Elképesztő állapotok a német hadseregben

Annak ellenére nincs elég muníció és maradtak el ismét az évek óta halogatott beszerzések a hadseregnél, hogy idén februárban egy 100 milliárd eurós rendkívüli alappal is megtoldották a védelmi költségvetést Berlinben.

Egymásra mutogat a német védelmi minisztérium (BMVg) és a pénzügyi tárca a Bundeswehrt sújtó lőszerhiány miatt, miközben a baj akkora, hogy a tüzéralakulatok egy ideje már éles lőgyakorlatot sem tartanak, és problémát okoz az Ukrajnába küldött tarackok ellátása is.

Hétfőn a berlini kancellárián találkoztak a kormány és a hadiipar képviselői, de a megoldáshoz nem jutottak közelebb. A lassan koalíciós botránnyá terebélyesedő ügyben a gyártók és a szabaddemokrata (FDP) vezetésű pénzügyminisztérium (BMF) álláspontja világos, és nagyjából összhangban van egymással.

A beszállítók szerint az elmúlt évek spórolása és a covidválság kapacitáscsökkenéshez vezettek, ez ugyanakkor leküzdhető akadályt jelentene, ha a szociáldemokrata (SPD) Christine Lambrecht tárcája fegyelmezettebben, mégis bizonyos szempontból rugalmasabban működne.

A szakma képviselői a honvédelmi minisztérium „bonyolult, esetenként átláthatatlan és következetlen tervezését, valamint a bürokratikus rendelési folyamatokat” kritizálják – figyelmeztetett az AFP-hez pénteken kiszivárgott levelében Steffen Saebisch, a BMF államtitkára válaszul arra, hogy Lambrecht nem sokkal korábban többletforrást követelt kollégájától, Christian Lindnertől a sürgős lőszerbeszerzéshez.

Itt érdemes megjegyezni, a BMVg fiskális kérdéseket érintő kommunikációja meglehetősen ellentmondásos.

A Bundeswehr állapota és védelmi kapacitása, már csak az ukrán háború miatt is, mindennapos témává vált Németországban. A centrista és konzervatív ellenzék tétlenséggel és inkompetenciával vádolja az SPD politikusát, a költségvetés vitájában pedig több pénzt követeltek a honvédség számára. Christine Lambrecht erre jellemzően azzal vágott vissza, hogy a 2015-ös 300 millió euróval szemben idén több mint 700 milliót irányoztak elő lőszerbeszerzésre, és 72 szerződést kötöttek.

Muníció ennek ellenére nincs, és számos alkatrészből is hiány van, ami hátráltatja a nagyjavításokat. November végén pedig, mint fentebb írtuk, a védelmi minisztérium pénzt kért egy levélben a BMF-től.

Jelzésértékű, hogy Lindner erre nem személyesen, hanem az államtitkára útján reagált. Steffen Saebischsel megüzente Lambrechtnek, hogy a pénzügyminisztérium szívesen segít a BMVg-nek a „tervezési folyamatok fejlesztésében”. A BMF szerint a védelmi tárcának olyan mechanizmusokat kell bevezetnie, amelyek biztosítják a Bundeswehr valós igényeinek számbavételét, rangsorolását és a folyamatos utánkövetést.

De a szociáldemokrata miniszter megalázása ezzel nem ért véget. Saebisch ugyanis szóba hozta a különleges védelmi alapot, amelyről háromnegyed éve döntött a kormány és a parlament. Ebbe 100 milliárd eurót toltak bele február végén. Lambrecht azonban a pénzügyminisztérium szerint sem akkor, sem egészen a közelmúltig nem hozta szóba, hogy további forrásokra lenne szüksége a lőszerhiány miatt.

Bár a védelmi minisztérium Steffen Saebisch levelének nyilvánosságra kerülése után „komolytalannak” nevezte az abban foglaltakat, a valósághoz hozzátartozik, hogy a ZDF november 23-i összegzése szerint a különleges alap terhére előirányzott, nem ritkán évek óta csúszó projektek és beszerzések egyikéből sem lett semmi.

A lőszerbeszerzésre egyébként több mint 1,1 milliárd eurót fordítania Christine Lambrecht tárcája Németország jövő évi védelmi költségvetéséből, ami nagyjából annyi, mint halottnak a csók. Ahhoz ugyanis, hogy a Budenswehr eleget tegyen a NATO által előírt kötelességének, azaz 30 napra elegendő muníciót tároljon, ennek a húszszorosára lenne szükség – azonnal.

Súlyosan érinti a német csapatok ellátmányát az orosz–ukrán háborúban az intenzív lőszerhasználat. Olyannyira, hogy a német kormány már azt is bevallotta, hogy a lőszer- és alkatrészhiány ténylegesen fennáll a Bundeswehr, azaz a német fegyveres erők minden területén. 

Mindennek a legfőbb oka az lehet, hogy nemcsak a már folyamatban levő gyártást hanem a meglévő készletekből is rengeteget irányítottak át Ukrajnának – írja a Portfolio. 

A cikk szerint a helyzet annyira akut, hogy bizonyos kiszivárgó információk szerint a német hadseregnek mindössze két napra elegendő lőszere maradt arra az esetre, ha háborús konfliktusba kerülnének, és ezt tetézi, hogy bizonyos fegyvernemek esetében lőszer sem maradt. 

Ilyen például a tüzérség, amelynek csapatai alapvető lőszerhiányban szenvednek, olyannyira, hogy már gyakorlatozni sem tudnak – mindezt Johann Wadephul, az ellenzéki CDU frakciójának alelnöke mondta. 

Hozzáteszik, hogy ráadásul nem ez a legnagyobb baj. Eve Högl, a Bundeswehr parlamenti katonai biztosa november végén arról nyilatkozott, hogy folyamatos visszajelzéseket kapnak arról, hogy alapvető harctéri felszerelések hiányoznak a német katonaságból, és feltehetően elég nagy a baj, ugyanis hozzátette,  az, hogy legyen sisak, csizma, és megfelelő védőmellény, az  több mint valószínű, hogy csak 2025-re fog megvalósulni a német hadseregben. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni ukrán küzdelemben a Die Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban megjelent interjújában.

„Németország erős támogatása döntő különbséget jelent” – nyilatkozta Stoltenberg.

Korábban vezető ukrán tisztségviselők számos alkalommal bírálták a német politikai vezetést, mert szerintük Berlin túl lassan biztosított katonai felszerelést Kijevnek, és különösen azért, mert Németország nem volt hajlandó nehézfegyverzetet szállítani Ukrajnának.

A keddi bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozó előtt két nappal Stoltenberg leszögezte, hogy a német fegyverkészletek életeket mentenek Ukrajnában, majd hozzátette: „Mindannyiunknak fent kell tartanunk, sőt, növelnünk kell Ukrajna támogatását.”

Németország a többi között korszerű Iris-T légvédelmi rendszert szállított Ukrajnának, az orosz rakéta- és dróntámadások elhárításához. Jövőre Berlin további három ilyen rakétavédelmi rendszert küld Kijevnek.

Stoltenberg rámutatott: Vlagyimir Putyin orosz elnök „egyre növekvő brutalitással” reagál az orosz katonai kudarcokra, példaként említve, hogy az orosz légitámadások a tél beállta előtt az ukrán energetikai infrastruktúrát célozzák.

„Putyin a téli időjárást is fegyverként igyekszik használni, de nem fog sikerrel járni” - fogalmazott a NATO főtitkára.

Segítséget ajánl a német kormány Lengyelország légvédelmének megerősítéséhez az ukrán határnál történt rakétabecsapódás miatt – mondta a német védelmi miniszter.

Németország egy Patriot légvédelmi rakétarendszerrel és több Eurofighter vadászgéppel is erősítené a lengyel védelmi képességeket – mondta Christine Lambrecht a Rheinische Post című lapban közölt interjúban.

A közelmúltban történt lengyelországi rakétabecsapódás egyik tanulsága, hogy a NATO egészének légvédelmét meg kell erősíteni. Ez különösen igaz az olyan partnerekre, mint Lengyelország, Szlovákia és a balti államok, amelyek közvetlenül határosak Oroszországgal és Ukrajnával – húzta alá a német védelmi miniszter.

Rámutatott, hogy Szlovákiát már támogatja is Németország Patriot rendszerekkel és vadászgépekkel. Ezt az együttműködést legalább 2023 végéig fenn kell tartani, szükség esetén még tovább – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a német hadseregnél (Bundeswehr) is változtatásokra van szükség. Mint mondta, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatására elindított 100 milliárd eurós program önmagában nem elég, a pénz felhasználásának szabályain is javítani kell. Az eddiginél gyorsabban és kevesebb bürokráciával kell végrehajtani a fejlesztéseket, ezért törölték el például az ötezer eurónál kisebb értékű beszerzésekre vonatkozó időrabló pályázati eljárást – fejtette ki Christine Lambrecht.

Lengyelországban november közepén történt rakétabecsapódás, az ukrán határ térségében