Nincs lengyel vétó, jönnek az EU-s források

Lengyelország elállt a belengetett vétótól a globális minimumadó ügyében, derül ki a Politico brüsszeli lap csütörtöki, az uniós csúcsot követő élő közvetítéséből. 

Ez a fejlemény a Magyarországnak járó uniós forrásokat is kedvezően érinti. Ismert: hétfő este Brüsszelben a Coreperen, azaz az uniós tagállamok EU-hoz akkreditált nagyköveteinek értekezletén született csomagban megállapodtak az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós támogatásról, a globális minimumadóról, Magyarország helyreállítási tervének elfogadásáról és a kondicionalitási eljárásról. Hazánk elállt a két fenti ügyben belengetett vétótól, amiért cserébe a tagállamok elfogadták a magyar helyreállítási tervet, és 10 százalékkal csökkentették a három operatív programban (IKOP+, KEHOP+, TOP+) a vállalások teljesüléséig felfüggesztendő források arányát.

Szerdán azonban Lengyelország jelezte: nem hagyják jóvá a csomagot, mert fenntartásaik vannak a globális minimumadóval kapcsolatban. Csütörtök délután azonban elállhattak a blokkolástól. Az értesülést pár perce a Reuters is megerősítette - írta a Mandiner.

Magyarország tartja magát „azokhoz a megállapodásokhoz, amelyeket a kohéziós forrásokról és a helyreállítási alapról kötött” - mondta csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára, aki a magyar kormány nagy sikereként értékelte a megállapodásokat.

Menczer Tamás hangsúlyozta, hogy Brüsszelnek kompromisszumra kell törekednie, nem pedig nyomásgyakorlásra, „ez persze Lengyelország vonatkozásában is igaz” -tette hozzá.

A globális minimumadóról elmondta: a magyar kormány nem támogat adóemelést, és elérte, hogy az iparűzési adót „be lehet számítani”, így Magyarországon nem lesz adóemelés a globális minimumadóval összefüggésben.
Menczer Tamás kitért arra is: sikerült azt a kompromisszumot elérni, hogy az EU az uniós költségvetésen belül nyújt segítséget Ukrajnának, nem pedig közös hitelfelvétellel.
Az államtitkár értékelése szerint a magyar érdekeket minden döntésnél meg tudták védeni.
Az uniós tagországok energiaügyi minisztereinek e heti tanácskozásáról azt mondta: sikerült elérni, hogy az atomenergiára ne vessenek ki szankciót, mivel az Magyarország számára „vörös vonal”. A gázársapkát Menczer Tamás bújtatott brüsszeli szankciónak nevezte, amelynek - mint mondta - célja az orosz gáz kiszorítása Európából. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság nem tud talpon maradni orosz gáz nélkül, ezért a gázársapkát a kormány nem támogatja.

Az Európai Parlament volt alelnökét, Eva Kailit ért korrupciós vádakkal kapcsolatban úgy fogalmazott: azokról derült ki, hogy azok korruptak, akik korrupcióval vádolták Magyarországot.

Az OECD  javaslatára százharminchét ország állapodott meg arról, hogy 2022 végéig saját szabályaikba ültetik a globális minimumadót. Ez összességében tizenöt százalékos minimális társasági adókulcs kivetését jelenti a nagy multinacionális vállalatokra.

Megállapodásra jutott az Európai Unió a legnagyobb vállalatokra vonatkozó minimumadóról. A felek EU-szinten végrehajtják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi adózási reformjának 2. pilléreként ismert, a multinacionális vállalatokra vonatkozó minimumadóról szóló irányelvet - tájékoztatott az uniós tanács kedd hajnalban.

Az OECD javaslatára százharminchét ország állapodott meg arról, hogy 2022 végéig saját szabályaikba ültetik a globális minimumadót, ami tizenöt százalékos minimális társasági adókulcs kivetését jelenti a nagy multinacionális vállaltokra. A keddi tanácsi tájékoztatás szerint az EU állandó képviselői azt ajánlják a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy írásbeli eljárás útján fogadják el az irányelvet, melynek hatékony végrehajtása korlátozni fogja a társaságiadó-kulcsok terén folyó negatív versenyt.

Az új jogszabály a legalább hétszázötven millió eurós összesített éves árbevétellel rendelkező nagy multinacionális és belföldi vállalatok nyereségét legalább tizenöt százalékos kulccsal adóztatja. Csökkenteni fogja az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kockázatát, és biztosítani fogja, hogy a legnagyobb multinacionális cégek megfizessék a társasági adó elfogadott globális minimális kulcsát - írták.

Az irányelvet a tagállamoknak 2023 végéig kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe. Információk szerint Magyarország adóemelés nélkül csatlakozhat a megállapodáshoz, az Európai Unió Tanácsa ugyanis hozzájárult, hogy az iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba.

Magyarország tartja a szavát a Brüsszellel kötött megállapodások tekintetében – jelentette ki az unió központjában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Brüsszelben ezekben a percekben is tart az uniós csúcs. Több vitás kérdést is meg kell oldaniuk a tagállamok vezetőinek. A Magyarországnak járó pénzekről már nincs vita, viszont az ügy része egy olyan intézkedéscsomagnak, amelyben még vannak más vitás pontok. Orbán Balázs leszögezte: Magyarország tartja a szavát úgy a helyreállítási alap, mint az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos kérdésekről szóló megállapodás tekintetében.

Az idei utolsó – tervezett – uniós csúcsra érkeztek az állam- és kormányfők csütörtök délelőtt Brüsszelbe.

A tagállamok vezetői több kérdésben már előzetesen megállapodtak, de több vitás ügy is maradt még. A brüsszeli Politico szerint Lengyelország például kifogásolja a globális minimumadó bevezetését. Ez egy olyan kérdés, amit több más üggyel együtt egy csomagban kezel az uniós vezetés. Ennek része a Magyarországnak járó uniós források kifizetése is, így hazánk szempontjából kiemelten fontos, hogy megállapodás szülessen.

Magyarország tartja a szavát a Brüsszellel kötött megállapodások tekintetében – közölte a miniszterelnök politikai igazgatója a brüsszeli uniós csúcson. Orbán Balázs azt mondta: a helyreállítási alap, valamint az uniós pénzek felhasználásáról  kötött megállapodás megfelel a magyar nemzeti érdeknek. És arra számítanak, hogy azt még idén aláírhatják.

„Mi tartjuk magunkat ehhez a megállapodáshoz. Ez irányban van azokkal a célokkal, amiket idén nyáron, amikor a tárgyalásokat elkezdtük, akkor ezeket megfogalmaztuk. És egyébként mint minden esetben nekünk az az álláspontunk, hogy Brüsszelnek nem nyomást kell gyakorolnia, hanem nyitottnak kell lennie a más tagállamok felvetéseire is”

– mondta a politikai igazgató.

Ukrajnát támogatni kell – tette hozzá Orbán Balázs, hangsúlyozva, hogy egy kompromisszumos megállapodás született. Hazánk ellenezte a közös hitel felvételét, végül a tagországok abban egyeztek meg, hogy az Európai Unióba eddig befizetett és rendelkezésre álló forrásokból fedezik Ukrajna 18 milliárd eurós támogatását. A globális minimumadóval kapcsolatban a miniszterelnök politikai igazgatója elmondta: Magyarországnak ez alól is sikerült mentességet kiharcolnia.

„A globális minimumadót mi általában egy munkahelygyilkos adónak tekintjük, ezért elleneztük egészen eddig, mert ez Magyarországon is adóemelést jelentett volna,

de sikerült kiharcolnunk egy mentességet. Tehát egy számítási mód változtatás eredményeképpen Magyarországnak nem kell adót emelnie, ezért tudtuk támogatni ezt a megállapodást” – fejtette ki.

Az Európai Parlament korrupciós ügye is napirendre került a csúcstalálkozón. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta: a botrány épp azokat a baloldali köröket érinti, amelyek a tagállamokat szokták hasonló cselekmények elkövetésével vádolni. Az Európai Parlament az elmúlt években egy nem megfelelően működő intézménnyé, az ideológiai nyomásgyakorlás eszközévé vált. Orbán Balázs szerint az Európai Parlament működését alapjaiban kell újragondolni.

„Lengyel diplomáciai körökből tudjuk, hogy Lengyelország elállt a vétójától a többi vezető nyomására”

– mondta az M1 brüsszeli tudósítója a hét elején megszületett megállapodásokkal kapcsolatban.

Baraczka Eszter hozzátette,

ez magyar szempontból azért különösen fontos, mert a globális minimumadót, amivel szemben Lengyelország korábban aggályait fogalmazta meg, egy csomagban kezelték a magyar helyreállítási alappal és a kondicionalitási eljárással, valamint az Ukrajnának nyújtandó tizennyolcmilliárdos költségvetési támogatással.

„Ezekről született egy döntés hétfőn a nagyköveti szinten, de ahhoz, hogy ez valóban hivatalossá váljon, miniszteri szinten is rá kell nyomni a tagállamoknak a pecsétet. ez egy úgynevezett írásos eljárással történik, ami azt jelenti, hogy megadnak egy határidőt, addig kell beérkezni a tagállamoktól a jóváhagyásnak” – fejtette ki a közmédia tudósítója.

Baraczka Eszter elmondta: tegnap dél óta ezt a határidőt négyszer módosították éppen a kilátásba helyezett lengyel vétó miatt, de úgy tűnik, többször már nem lesz erre szükség.

Megjegyezte, ez a magyar helyreállítási terv szempontjából egy nagyon jó hír lehet, „hiszen van egy olyan határidő, ameddig ezt nem sikerült volna aláírni, akkor a források hetven százaléka elveszett volna. Úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv most már nem reális”.

A többi napirendi ponttal kapcsolatban az M1 tudósítója elárulta, a gázársapkával kapcsolatban új mandátumot adtak az energiaügyi minisztereknek, akik jövő hétfőn már megállapodhatnak a kérdésről. A gazdaság kérdésében tárgyaltak a transzatlanti kapcsolatokról, különös tekintettel néhány amerikai protekcionista intézkedésről, amelyek rendkívül rossz hatással lennének az európai gazdaságra.

Ezzel kapcsolatban az a döntés született, hogy az uniónak létre kell hoznia egy  hasonló gazdaságvédelmi rendszer, amelynek fő célja a függőség csökkentése az energia és a nyersanyagok tekintetében egyaránt, és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen. Ennek érdekében megbízták az Európai Bizottságot, hogy január végéig készítsen egy javaslatot arról, hogy milyen eszközöket lehet mobilizálni az állami beruházások növelésére és a versenyképesség javítására.

Az uniós csúcsra rányomta a bélyegét, hogy korrupciós vádakkal letartóztatták az Európai Parlament baloldali elnökét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

"Ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat Brüsszelben!” – írta Facebook-oldalán a magyar kormányfő, aki jelenleg a brüsszeli uniós csúcson tartózkodik.

Orbán Viktor közösségi oldalán egy videót is közzétett az eseményről. Ebben kifejtette, az uniós csúcsra rányomta a bélyegét, hogy korrupciós vádakkal letartóztatták az Európai Parlament baloldali alelnökét.

„Mindenki tudta, hogy Brüsszel tele van korrupciós ügyekkel, de most már olyan szintet ért el a dolog, hogy rendőröknek is intézkedniük kellett”

– tette hozzá. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a nemrég kirobbant korrupciós botrány megrengette az uniós intézményeket. Kifejtette, miközben folyamatosak a házkutatások és eurómilliókat foglalnak le a rendőrök, mindenki azt találgatja, mely brüsszeli politikusok lehetnek még érintettek. Mint mondta: sokak szerint a szálak a legmagasabb szintekig is elvezethetnek.

„Meghallgattuk az Európai Parlament elnökét, felszólítottuk, kezdeményeztük, hogy a brüsszeli korrupciós botrány mély és átfogó kivizsgálása történjen meg”

– számolt be csütörtöki napról Orbán Viktor videójában.

A belga rendőrség közel 1,5 millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban házkutatások során az EP szocialista alelnökét érintő korrupciós ügyben.

A belga rendőrség Twitter-oldalán szerdán megjelent közlemény szerint a házkutatásokat „a belga szövetségi ügyészségnek az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő személyeket célzó, korrupció gyanújával nyitott aktája nyomán indított vizsgálat részeként hajtották végre”.

Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselőt, az EP alelnökét pénteken tartóztatták le a belga hatóságok, egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított vizsgálati nyomozás részeként, azóta vizsgálati fogságban van.

Az EP kedden, strasbourgi plenáris ülésén Kaili alelnöki megbízatásának megszüntetése mellett döntött. Emellett kizárták a görögországi szociáldemokrata PASZOK pártból és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójából is.

Kaili élettársát, Francesco Giorgit is őrizetbe vették, az olasz férfi Maria Arena belga szocialista EP-képviselő asszisztenseként dolgozott. A vádlottak között van egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is.

Kallinak és társainak szerdán kell megjelennie a belga előzetes tárgyalási tanács előtt. A vizsgálóbíró dönti el, hogy a gyanúsítottak a per kezdetéig őrizetben maradnak-e. A vád ellenük: bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció. Információk szerint Katar nagy összegű pénz- és áruajándékokkal próbálta befolyásolni az Európai Parlament politikai döntéseit.