Továbbra is az Egyesült Államok az Európai Unió legfőbb szövetségese – szögezte le Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Dohában, ugyanakkor úgy vélte, Európának magabiztosabbnak kellene lennie.

„Mi vagyunk a legnagyobb szövetségesek, össze kell tartanunk” – fogalmazott Kallas a katari fővárosban rendezett fórumon, Donald Trump amerikai elnök kormányzatának nemrég közzétett, új nemzetbiztonsági stratégiájáról beszélve. Hozzátette: bár vannak olyan ügyek, amelyekben nem értenek egyet, „az alapelvek még mindig megvannak”.

Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása és a nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”. Kallas most azt mondta, a bírálatok közül többen van igazság.

„Ha például Európára tekintünk, azt látjuk, hogy alábecsüli az erejét Oroszországgal szemben. (…) Magabiztosabbnak kell lennünk”

– jelentette ki.

Az ukrajnai háborúról szólva az uniós főképviselő intett attól, hogy a tárgyalások során Ukrajnát kényszerhelyzetbe hozzák. „Ha az agressziót megjutalmazzák, megismétlődik (…) mindenhol a világban” – vélekedett.

Magyarország pénteken egyértelműen elutasította az eurókötvények kibocsátását Ukrajna támogatására, megfosztva ezzel az Európai Uniót egy lehetséges B tervtől arra az esetre, ha nem sikerülne mozgósítani a befagyasztott orosz állami eszközöket.

A Politico beszámolója szerint Magyarország hivatalosan elutasította az eurókötvények kibocsátásának lehetőségét Ukrajna támogatására, ami megfosztja az Európai Uniót egy lehetséges tartalékmegoldástól arra az esetre, ha nem sikerülne igénybe venni a befagyasztott orosz állami eszközöket a tervezett, 165 milliárd eurós hitel finanszírozásához. Az Európai Bizottság célja, hogy a tagállamok a hónap végén tartandó csúcstalálkozón megállapodjanak egy, az orosz központi bank immobilizált tartalékaira épülő hitelnyújtásról Ukrajna gazdaságának stabilizálása érdekében.

A terv egyik fő akadálya Belgium, amely a befagyasztott vagyon legnagyobb részét kezeli, és attól tart, hogy egy esetleges orosz jogi eljárás esetén az ország viselné a pénzügyi kockázat nagy részét.

Az eurókötvények alternatív forrást jelenthettek volna, ám Budapest elutasította a közös, az EU többéves költségvetése által fedezett adósságfelvételt – közölték diplomaták a nagyköveti értekezlet után a politiconak.

A döntés nem sokkal az előtt született, hogy Brüsszelben munkavacsorán találkozott Friedrich Merz német kancellár és Bart De Wever belga miniszterelnök, akik a hitelről folytattak egyeztetést. Merz a találkozó előtt azt mondta: célja, hogy meggyőzze belga partnerét a javaslat támogatásáról.

Németország 25 százalékos pénzügyi garanciát ajánlott fel Belgium számára, de De Wever teljes körű uniós biztosítékot szeretne.

A Bizottság szerdán két lehetséges opciót terjesztett elő: az orosz eszközökre épülő hitelt, valamint az eurókötvények kibocsátását. A közös adósság felvételéhez azonban egyhangú támogatásra van szükség, így Magyarország pénteki elutasítása jelentősen szűkíti a mozgásteret.

A következő hetekben intenzív tárgyalások várhatók, mivel az európai vezetők december 18-án ülnek össze Brüsszelben a döntés előkészítésére. A tisztviselők nem számítanak gyors megállapodásra Belgium ellenállása miatt, noha a Bizottság szerint javaslata minimálisra csökkenti a pénzügyi és jogi kockázatokat.

A terv értelmében 115 milliárd eurót szánnának Ukrajna védelmi iparának öt évre szóló finanszírozására, további 50 milliárd eurót pedig Kijev költségvetési kiadásainak fedezésére. Eközben az Egyesült Államok több európai országot is felszólított arra, hogy vétózzák meg az ilyen típusú reparációs hitel jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy a befagyasztott orosz eszközöknek a béketárgyalások során lehet szerepük, nem pedig a háború folytatásában.

Egyre élesebb diplomáciai vita bontakozik ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között a mintegy 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz jegybanki vagyon jövőjéről. Washington stratégiai eszközként tekintene az összegre, míg több európai vezető szerint a döntés joga nem kerülhet ki Európa kezéből – írja az Origo.

Jelentős transzatlanti nézetkülönbség alakult ki az Európában befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználása kapcsán. A Handelsblattnak adott interjúban Andrew Puzder amerikai EU-nagykövet kijelentette: az Egyesült Államok nem kizárólag Ukrajna támogatására fordítaná a pénzt, hanem stratégiai célokra is alkalmazná a béketárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy a vagyon sorsa attól is függ, milyen feltételeket támaszt Moszkva.

A nagykövet szerint Donald Trump elnök minden opciót nyitva kíván tartani annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra és tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

A befagyasztott pénzeszközök így Washington értelmezésében nem pusztán gazdasági források, hanem fontos diplomáciai alkualapok.

Puzder kijelentéseire Európában gyors és határozott reakció érkezett. Friedrich Merz német pénzügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt vendégcikkében visszautasította, hogy az EU átengedje a döntés jogát az Egyesült Államoknak. Megfogalmazása szerint Európa nem ruházhatja át más államokra annak meghatározását, mi történjen az agresszor pénzeszközeivel, amelyeket európai joghatóság alatt és euróban fagyasztottak be.

A nyilatkozat jól tükrözi az európai aggodalmakat: Berlin és több uniós vezető attól tart, hogy Washington akár európai partnerei nélkül is különalkut köthetne Moszkvával.

Az EU korábbi álláspontja egyértelmű volt: a befagyasztott vagyon hozamát Ukrajna támogatására fordítaná, tekintettel a háború elhúzódására és a kijevi költségvetési nehézségekre.

A Handelsblatt értékelése szerint a most kibontakozó vita csak a kezdet. Amennyiben az Egyesült Államok valóban saját diplomáciai stratégiájához kötné az orosz vagyon felhasználását, úgy az európai szuverenitás kérdése kerülhet napirendre.

Több külföldi lap – köztük a Der Spiegel, a Politico, a The Kyiv Independent és a Die Zeit – arról számolt be, hogy egy kiszivárgott vezetői telefonbeszélgetés és az azt követő diplomáciai üzenetváltás tovább mélyítette a helyzetet. Emmanuel Macron francia elnök és más európai vezetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok olyan békemegállapodást készíthet elő, amely kedvezőbb Moszkva számára, és hátrányos helyzetbe hozhatja Ukrajnát.

Oroszország ezzel szemben alkalmatlannak minősítette az európai vezetést a békefolyamatban való részvételre.

J. D. Vance amerikai alelnök arról beszélt, hogy a következő hetekben akár jó hírek is érkezhetnek az Oroszország és Ukrajna közötti háború lezárásáról. Új információk derültek ki.

Trump-adminisztráció az Ovális Irodában Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP

A beszélgetés során az újságírók megkérdezték Vance-t, mi az, ami a leginkább frusztrálja alelnökként. Azt mondta, hogy eddig nem sikerült olyan megállapodást tető alá hoznia, amely lezárná Oroszország Ukrajna elleni háborúját. – Őszintén szólva az orosz–ukrán helyzet az egész Fehér Ház számára folyamatos frusztrációt jelentett – mondta Vance. Hozzátette, hogy a Fehér Ház valóban úgy gondolta, és Donald Trump amerikai elnök többször is hangsúlyozta, hogy ez volna a legegyszerűbben rendezhető konfliktus – írja az Origo.

J.D. Vance (Fotó: TASOS KATOPODIS / GETTY IMAGES NORTH AMERICA) — *J. D. Vance. Fotó: Getty Images*

– Ha pedig valaki korábban azt mondja nekem, hogy a közel-keleti béke könnyebben elérhető, mint a béke Kelet-Európában, biztosan őrültnek tartom – tette hozzá Vance.

Ugyanakkor továbbra is optimista, és arra számít, hogy a következő hetekben jó hírek érkezhetnek. Hangsúlyozta, hogy a folyamat még messze nem ért a végéhez, de előrelépés történt

– írja az RBC Ukraine.

Úgy érzem, jelentős haladást értünk el, de még messze nem vagyunk a végétől

– mondta.

Van ok a bizakodásra – remélhetőleg a következő hetekben kedvező hírek érkeznek ezzel kapcsolatban.

Az amerikai béketerv

Az Egyesült Államok novemberben bemutatta új béketervét az ukrajnai háború lezárására. A kezdeti változat 28 pontból állt.

Az ukrán és amerikai delegációk később dolgoztak a tervezeten. December 2-án Trump megbízottja, Steve Witkoff, valamint az amerikai elnök veje, Jared Kushner Moszkvába utazott, hogy találkozzon a Kreml vezetőjével, Vlagyimir Putyinnal.

Az öt órán át tartó tárgyalás után Putyin tanácsadója, Jurij Usakov azt mondta, egyelőre nem sikerült kompromisszumra jutni, de mindkét fél készen áll a további munkára.

A nyugati sajtó Usakov szavait úgy értelmezte, hogy a Kreml elutasította a jelenlegi amerikai béketervet, ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője másnap azt állította, ez nem így van.

Néhány nappal később Putyin arról beszélt, hogy a dokumentum már 27 pontból áll, négy külön csomagban. Ukrán egyeztetések után azonban a dokumentum állítólag húsz pontra csökkent.

A The New York Times szerint az egyik csomag Ukrajna szuverenitására vonatkozik, például a hadsereg létszámának és a rakéták hatótávolságának korlátozásával. A többi csomag területi engedményeket, a háború utáni amerikai–orosz gazdasági együttműködést, valamint szélesebb európai biztonsági kérdéseket tartalmaz.

A nagykövet szerint Donald Trump elnök minden opciót nyitva kíván tartani annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra és tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

A befagyasztott pénzeszközök így Washington értelmezésében nem pusztán gazdasági források, hanem fontos diplomáciai alkualapok.

A nyilatkozat jól tükrözi az európai aggodalmakat: Berlin és több uniós vezető attól tart, hogy Washington akár európai partnerei nélkül is különalkut köthetne Moszkvával.

Oroszország ezzel szemben alkalmatlannak minősítette az európai vezetést a békefolyamatban való részvételre.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint elfogadhatatlan lenne, ha Ukrajnának területeket kellene feladnia a béke fejében.

Olekszandr Szirszkij tábornok a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, péntek este műsorra tűzött interjúban úgy fogalmazott: még saját magának sem engedi meg, hogy egyáltalán fontolóra vegye ezt a lehetőséget.

„Egyszer minden háború véget ér, és utána igazságos békének kell következnie. Az én felfogásom szerint az igazságos béke az, amelynek nincsenek előfeltételei, és nem jár területek feladásával” – mondta az ukrán katonai vezető.

Arra a kérdésre, hogy az ukrán fegyveres erők készen állnak-e a harc folytatására, és megvan-e az ehhez szükséges állományuk, Szirszkij kijelentette: Ukrajnának megvannak az erőforrásai a katonai műveletek folytatásához, „az ellenség ugyanakkor a béketárgyalásokat csak álcának használja, miközben nem szünetelteti, még csak nem is lassítja saját műveleteit”, és a tárgyalások örve alatt minél több terület elfoglalására törekszik.

A kérdésre, hogy Ukrajna az amerikai katonai segítségnyújtás megszűnése esetén is meg tudná-e védeni magát, a főparancsnok úgy fogalmazott: Ukrajna nagyon hálás az Egyesült Államoknak a háború kezdete óta nyújtott támogatásért, és reméli, hogy az amerikai segítség folytatódik.

Szirszkij szerint ugyanakkor Kijev reméli azt is, hogy „ha szükségessé válik”, az európai szövetségesek is hajlandók lesznek minden szükséges eszközzel ellátni az ukrán fegyveres erőket.

Ukrajna ugyanis jelenleg nemcsak saját magát, hanem egész Európát is védelmezi, és ez minden európai számára döntő fontosságú, hiszen „ha mi már nem leszünk itt, akkor mások kényszerülnének arra, hogy Európáért harcoljanak” – fogalmazott az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

A jelenlegi hadszíntéri helyzetről szólva Szirszkij elmondta: az ukrán hadsereg továbbra is ellenőrzése alatt tartja a kulcsfontosságú ukrajnai logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszk északi területeit, és folytatja a harcot a város egészének visszafoglalására. Szirszkij szerint Oroszország naponta 4-5 ezer támadó drónt indít az ukrán állások ellen, és további 1500-2000 olyan drónt, amelyek bombákat dobnak a kiszemelt célpontokra.

A tábornok ismertetése szerint ugyanakkor Ukrajna ugyanennyi, esetenként ennél is több drón indításával válaszol ezekre a támadásokra. „A drónok számát tekintve jórészt egyensúlyi a helyzet”, de ezen belül Ukrajna jelenleg valamivel több FPV-drónt tud bevetni, mint az orosz hadsereg – mondta az ukrán főparancsnok.

Szirszkij szerint az orosz fegyveres erőknek kétszer annyi tüzérségi lövedékük van, mint Ukrajnának, de a drónhadviselés kiterjedtsége miatt most már nehezebb a tüzérség hatékony alkalmazása. Hozzátette: az ukrajnai frontvonalon a csapásmérések 60 százalékát már drónokkal hajtják végre.

Olekszandr Szirszkij elmondta azt is, hogy a frontvonal hossza 1255 kilométer, és ennek mentén jelenleg több mint 710 ezer orosz katona harcol. A főparancsnok szerint az orosz katonák közül naponta 1000-1100 hal meg vagy szenved sebesüléseket. „A többségük meghal” – tette hozzá.

A brit katonai hírszerzés legfrissebb becslése szerint az orosz reguláris haderő hozzávetőleg 1,14 millió katonája halt meg vagy szenvedett sebesüléseket Ukrajnában a háború kezdete óta – jegyezte meg a Sky News (bár a harcoló felek veszteségeivel kapcsolatban több becslés is létezik, és független forrásból legfeljebb a töredékét lehet megerősíteni a veszteségeknek).

Brüsszel szerint továbbra is Amerika a legfontosabb barátjuk