Létrehozva: 2022.10.14.

Putyin nem akar Bidennel találkozni

Szükségtelennek tartja.

Vlagyimir Putyin szükségtelennek tartja, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon a G20 csoport november közepén, Balin megtartandó csúcstalálkozóján – erről az orosz elnök maga beszélt Asztanában pénteken megtartott sajtótájékoztatóján.

„Őszintén szólva, nem látom szükségét. Egyelőre nincs tárgyalási alap. Még nem dőlt el véglegesen az odautazásom sem” – mondta Putyin az MTI tudósítása szerint arra kérdésre válaszolva, hogy hajlandó lenne-e találkozni az amerikai elnökkel Indonéziában. Hozzátette: Oroszország minden bizonnyal részt vesz majd a G20-csúcstalálkozón, de arról, hogy ezt milyen formában fogja megtenni, még nem született döntés.

Az ukrajnai „különleges hadművelettel” kapcsolatban megjegyezte, „helyesen és időben” lépett fel, mert kicsit később „ugyanezt” kapta volna, de Moszkva számára kedvezőtlenebb körülmények között, majd a híradás szerint leszögezte, hogy nem célja Ukrajna elpusztítása.

Putyin úgy véli, nagy arányú csapásmérésre jelenleg nincs szükség Ukrajnában, de minden céljukat még nem érték el. Az Ukrajnával folytatott tárgyalások ügyéről szólva pedig emlékeztetett arra, hogy Oroszország mindig kész volt ezekre, szemben az ukránokkal.

A Krími hídon elkövetett robbantással kapcsolatban arról beszélt, hogy a robbanóanyagot tengeri úton küldték el Odesszából, de eddig még nem bizonyosodott be, hogy vajon ez gabonaszállító hajókon történt-e meg. Kilátásba helyezte: ha kiderül, hogy a humanitárius folyosókat terrorcselekmények elkövetésére használják, akkor az megkérdőjelezi a további gabonaszállítást ezeken. A balti-tengeri gázvezetékekről szólva közölte, hogy az Északi Áramlat–2 egyik szála a jelek szerint üzemképes. Az MTI szerint megjegyezte, hogy ennek üzembe helyezéséről nem valószínű, hogy döntés fog születni, de ez nem Oroszország dolga.

Az oroszországi részleges mozgósításra vonatkozó kérdésekre válaszolva a tudósítás alapján elmondta egyebek között, hogy 33 ezer mobilizált katona már megérkezett az alakulatához, 16 ezren pedig már harci feladatokat látnak el. Azt mondta, hogy eddig 222 ezer tartalékost mozgósítottak, akiket szerinte három, 5-10 napos szakaszban készítenek fel.
Azt ígérte, hogy a részleges mozgósítás két héten belül lezárul. Az intézkedés elrendelését azzal indokolta, hogy a hosszú, 1100 kilométeres frontot nem lehetett kizárólag szerződéses katonákkal felügyelni. A mozgósítás közben megmutatkozott zavarokat a nyilvántartás elavult módszerével magyarázta.

Ugyancsak kérdésre válaszolva elítélően nyilatkozott annak a moszkvai lakosnak az esetéről, akit 50 ezer rubel bíráságra és 15 napi elzárásra ítéltek a hadsereg lejáratásáról szóló törvény alapján csak azért, mert ukrán zenét hallgatott. Putyin szerint nem szabad úgy viselkedni, mint azok az országok, amelyek az orosz kultúra „eltörlésére” törekednek.
Emlékeztetett rá, hogy az ukrán az orosz és a krími tatár mellett államnyelvnek számít az Oroszországhoz csatolt Krímben, és arra is, hogy mintegy 3 millió ukrán állampolgár él állandó jelleggel Oroszországban – közölte az MTI.

Putyin a kazah fővárosban, Asztanában tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a múlt hónapban bejelentett részleges mozgósítás , amely a 300 ezer katona toborzását célozta meg, két héten belül véget ér.  Az orosz elnök közölte, nem terveznek további katonai mozgósítást Oroszországban. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint a 300 000 tartalékosból eddig 222 000 ezer embert mozgósítottak. Összesen 33 ezren vannak már katonai egységekben, és 16 ezren vesznek részt az ukrajnai hadműveletben – írja az Al Jazeera. 

Tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az orosz és az ukrán fél között Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő azzal érvelt, hogy a tűzszünet és a béketárgyalás hozná el a gazdasági megkönnyebbülést, mert amíg a háború tart, és a Nyugat szankciókkal válaszol rá, sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkenni.

Egy orosz tisztségviselő péntek reggel közölte, hogy az orosz légvédelem rakétákat lőtt le az Ukrajnával északon határos Belgorod régióban, az ukrán Harkov város közelében.

Légvédelmünk rakétákat lőtt le a Novoszkolszki körzet közelében ma délelőtt. A törmelék a vasút környékén zuhant. Az elektromos vezetékek megsérültek. A vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették” – mondta Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó a Telegramon. Majd hozzátette: „A mentőcsapatok úton vannak. Biztos vagyok benne, hogy nagyon gyorsan orvosolják a helyzetet, és helyreáll a forgalom. Tájékoztatom önöket. A legfontosabb, hogy nincsenek áldozatok.

Moszkva és Kijev egymást vádolják egy belgorodi lakóházban csütörtökön okozott károkért. Orosz tisztviselők Ukrajnát hibáztatták, míg Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Oroszország rakétát lőtt Harkiv felé, és célt tévesztett.

Volodimir Zelenszkij elnök pénteken videóüzenetben köszöntötte fel Ukrajnai védőit nemzeti ünnepük alkalmából, és kijelentette, hogy Ukrajna biztosan győzni fog, mert tudja, miért és mit képvisel ebben a háborúban.

Ukrajnában október 14-én ünneplik Ukrajna védőinek a napját, ez egyben az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalapításának évfordulója, emellett még ortodox egyházi ünnep – Szűz Mária oltalmának ünnepe –, valamint a kozákság ünnepnapja is, és munkaszüneti nap.  „Különböző időszakok voltak, más fenyegetések, de Ukrajna túlélte. Ennek pedig csak egy oka van: a mi védőink” – hangoztatta az államfő.

Az ukrán hadsereg több mint 600 települést foglalt vissza szeptemberben Oroszországtól – közölte a kijevi reintegrációs minisztérium a honlapján pénteken.

A települések közül 75 az ország déli részén, az oroszok által annektált Herszon megyében található, ahol a várakozások szerint pénteken megkezdődik az evakuáció, amelyre az Oroszország által kinevezett kormányzó szólította fel a civil lakosságot. A stratégiai jelentőségű Herszon az oroszok által 2014-ben annektált Krím félsziget túloldalán fekszik.

Az északkeleti Harkiv megyében mintegy 500 települést sikerült visszafoglalniuk az ukrán erőknek – tájékoztatott a kijevi minisztérium. Az ukrán csapatok szeptemberben jelentősen előretörtek a térségben, mélyen behatolva az oroszok által megszállt területre. A szintén annektált Donyeck megyében 43, Luhanszkban pedig hét település került újra ukrán kézre.

Teljes védelemre számíthatnak a német kormánytól azok a hadköteles orosz állampolgárok, akik elhagyják hazájukat a Vlagyimir Putyin elnök által szeptemberben elrendelt részleges mozgósítás miatt – számolt be a német N-Tv hírtelevízió hírportálja pénteken.

„A súlyos elnyomás által fenyegetett orosz dezertőrök nemzetközi védelem hatálya alá esnek Németországban” – közölte a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) szóvivője.

Az N-Tv riportere megjegyzi, hogy minden ilyen esetet egyedileg bírálnak el, és a kérelmezőt nemzetbiztonsági ellenőrzésnek is alávetik. Külföldről azonban nem lehet menedékjogot kérni Berlinben. A német belügyminisztérium szóvivője arra is kitért: egyelőre tisztázás alatt áll, hogy azok az orosz állampolgárok is letelepedési engedélyt kaphassanak Németországban, akiknek a közeljövőben válik esedékessé a behívóparancsuk.

Ukrajnában vizsgálat indult az Antonov An-225 Mrija óriás szállító repülőgép február 27-i megsemmisülése körülményeinek feltárására – közölték helyi tisztviselők az ukrán média szerint.

Az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt vizsgálja, hogy a figyelmeztetések ellenére miért nem sikerült időben biztonságba helyezni a gépet – idézte a dpa pénteken az ukrán média közlését.

A történtek jogilag hivatali kötelességszegésnek, sőt külföldi katonai hatalommal való együttműködésnek minősülnek – írták ukrán médiaforrások. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy ki a hibás.

Az Antonov An-225-ös, a világ legnehezebb teherszállító repülőgépe, az ukrán fővárostól északnyugatra fekvő Hosztomel repülőterén parkolt. Dmitro Antonov, a gép főpilótája elmondta: a legénységnek az volt a szándéka, hogy a gépet február 24-én, a drámai hajnali órákban, amikor az orosz támadás megkezdődött, kimenekítse. A hajtóműveket beindították, de nem kaptak felszállási parancsot.

Ez is érdekelhet

origo.hu

Nem egy luxustelefon, de nagyon jó vétel lehet a Samsung Galaxy A55

origo.hu

Több százezer ukrán került nagy bajba: itt van Zelenszkij újabb felháborító döntése

borsonline.hu

Fejlemény: pár hónapon belül kitoloncolhatják Harry herceget Amerikából

hirtv.hu

Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből

ripost.hu

Drámai fordulattal ért véget a Házasság első látásra

magyarnemzet.hu

Németh Krisztián: Más feltételekkel érkeztem Liverpoolba, mint Szoboszlai – légiós podcast

origo.hu

Hatalmas terhespocakkal pózol Lékai-Kiss Ramóna

she.life.hu

A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)

videa.hu

Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)

origo.hu

A világ legjobb csapata újra Budapesten (hirdetés)

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Brüsszel velünk akarja megfizettetni a háború árát. Keresik, honnan lehet elvenni a pénzt

POLITIK

Újabb bizonyítékok Bajnaiék és Magyar Péter szövetségére

POLITIK

TikTok-iszlamisták radikalizálják a fiatalokat. Kalifátust akarnak létrehozni

POLITIK

Egymásra licitálnak Európában a háborúpárti politikusok, Brüsszel a tűzzel játszik

POLITIK

A Gyurcsány-Bajnai-korszakért rajong Magyar Péter tanácsadója

POLITIK

Hídpénz-botrány: Súlyos büntetés fenyegeti a gyanúsítottakat

POLITIK

Amerikai egyetemeket foglalnak el a palesztinpárti tüntetők

POLITIK

Nagy hatótávolságú rakétákat kap Ukrajna