Szijjártó Péter szerint nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat

A magyar diplomácia vezetője azt mondja, a kelet-nyugati kommunikációs csatornák bezárásával a világ feladja a béke reményét.

A Nyugat és Oroszország közötti kommunikációs csatornák ellehetetlenülésével a világ az ukrajnai békének még a reményét is feladja - figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban a Konzervatív Partnerségi Intézet (CPI) pódiumbeszélgetésén.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyaroknak senkinek sem kell elmagyaráznia, hogy milyen, amikor egy óriási hadsereg átgázol az országon és állampolgárok százezrei kényszerülnek külföldre menekülni.
Felszólalásában történelmi tanulságnak nevezte, hogy bármikor konfliktus volt Kelet és Nyugat között, azon Közép-Európa mindig vesztett.
Illetve sérelmezte, hogy amikor a magyar kormány a kommunikációs csatornák fenntartása mellett érvelt, akkor azonnal oroszbarátnak vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének minősítették.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió "teljességgel félrekezelte" az ukrajnai válságot, az volt ugyanis az érvelés a szankciók mögött februárban, hogy azok majd térdre kényszerítik az oroszokat és segítenek gyorsan véget vetni a háborúnak, de most november van, s a fegyveres konfliktus egyre csak brutálisabb és az európai gazdaság került padlóra.
Aláhúzta: veszélyesek a jelenlegi washingtoni kormányzat intézkedései, mivel azok hozzájárulhatnak a helyzet eszkalációjához.

A miniszter ezt követően a béke fontosságáról beszélt, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy amikor ezt említi, akkor egyesek azonnal az "oroszok kémjének" titulálják, az európai uniós tagállamok körében ugyanis jelenleg inkább egyfajta "háborús és eszkalációs retorika" tapasztalható.
Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is a kommunikációs csatornák nyitva tartásában érdekelt a béke reményében, függetlenül attól, hogy erről ki mit gondol, a kormány politikájának nincs ukrán vagy orosz aspektusa, kizárólag a nemzeti érdek számít.
Végül ezzel kapcsolatban az európai politika "álszentségét" kárhoztatta, mondván, hogy több EU-s külügyminiszter kollégája is rendszeresen támogatásáról biztosítja négyszemközt vagy sms-ben, de ezt nem merik nyíltan vállalni politikai okokból.

Jól látszik, hogy az Európai Bizottság nem nyugszik, nem tanult az elmúlt időszak hibáiból és nem akar tudomást venni a valóságról, holott a brüsszeli intézkedések eddig csak súlyosbították az energetikai válságot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján közölte, hogy a mai tisztázó tárgyaláson észnél kellett lenni, és a következő hetekben is észnél kell majd lenni, amikor az Európai Bizottság kidolgozza és beterjeszti konkrét javaslatait.

Úgy vélekedett, hogy a brüsszeli testület „újabb rejtett kísérleteket” akar tenni a tagállami hatáskörök visszaszorítására és ezáltal egyfajta „lopakodó hatáskörbővítésre”, ami elfogadhatatlan.

„Azt láttuk, hogy ha az Európai Bizottság a saját hatáskörébe vont valamit válság idején, abból csak baj volt, és igazából a nemzetállami döntések és intézkedések működtek” – szögezte le.

Bár hivatkoznak olyan jogszabályra, amely alapján minősített többség is elegendő lenne, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy egyhangú döntéssel kerüljenek elfogadásra az energiaellátással kapcsolatos kérdések – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter tudatta, hogy a kormány számára az energiaellátás biztonsága a legfontosabb, és nem fogadnak el olyan javaslatokat, amelyek ezt akár minimális mértékben is rontanák.

„Szerintünk a jó, valós és hosszú távú megoldás az lenne, ha elárasztanák földgázzal az európai piacot, vagyis az Európai Bizottság abban segítene, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon minél több földgáz érkezzen” – mondta.

Aláhúzta, hogy a tanácsülésen „egészen őrült ötletek is elhangzottak”, az egyik résztvevő például felvetette, hogy a felső mellett alsó ársapkát is vezessenek be, nehogy a túl alacsony gázár veszélybe sodorja a takarékossági törekvéseket.

A miniszter hat pontban foglalta össze a kormány „vörös vonalait”.

Az első, hogy a közös gázbeszerzési platform csakis önkéntes alapon állítható fel.

„Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, a mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból” – közölte.

Az úgynevezett keresletösszesítésről szólva kijelentette: Magyarország semmifajta kötelező közös beszerzésben nem hajlandó részt venni.

„Az nem lehet, hogy miközben önkéntességről döntött az Európai Tanács, addig így okoskodva, ügyeskedve az Európai Bizottság csak kihozza, hogy 15 százalékot mégis kötelező közösen megvásárolni” – mondta.

Ezt követően kiemelte, hogy az ársapka típusú intézkedések semmilyen módon nem befolyásolhatják a hosszú távú szerződéseket.

Majd nonszensznek és elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot, amelynek értelmében a tagállamoknak előzetesen tájékoztatniuk kellene Brüsszelt, ha 472 millió köbméternél nagyobb mennyiségű földgáz beszerzéséről kívánnak szerződést kötni.

A szolidaritási mechanizmusok kapcsán elképzelhetetlennek minősítette, hogy a magyar adófizetői pénzből megvásárolt, Magyarországon tárolt földgázt más országok kapják meg.

Végül arról számolt be, hogy Magyarország tapasztalatai nem feltétlenül esnek egybe a nyugat-európai országokéval azt illetően, hogy melyik szállító megbízható. Az orosz Gazprom ugyanis zavartalanul szállítja a szerződéses mennyiséget, míg hazánkat két nyugati vállalat már cserbenhagyta a romániai tengeri mezők kitermelésének ügyében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a nemzeti hatáskörben meghozott magyar döntések beváltak, így a máig betárolt gázmennyiség az éves fogyasztás 52 százalékát fedezi, míg az európai átlag 27,5 százalék.

Szavai szerint ezzel szemben az eddig elfogadott vagy tervezett brüsszeli intézkedések „csak problémát és veszélyt okoztak az európai energiaellátás szempontjából”, ezért a magyar kormány nem támogatja nemzeti kompetenciák átadását.

„A következő hetekben is résen leszünk, hogy ne születhessen semmi olyan döntés, amely a magyar energiaellátást veszélyeztethetné, szembemenne az Európai Tanács döntésével vagy hatásköröket venne el tőlünk és adna át Brüsszelnek” – mutatott rá.

Ha a Nyugat és Oroszország nem beszél egymással, hagyják elhalni a kommunikációs csatornákat, azzal feladják a békének még a reményét is a jelenlegi szörnyű helyzetben – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Moszkvában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Oroszországi Energiahét alkalmával rendezett panelbeszélgetésen kijelentette, ma rendkívülinek számít, hogy egy európai uniós és NATO-tagállam külügyminisztereként részt vesz a mostani rendezvényen, azonban Magyarország még nem adta fel a reményt, és imádkozik azért, hogy minél előbb béke legyen a szomszédságában.

„Borzalmas a helyzet, emberek halnak meg és szenvednek, az árak az egekben, az infláció rekordszintet ért el, az első általános globális energiaellátási válsággal nézünk szembe” – hangsúlyozta.

„Mind tudjuk, hogy a megoldás erre a szörnyű helyzetre egyetlen szóval leírható, ez pedig a béke” – közölte, hozzáfűzve, hogy hazánk kezdettől fogva elítéli a háborút, s tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget.

Szijjártó Péter a globális energetikai trendek jelenével és jövőjével foglalkozó beszélgetésen kiemelte, hogy Budapest nem politikai vagy ideológiai, hanem szigorúan fizikai kérdésként tekint az energetikai együttműködésre, ugyanis politikailag vagy ideológiailag nem lehet fűteni és főzni.

„Ezért teljességgel érdekeltek vagyunk az energetikai együttműködés fenntartásában Oroszország és Magyarország között. Világossá tettük, hogy nem fogunk támogatni semmiféle olyan szankciót, amely veszélyeztetné hazánk biztonságos energiaellátását” – szögezte le.

Rendkívül fontosnak nevezte a Török Áramlat működését, s úgy vélekedett, hogy el kell kerülni az északi gázvezetékek elleni szabotázsakciókhoz hasonló incidenseket.

Aláhúzta: a kormány kizárólag a nemzeti érdekeket követve alakítja ki az álláspontját, annak nincs sem ukrán, sem orosz aspektusa.

A miniszter kérdésre válaszolva kitért a zöld átállás ügyére is, és kijelentette, hogy erre gyakorlati, nem pedig politikai ügyként kell tekinteni, mindazonáltal a kormány a környezetvédelmet fontos feladatnak tartja a bolygó megőrzése érdekében.

Elmondta, bizonyos mozgalmak megpróbálták kisajátítani a kérdést, amely „szexi, trendi politikai termékké” vált, azonban szavai szerint minél inkább átpolitizálják ezt, annál hiteltelenebbé válik.

Hangsúlyozta, hogy a gazdasági teljesítmény és a versenyképesség erősítésének kéz a kézben kell járnia a környezetvédelemmel, ügyelni kell ezen egyensúly megőrzésére.

Hozzátette: „Soha nem volt kérdés számunkra, hogy a nukleáris energia tiszta, biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiatermelésnek.”

A miniszter az ukrajnai háborúra válaszul életbe léptetett szankciókat is érintette, kiemelve, hogy azok rendkívül fájdalmasak Magyarország és Európa számára, talán fájdalmasabbak is, mint Oroszország számára, ezért a béketeremtés jelenti az egyetlen megoldást.

Példaként említette, hogy tavaly Magyarország hétmilliárd eurót fordított energiaköltségekre, míg ez idén 19 milliárd euró, jövőre pedig akár 29 milliárd euró is lehet.

Szijjártó Péter találkozik többek között Gyenyisz Manturov és Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettesekkel, illetve Kirill Komarovval, a Roszatom első vezérigazgató-helyettesével is Moszkvában.