A G7-országok és Ausztrália is elfogadta az orosz olaj árplafonjának összegét

A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport Ausztráliával együtt elfogadta az EU által pénteken javasolt, az orosz olajra kivetendő árplafon összegét – közölte pénteken késő este a G7-csoport.

Az európai uniós tagállamok nagykövetei pénteken állapodtak meg az Oroszországból importált olaj hordónkénti 60 dolláros (23 ezer forint) árplafonjáról.

A javaslattal az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia alkotta G7-csoport Ausztráliával kiegészülve állt elő, péntek éjjel pedig mindannyian elfogadták az EU által javasolt árplafon összegét.

Ahhoz, hogy az intézkedés a tervek szerint hétfőn hatályba léphessen, a hétvégén az uniós országok kormányainak még jóvá kell hagyniuk a javaslatot.

Az árplafon bevezetésének célja, hogy az Oroszországból importált olaj piaci áron történő megvételével csökkentsék Moszkva bevételeit, és egyúttal stabilizálják a globális energiaárakat.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóházának, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke az EU pénteki bejelentésére reagálva arra figyelmeztette az uniós országokat, hogy az ársapka bevezetésével saját biztonságukat veszélyeztetik.

A G7-csoport tagjai júniusi, németországi csúcstalálkozójukon egyhangúlag megegyeztek abban, hogy amilyen eszközökkel csak tudják, megakadályozzák, hogy Oroszország profitálhasson az Ukrajna ellen februárban indított háborúból.

A washingtoni orosz nagykövetség a Telegramon megosztott üzenetében a szabadpiaci elvek átírásának nevezte az intézkedést, hangsúlyozva, hogy “az efféle lépések elkerülhetetlenül a bizonytalanság és a nyersanyagárak növekedését eredményezik”.

A nagykövetség kiemelte: az ilyen veszélyes és törvénytelen eszközök alkalmazása ellenére nem tartják kérdésesnek, hogy az orosz olajra változatlanul lesz kereslet.

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb a lezáráshoz.

Orbán Viktor kiemelte:

nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját.

Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása alól mi sem tudjuk kivonni magunkat.

Jelezte: a szankciókról szóló tárgyalásokban eddig mindig elértük a saját nemzeti céljainkat, így jó reményekkel veszünk részt a kilencedik csomag vitájában, ám a nyomás folyamatos, újabb csomagok várhatók, ezért

folyamatosan kell küzdeni érdekeink védelmében, ezért is kérte ki a magyar emberek véleményét nemzeti konzultáción a kormányzat e témáiban.

Arról, hogy már több mint egymillióan küldték vissza a kérdőívet, azt mondta: az ország megértette, hogy a 2023-as gazdasági év sikere és a gazdasági nehézségek mértéke az energiaárakon, illetve a szankciókon múlik.

Kijelentette: Magyarország nem támogatja, hogy az Európai Unió (EU) közös hitelfelvétellel finanszírozza az ukrán állam működésének fenntartását; a magyar kormány álláspontja szerint a tagállamoknak kétoldalú megállapodások révén kellene támogatniuk ezt a célt.

Nem szeretnénk, ha az Európai Unió az együttműködő tagállamok közössége helyett egy közösen eladósodott államok közösségévé vagy együttesévé válna – fogalmazott a kormányfő.

Közölte, Magyarország általánosságban sem támogat olyan politikákat, amelyek alapját közös hitelfelvétellel teremtené meg az EU. Azzal érvelt: egy ilyen „adósságközösség” következményeit nemcsak a gyerekeink, de még az unokáink is nyögni fogják, ráadásul nekünk kell majd fizetnünk a menet közben fizetésképtelenné váló államok hiteleit is.

Ukrajna abba a helyzetbe került, hogy a háború miatt nem tudja saját magát működtetni. A támogatás szükségességét „elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok; ha nem lenne háború, ez a kiadás sem lenne” – mondta.

A miniszterelnök azt is mondta: a globális minimumadó „munkahelygyilkos adóemelés”, munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon, ha bevezetnék. Ezt nem engedhetjük meg magunknak – emelte ki, hozzátéve, hogy az adókérdés egyébként sem globális, hanem nemzeti hatáskörbe tartozó ügy.

Minden országnak magának kell eldöntenie, hogy milyen adórendszert működtet, a választók éppen azért szeretik a demokráciát, mert ők mondják meg, hogy milyen adópolitikát ígérő kormányok kerülhetnek hatalomra – mondta. Ha lemondanánk erről, akkor lemondanánk a magyar emberek azon jogáról is, hogy a magyar gazdaságpolitika egy lényeges elemét, az adópolitikát meghatározzák, ezért a globális minimumadót sem a munkahelyek szempontjából, sem a demokrácia szempontjából nem látjuk jó ötletnek, nem is járulunk hozzá, hogy Magyarországon bevezessék – közölte a kormányfő.

Úgy folytatta, Brüsszel fundamentális kérdésekben fennálló véleménykülönbségek miatt igazságtalan Magyarországgal szemben. Kiemelte: nyilvánvaló politikai okai vannak annak, hogy Brüsszel másfél évig nem fogadta el a magyar helyreállítási tervet.

Fundamentális kérdésben véleménykülönbség van Brüsszel és Magyarország között, „ezért ők nem szeretik a magyar kormányt”. Az országgyűlési választáson Brüsszel baloldali kormányt szeretett volna, ezért nem adták oda a pénzt az országnak, hanem „odagurították a dollárokat a baloldalnak, hogy meg tudja nyerni a választást” – értékelt, hozzátéve: mivel ennek ellenére a választásokat a jobboldal nyerte, a bizottság kénytelen volt érdemben tárgyalni Magyarországgal.

Hangsúlyozta: türelemre van szükség, mert annak ellenére, hogy ők igazságtalanok Magyarországgal szemben és mindig újabb feltételeket támasztanak, megállapodásra kell törekednünk. Leszögezte ugyanakkor: néhány alapvető kérdésben, így a migráció, a szexuális propagandisták beengedése az iskolákba és a szankciók kérdésében a magyar kormány nem tudja és nem is akarja megváltoztatni az álláspontját.

A kormány a következő évben is azon dolgozik, hogy megvédje a családok rezsitámogatását, mert e nélkül minden magyar család havonta átlagban 181 ezer forinttal fizetne többet – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Kulcskérdésnek nevezte, hogy a következő évben minden forintot, sőt, minden fillért a rezsivédelmi alapba tegyenek, azért, hogy a családokat meg tudják védeni a szankciók következtében „egekbe felugrott” energiaárak

Hangsúlyozta: ha a következő évben a vállalkozók is jól teszik a dolgukat, a munkavállalók is jól dolgoznak, és a kormány is jól dolgozik, akkor el tudják érni, hogy a magyar gazdaság ne essen recesszióba, hanem továbbra is legyen gazdasági növekedés. Hozzátette: másfél százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, és ha ezt sikerül elérni, akkor meg tudják védeni a családok rezsitámogatását.

kal szemben.

Kiemelte: ha a következő évben a vállalkozók is jól teszik a dolgukat, a munkavállalók is jól dolgoznak, és a kormány is jól dolgozik, akkor el tudják érni, hogy a magyar gazdaság ne essen recesszióba, hanem továbbra is legyen gazdasági növekedés. Hozzátette: másfél százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, és ha ezt sikerül elérni, akkor meg tudják védeni a családok rezsitámogatását.