Mikor tudjuk meg az igazságot az Északi-Áramlat felrobbantásáról?

A németországi Aalen Egyetem közgazdaságtan-professzora, Christian Kreiss nemrég megjelent tanulmányában azt vizsgálta meg, hogy az Északi Áramlat felrobbantása gazdasági értelemben kinek hozhat nyereséget és kinek veszteséget.

Kreiss elemzését azzal indítja, hogy október elején az ismert amerikai közgazdász, Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem professzora, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának elnöke 
 a Bloomberg TV-ben ezt mondta az Északi Áramlat-vezetékek robbantásáról: 

Ennek okaként az amerikai katonai helikopterek radarjeleit említi, amelyek szerinte az érintett terület felett köröztek, és azt, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter a robbantásokat „hatalmas lehetőségként” jellemezte az Egyesült Államok számára, hogy „egyszer és mindenkorra” megszűnjön az orosz gáztól való függőség, és Vlagyimir Putyin ne tudja használni „az energiát fegyverként”.

Emellett vezető amerikai politikusok előre figyelmeztettek a csővezetékek megsemmisítésére. A ZDF szerint Joe Biden elnök 2022. február 8-án kijelentette: „Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, […] nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki”. Amikor arról kérdezték, hogyan tervezi ezt egy német irányítás alatt álló projektben, Joe Biden azt mondta : „Ígérem, hogy képesek leszünk rá.”

Jeffrey Sachs ráadásul azzal indokolja a feltételezett amerikai elkövetést, hogy az USA rendelkezik a szükséges technikai eszközökkel is egy ilyen támadás végrehajtásához. 

„Valószínűleg egy Boeing P-8 Poseidon volt, amelyet a megfigyelők is láttak” – mondta a neves közgazdász . Végül megjegyezte: 

Ami Oroszország indítékait illeti, Jeffrey Sachs azzal érvel, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben Oroszországnak „semmilyen érdeke sincs a csővezetékek megsemmisítésében. Ez ellentétes Oroszország érdekeivel. Oroszország veszít bevételéből, pénzügyi vagyonából és alkupozíciójából” – mondta Sachs.

Kinek használ? Kinek árt?

Miért nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter az Északi Áramlat robbantásait „hatalmas lehetőségnek”? A gázvezetékek megrongálása biztosítja, hogy Németországot politikai döntésektől függetlenül hosszú időre elzárják az olcsó energiaellátástól. Emiatt a németországi gázárak hosszabb ideig garantáltan jóval magasabbak lesznek, mint korábban. Ez egyrészt óriási lehetőség a közvetlen amerikai LNG-export számára Németországba és Európába, ami nagyon jövedelmező üzletág az Egyesült Államok földgáziparának.

Ugyanakkor gazdasági szempontból valószínűleg sokkal komolyabb lehetőség, hogy gyengül a német ipar versenyképessége. A Handelsblatt szerint a német cégek jelenleg nyolc-kilencszer annyit fizetnek a földgázért, mint amerikai versenytársaik. Sok, különösen az energiaigényes termékeket gyártó középvállalat ezt nem fogja túlélni. A német ipar vezető képviselői ezért a németországi „iparbedöntés” veszélyéről beszélnek. A „Handelsblatt” 2022. augusztus 29-én arról írt, hogy  „Németország energiaár-csapdában ragadt, és  kulcsfontosságú iparágakban sorra zárnak be a cégek”. Az áram és a gáz ára sokszorosan drágább, mint az Egyesült Államokban és Ázsiában – a jelentős költségnövekedés pedig még ezután következik. 

A Német Iparágak Szövetségének (BDI) elnöke, Siegfried Russwurm 2022. szeptember elején kijelentette: „Az ipar lényege veszélyben van.” 2022. július 20-án Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) vezérigazgatója világossá tette, hogy ennek milyen hatásai lehetnek. Egy újságírói konferencián azt mondta: „Egyszerűen egyre szegényebbek vagyunk. Lefestek egy képet Németországról: nem lennék meglepve, ha 20-30 százalékkal szegényebbek lennénk."

Egyiknek bánat, másiknak öröm

Ám nem mindenki boldogtalan attól, ha Közép-Európában a középvállalatok tömegesen mennek csődbe. Christian Kreiss szerint ez nagyon jó és mindenekelőtt olcsó belépési lehetőséget is jelent a céges vásárlóknak. Emlékeztetett, hogy már 2018-ban a nagy amerikai befektetési társaságok, például a Blackrock vagy a Vanguard birtokolták az összes DAX-társaság részvényeinek 34,6 százalékát. További 20 százalék brit és ír vagyonkezelők tulajdonában volt. Kreiss szerint ez egy jövedelmező üzlet. Mint mondja: Egyszeri összeget fizetsz, és munka nélkül kapsz jövedelmet az örökkévalóságig, azaz amíg a DAX létezik. Gazdasági értelemben ezek örökjáradékok.

Kreiss szerint az USA-ban az elmúlt 15 év olcsó pénzpolitikája miatt rengeteg befektetésre váró pénz jelent meg. 2020 februárjától napjainkig az amerikai bankok betétállománya több mint harmadával, 13 300 milliárd dollárról 17 900 milliárd dollárra nőtt. A nagyvállalatok likvid pénzeszközei is rendkívül magasak. A The Economist szerint csak 2020-ban a világ 3000 legnagyobb vállalatának likvid eszközei harmadával „robbantak”, 5700 milliárd dollárról 7600 milliárd dollárra. A Wall Street Journal szerint az amerikai magántőke-társaságok csak 2022-ben 1000 milliárd dollárnyi friss tőkét vonhatnak be. Összehasonlításképpen: a német bruttó hazai termék 2021-ben 3600 milliárd eurót tett ki – ez a jelenlegi árfolyamon 3500 milliárd dollár körüli összegnek felel meg.

Ha a német középosztály kivérezne, ez „iszonyatos lehetőséget” kínálna az amerikai tőke számára, amely jövedelmező befektetéseket keres. Az erős visszaesés lehetőséget teremt arra, hogy végre nagy mennyiségben vásároljanak német középvállalatokat. Köztük olyan igazi gyöngyszemeket, amelyek korábban nem voltak elérhetők az amerikai alapok számára. Több mint 1300 úgynevezett „rejtett bajnok” („hidden champions”) működik a német gazdaságban. Ezek a családi irányítású cégek jelentik Németország innovációs, technológiai és gazdasági motorját. 
Piaci részesedésüket tekintve a szegmensükben a világpiacon az első három között vannak. Abban a pillanatban, amikor a vállalatok egzisztenciális válsággal szembesülnek, a tulajdonos családoknak gyakran külső finanszírozási forrásokat kell keresniük. Ez nagyszerű lehetőség az amerikai vásárlóknak. Az Északi Áramlat elvágása pedig erősítik ezt a befektetők számára kedvező lehetőséget.

Gazdasági háború Európában

Kreiss azt írja elemzésében, hogy az USA-nak több éve komoly problémája van a többletkapacitásokkal. A termelőkapacitások és a tömegtermelés aránytalanul gyorsabban nőttek, mint a tömeges bevételek az elmúlt négy évtizedben. Annak érdekében, hogy továbbra is a teljes termelést el lehessen adni, a tömegkeresletet az egyre növekvő adósság és a nagy mennyiségű frissen nyomtatott jegybanki pénz révén tartották fenn. A hazai többletkapacitás- és adósságproblémára tehát a külföldi versenyképesség gyengítése vagy megszüntetése jelentene megoldást, különösen Németországban, amely a világ negyedik legnagyobb gazdasága, és kemény versenytársa az Egyesült Államoknak.

A tartósan magas németországi energiaárak ezért az USA szemszögéből nagyon örvendetesek lennének. És így Jeffrey Sachsnak minden bizonnyal igaza van, amikor azt mondja: „Amíg a háború tart, addig tart a gazdasági válság Európában.”

Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat megsérült gázvezetékénél – számolt be az M1 Híradó. Szakértők szerint a sérülések robbantásra utalnak. A gázvezeték elleni szabotázsakciót korábban több állam, köztük Magyarország is terrorcselekménynek nyilvánította.

Robbantásra utalnak az Északi Áramlat vezetékén feltárt sérülések. Emlékezetes, szeptember 26-án hajnalban észleltek nyomáscsökkenést a Balti-tenger alatt futó, Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2 gázvezetéken, majd nem sokkal később az 1-esen is. A csövekből több helyen ömlött a gáz, volt ahol egy kilométer átmérőjű körben bugyogott a víz. Dán és svéd szeizmológusok erős robbanásokat regisztráltak a szivárgások közelében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben a nyugati országokat tette felelőssé a vezetékek megrongálásáért, majd az orosz védelmi minisztérium a brit haditengerészet egyik egységének képviselőit vádolta meg a robbantással. Időközben kiderült: az amerikai elnök még februárban, néhány héttel a háború kezdete előtt egy sajtótájékoztatón arra utalt, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, az Egyesült Államok véget vet az Északi Áramlatnak.

„Nem lesz tovább Északi Áramlat. Véget vetünk neki, ha Oroszország inváziót indít, tankokkal vagy katonákkal lépi át az ukrán határt”

– mondta akkor Joe Biden.

A szabotázsakció után azonnal elindultak a vizsgálatok, hogy kiderítsék, pontosan mi történt a mintegy százméteres mélységben futó, évente közel 55 milliárd köbméter gázt szállító vezetékekkel.

A gázvezetéket üzemeltető vállalat vizsgálata azt állapította meg, hogy több méter mély, mesterséges eredetű kráterek vannak a tengerfenéken az Északi Áramlat 1 sérült részeinél. A vállalat közleménye szerint

a kráterek mélysége három és öt méter, a közöttük fekvő negyed kilométeres csőszakasz teljesen megsemmisült, a roncsok pedig több száz méteres körben szétszóródtak.

A német haditengerészet is hasonló eredményre jutott, szerintük a kráterek mérete hatalmas erejű robbantásra utal, ami abból is látszik, hogy nemcsak az 1-es vezeték, hanem az Északi Áramlat 2-es csövei is súlyosan megsérültek – írta a Mandiner.

A terrorcselekményre a Gazprom az Ukrajnán keresztüli gázszállítások leállításával válaszolt – igaz, a döntést elszámolási vitákkal indokolták.

A Gazprom döntése különösen fáj Európának, ugyanis az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték sérülése mellett az utolsó olyan lehetséges útvonalon is megszűnt a szállítás, amelyen még orosz gáz érkezett Nyugat-Európába.

Már most is nehéz biztosítani Európa gázellátását, de 2023-ban még nagyobb lesz a probléma, ugyanis várhatóan akkor már nem jön orosz gáz – erről Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója beszélt a Kossuth Rádióban. A szakértő szerint Európa cseppfolyósított gázzal akarja pótolni az orosz energiahordozót jellemzően az Egyesült Államokból és a Közel-Keletről, de ez nem megoldás, mert egy hajó LNG gáz csak a fele annak, amennyit egy nap alatt csöveken szállít Oroszország. Ráadásul az LNG kitárolásához szükséges infrastruktúra kapacitása még hosszú ideig kevés lesz a folyamatos ellátáshoz.

Azok az LNG-beruházások, amelyeket elindítottak az idei évben, 2026-ra realizálhatók, tehát a bővítési lehetőségeink az LNG területén nagyon korlátozottak, magyarán nem fog új LNG belépni az orosz gáz helyére. Tehát a tárolókat nem tudjuk olyan ütemben tölteni, mint ahogy azt idén tudtuk – közölte Litkei Máté. Szerinte a gázhiánynak súlyos következményei lesznek, ugyanis az árak újbóli emelkedése az ipari termelés csökkenését, sőt leállását hozhatja magával, ami munkanélküliséghez és a lakosság terheinek növekedéséhez vezet.

Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat 1 megsérült részénél a gázvezetéket üzemeltető társaság szerdai közleménye szerint.

A svájci Zugban bejegyzett Nord Stream AG tájékoztatása szerint befejezték az Északi Áramlat-1 szivárgása miatt indított adatgyűjtést a Balti-tenger Svédország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó részén.

A kárhelyszíni vizsgálat előzetes eredményei szerint a vezeték mentén keletkezett két „technogén” – nem természetes módon létrejött – kráter a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre helyezkedik el. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.

A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, „darabjainak szétszóródási sugara legkevesebb 250 méter”

– áll a közleményben, amely szerint a társaság szakértői folytatják a felmérési adatok elemzését.

A többségében a Gazprom orosz állami energiacéghez tartozó Nord Stream AG közleménye egybevág német sajtójelentésekkel, amelyek szerint a német haditengerészet egy tengeralattjáró drónnal készített felvételek alapján ugyancsak azt állapította meg, hogy mély kráter keletkezett, ami hatalmas erejű robbantásra utal.

Ugyanakkor a német kormány ismeretei alapján szándékos szabotázsnak minősülő ügy nemcsak az Északi Áramlat-1-et érintette, hanem az Északi Áramlat-2 vezetékrendszert is. Az nem a Nord Stream AG, hanem a 100 százalékban a Gazprom tulajdonában álló, ugyancsak Zugban bejegyzett Nord Stream 2 AG-hoz tartozik.

Mindkét vezetékrendszer két vezetékszálból áll, és Oroszországot közvetlenül köti össze Németországgal, a Balti-tenger alatt futva. Mindkettő évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését tavaly fejezte be a Gazprom.

A szeptember végi, tisztázatlan hátterű szivárgások után néhány nappal, október 3-án az orosz állami cég közölte, hogy

az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán „technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges arról, hogy ez a lehetőség fennáll.

„Nice try” (ügyes próbálkozás) – reagált másnapi tájékoztatóján Christiane Hoffmann német helyettes kormányszóvivő, megerősítve, hogy a német kormány továbbra sem tervezi a 2-es vezetékrendszer üzembe helyezését.

Mint mondta, Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat-1-en, hanem inkább „politikai kifogásokat” keresett, így a német kormány értékelése szerint „nem megbízható szállító”, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó.

Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást a szövetségi kormány február 22-én állította le, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.

Moszkva így csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentette, majd augusztus végén teljesen leállította. Így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés:

felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak.

Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.

A Nord Stream AG szeptember 27-én jelentette be, hogy előző nap „példátlan károkat” szenvedett az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 tengeri gázvezeték három vezetékszála. Svéd szeizmológusok szeptember 26-án két robbanást észlelt a csővezetékek útvonalán. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított nyomozást a csővezetékek megrongálódása után.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő éjjel közölte: a Gazpromnak engedélyezték, hogy megvizsgálja az Északi Áramlatnál történt robbanások helyszínét, és az orosz gázipari vállalat már meg is állapította, hogy a vezetékekben milyen kár keletkezett. Putyin szerint szerint a felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy „nyilvánvalóan terrorcselekmény” történt.