kormány egyik meg nem nevezett minisztere így nyilatkozott az ügyről:

Az Inews kiemelte, hogy a teljesített repülési idejüket figyelembe véve ezek a gépek még 2025 után is alkalmasak lesznek a szolgálatra, tehát elképzelhető, hogy ezeket átadják Ukrajnának, ha megszületik a döntés. Hozzátették azt is, hogy a vadászgépeknek használatához az ukrán pilóták kiképzése akár több hónapot is igénybe vehet. Ahhoz pedig, hogy a britek átadják a gépeket, valószínűleg szükség lesz arra, hogy a többi nyugati állam (ezen belül minimum az amerikaiak és a németek) is elkötelezze magát ugyanebben az ügyben – tette hozzá a lap.

Fico: Ha kormányra kerülünk, leállítjuk a szlovák fegyverszállítást Ukrajnába

Exkluzív interjút adott a közmédiának a volt szlovák miniszterelnök. Robert Fico ebben egyebek mellett arról beszélt: legfontosabb célja egy olyan stabil kormánytöbbséget létrehozni Szlovákiában, mint amit Magyarországon Orbán Viktor és a Fidesz teremtett. A politikus az orosz-ukrán háborúról is hasonló véleményen van, mint a magyar miniszterelnök, és leszögezte: kormányra kerülése esetén leállítja az Ukrajnába irányuló szlovák fegyverszállításokat.

Hosszas viták és egy érvénytelen népszavazás után január utolsó napján döntött arról a pozsonyi parlament, hogy előrehozott választásokat tartanak szeptember 30-án Szlovákiában. Politikai szakértők szerint a jelenleg kisebbségben kormányzó Heger kabinet a biztos bukás felé menetel. Az előrehozott voksolás első számú esélyese a korábbi miniszterelnök, Robert Fico szövetsége, a Smer lehet.

„Aki követi a szlovák politikát, nagyon jól tudja, hogy a politikai stabilitás mindig az én pártomhoz volt köthető. Egy picit hasonlatosan az Ön hazájához, ahol a politikai stabilitás Orbán Viktor miniszterelnök és a Fideszhez kötődik” – fogalmazott Fico.

A korábban négyszer is választást nyerő párt elnöke a közmédiának adott exkluzív interjúban arról beszélt: a szeptember végi voksolás után – ha szövetsége győz – az első számú cél egy stabil kormányzás megteremtése.
Robert Fico azt mondta: az új kabinet feladata lesz a gazdaság stabilizálása, az elszabadult infláció és energia árak kezelése. Ehhez a Magyarországon bevezetett intézkedéseket is mintául fogjak venni.

„Én úgy gondolom, hogy ha a szankciók nem működnek, akkor valamit másképp kell csinálni. Valami mást kell találnunk. De ha a szankciók nem működnek – sőt ellenkezőleg, kárt okoznak számunkra – akkor talán meg kellene változtatunk ezt a szankciós politikát” – hangzott el az interjúban.

Az unió szankciós politikáját – csak úgy mint a magyar miniszterelnök – Robert Fico is elhibázottnak tartja, majd kitért arra is, hogy szomorúan látja miszerint a V4-es együttműködés uniós szinten most nem a legideálisabb. Szerinte a korábbi hivatali ideje alatt sokkal jobban tudták Brüsszelben képviselni a visegrádi országok az érdekeiket. Esetleges újbóli hatalomra kerülése esetén ebben újra számítana Orbán Viktor támogatására.

„Ez nem Oroszország és Ukrajna közötti háború. Ez elsősorban az USA és a nyugati-világ valamint Oroszország közötti háború Ukrajnában”– hangsúlyozta a volt miniszterelnök.

Az orosz-ukrán háborúról is hasonló álláspontot képviseli mint Budapest. Robert Fico szerint az olyan kis országok mint Szlovákia, Magyarország vagy Csehország szenvedik meg igazán a háború okozta károkat. A korábbi szlovák kormányfő leszögezte: hatalomra kerülése esetén leállítaná az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.

„Úgy gondolom, hogy egy nem túl ütős béketerv is jobb mint a háborús terv azaz, hogy folyamatosan meghosszabbítsuk a háborút Ukrajnában. Hogyha a pártom a kormánykoalíció része lesz, akkor mi leállítjuk a fegyverek szállítását Szlovákiából Ukrajnába, mert nem hiszünk abban, hogy ez a probléma megoldása”– mondta. 

A Járai Judit által készített interjút vasárnap lehet meghallgatni a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, az M1-en pedig a nap folyamán később, este lesz látható.

Orbán Viktor miniszterelnök a görög, a horvát, a szlovén miniszterelnök, az osztrák kancellár valamint a bolgár és a ciprusi államfő társaságában külön találkozón vett részt Brüsszelben, az EU-csúcs helyszínén Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön.

Orbán Viktor korábban közösségi oldalán arról írt: Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajna számára. Hozzátette: támogatjuk az azonnali tűzszünetet a további emberek halálának elkerülése érdekében, Magyarország a béketáborhoz tartozik.

A miniszterelnök közösségi oldalán is megemlékezett a találkozóról. „Magyarország a béke pártján áll” – írta Orbán Viktor.

„Meghallgatva az ukrán elnököt, nyilvánvaló, hogy ez a háború elhúzódik, nem számolhatunk azzal, hogy hamarosan véget ér. Miután elhúzódik,

mi, magyarok továbbra is segíteni fogjuk humanitárius eszközökkel az ukránokat, de fegyvereket továbbra sem szállítunk”

– szögezte le. „A magyar érdek továbbra is a minél gyorsabb tűzszünet, béketárgyalások és egy tartós békét eredményező rendezés. Életet menteni csak békével és tűzszünettel lehet. Mi, magyarok továbbra is a béke pártján állunk” – zárta gondolatait Orbán Viktor.

Később egy videót is megosztott a miniszterelnök:

Újabb, több mint kétmilliárd dolláros katonai segélycsomagot ígért pénteken Ukrajnának az Egyesült Államok, benne egy új rakétával, amely megkettőzi az ukrán hadsereg csapásmérésének távolságát.

„Az USAI (Ukrajnai Biztonsági Segítségi Kezdeményezés) keretében GLSDB-t (rakétameghajtóval ellátott földi indítású precíziós bombát) szállítunk Ukrajnának” – közölte Patrick Ryder dandártáborbok pénteki sajtótájékoztatóján.

A pénteken elfogadott segélycsomag keretében számos 150 kilométeres hatótávolságú GLSDB-t szállítanak Ukrajnának.

Az Európai Unió a Kreml fenyegetései ellenére sem hagyja abba Ukrajna támogatását, Ukrajna az EU tagja lesz – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Kijevben, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.

„A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család” – idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál. „Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk” – hangoztatta Michel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap fejtette ki véleményét, miszerint Ukrajna megérdemli, hogy még az idén megkezdje a tárgyalásokat az európai uniós tagságról – emlékeztetett a hírportál.

Hozzátette:

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azon meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, és nagyra értékelte Ukrajna eddigi előrehaladását az uniós csatlakozás felé.

Ursula von der Leyen a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdetnek egy milliárd eurót különít el az unió Ukrajnának az orosz agresszió okozta károk gyors helyreállítására. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni tizedik szankciócsomag keretében a korlátozások mértéke 10 milliárd euró lesz. Ismételten jelezte, hogy az EU várhatóan február 24-ig ezt a szankciós csomagot is elfogadja.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem hagyják el a Donyeck megyei Bahmut városát. „Senki sem adja fel Bahmutot. Harcolni fogunk, ameddig csak tudunk” – fogalmazott az államfő.

Kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg képes feltartóztatni Oroszország offenzíváját Kelet-Ukrajnában mindaddig, amíg meg nem erősítik az ott harcoló csapatokat a partnerországoktól érkező fegyverekkel.

„Az ukrán hírszerzés és a hadsereg szerint a nyomás növekedni fog államunk keleti részén. Oroszország bosszút akar állni. És pontosan ott akarnak bosszút állni, ahol a legnagyobb szükségük van rá. A mi feladatunk nem az, hogy megadjuk nekik ezt a lehetőséget(…) Úgy gondolom, van esélyünk” – fejtette ki Zelenszkij.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken csatlakozott a küldöttséghez.

Az uniós vezetők csütörtökön együttes ülést tartottak az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd pénteken csúcstalálkozó keretében tárgyaltak, amelynek fő témája az volt, milyen előrehaladást tett Ukrajna tagjelöltként az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítése terén, illetve mik lehetnek az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó válaszlépések.

A csúcstalálkozó záródokumentuma szerint Brüsszel beleegyezett, hogy Ukrajna időközi értékelést kapjon a tagjelölti státus megadásakor támasztott kritériumok teljesítéséről

– számolt be a Jevropejszka Pravda. Korábban az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának adandó értékelés csak ősszel jelenjen meg – tette hozzá a hírportál.

Kijev azonban jelezte, hogy a végrehajtás értékelését és a problémák leírását tartalmazó hivatalos EU-dokumentum nélkül Ukrajna nem tud „korrekciós munkát” végezni, ami azzal fenyegetett, hogy 2023-ban nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások.

A csúcstalálkozón született határozat megoldja ezt a problémát: az EU beleegyezett, hogy „szóbeli jelentését” papírra veti, és tavasszal hivatalosan átadja Ukrajnának.