Nemzeti konzultáció: a szankciók és hatásai

Az első ügy, amiben az emberek véleményt mondhatnak az olajembargóra vonatkozik.

1. Ön egyetért a brüsszeli olajszankcióval?

Brüsszel olajszankciók bevezetéséről döntött, pedig a háború kirobbanása után még egyetértés volt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem terjednek majd ki az energiára. Ennek ellenére Brüsszelben júniusban arról döntöttek, hogy megtiltják az Oroszországból érkező olaj és olajtermékek importját. Magyarország mentességet harcolt ki, mert több évre és több száz milliárd forintos beruházásra lenne szükség az orosz nyersolaj helyettesítéséhez. Az olajembargó Magyarország esetében komoly ellátási problémákhoz vezetne, és óriási terhet jelentene a gazdaságnak – ismerteti a konzultációs ív.

Szankciós felárat fizet az ország az energiáért

Tűzszünet és a béketárgyalás hozná el a gazdasági megkönnyebbülést, mert amíg a háború tart, és a Nyugat szankciókkal válaszol rá, sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkenni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjúban. Szerinte Brüsszelben a szankciókat „elszúrták”, azokhoz ráadásul nem társulnak árcsökkentési javaslatok, ezért most szankciós infláció van, és szankciós felárat fizet az ország az energiáért.

Magyarország minden, az energiapiacára negatív szankció alól mentesítést kapott, de a közös európai piac részeként mégis hatással vannak a magas energiaárak hazánkra. A megoldást a magas energiaárakkal szemben az jelentené, ha az Európai Unió elállna a szankciós politikától

– szögezte le a kormányfő.

Eközben kiderült, hogy a baj egyre nagyobb, ezért versenyre kelt egymással az európai és amerikai olajtermékpiac az elérhető készletekért. A Portfolio.hu a minap arról írt: a hajózási nyomkövető platformok tanúsága szerint és piaci tájékoztatás alapján amerikai célállomásra váltanak át az eredetileg Európába tartó üzemanyagszállító tankerek.

Az ilyen célállomás-módosítások rendkívül ritkák az olajtermék piacon. Mivel

az európai finomítók nem termelnek elegendő dízel üzemanyagot a belföldi kereslet kielégítésére, így jellemzően az Egyesült Államokból, valamint Ázsiából és a Közel-Keletről importálják.

Az amerikai dízelkészletek erőteljes csökkenése azonban magasabbra vitte az árakat és a finomítói haszonkulcsokat – magyarázta a portál.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy

az OPEC-országok nagy jelentőségű döntést hoztak nemrégiben az olajtermelés csökkentéséről.

A részben Szaúd-Arábia és Oroszország által szorgalmazott termelésvisszafogással a kőolaj árának utóbbi időszakban tapasztalt csökkenését kívánták megállítani. A beavatkozással a meglévő kereslet mellett a világban elérhető olaj tovább szűkült.

Hamarosan élesbe fordul az olajembargó

Az Európai Unió az Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomagjában rögzítették az orosz olajimport tilalmát.

Az intézkedés december 5-től hatályossá válik.

Magyarországnak köszönhetően Csehország és Szlovákia határozatlan ideig továbbra is hozzájuthatnak az orosz olajhoz a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül, Bulgária pedig határozott időre, 2025-ig kapott felmentést.

A piacokat feszítő kérdés, hogy mi történik december 5-től az olajárakkal.

A második kérdés a gázszállítások leállítására vonatkozik.

2. Ön egyetért a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?

A brüsszeli vezetők a szankciókat a gázszállításokra is ki akarják terjeszteni. Az európai gazdaság jelentős mértékben függ az orosz gáztól (Magyarország esetében a függés mértéke 85 százalékos). A gázszankciók lebegtetése nagyobb energiaáremelkedéseket hozott, mint a háború kirobbanásának ténye. A következmények már most is súlyosak. A rezsiszámlák szerte Európában rekordszintre emelkedtek. Oroszország azzal fenyeget, hogy a szankcióra adott válaszul leállítja a gázszállítást. Ez veszélyezteti a lakások fűtését és az európai gazdaság működőképességét is – ismerteti a konzultációs ív.

Emmanuel Macron francia elnök egy október eleji, párizsi konferencián arról beszélt, az európai nemzeteknek szorosabbra kellene fűzni a viszonyt az ázsiai gazdaságokkal, hogy ezzel rávegyék az Egyesült Államokat és Norvégiát arra, adják olcsóbban az energiahordozókat.

„A mély barátság jegyében üzenjük az amerikaiaknak és a norvégoknak: nagyszerűek vagytok, elláttok minket energiahordozókkal, de az nem fog sokáig menni, hogy saját, belső piacotokhoz képest négyszeres áron kínáljátok ezt. A barátság nem ezt jelenti”

– fogalmazott Macron.

A Nemzetközi Valutaalap nemrég figyelmeztetett: jegyrendszerhez hasonló korlátozásokra kényszerülhetnek hamarosan Európa egyes országai, ha hideg lesz a tél és az oroszok elzárják a gázvezetékeket.

A magyar ellátás egyelőre biztonságban van

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: Magyarország földgázellátása a jelenlegi válsághelyzetben is biztonságban van, a Török Áramlat működése hosszú távon biztosított.

A magyar gáztározók töltöttsége már az éves fogyasztás 50 százalékán áll, azaz fél évre elegendő tartalékkal rendelkezik az ország, ami az Európai Unió 27 százalékos átlagához képest kiemelkedő.

Az Európai Bizottság javaslata az energiaválság kezelésére ugyanakkor alkalmatlan és veszélyes, hiszen nem csökkenteni, hanem növelni kellene a piacon fellelhető földgáz mennyiségét, de a brüsszeli ársapka azzal járna, hogy kevesebb gáz érkezne a kontinensre. Gyakorlatilag a bizottsági javaslat az ellenkezőjét váltaná ki annak, ami a szándék lenne.

Március eleje óta az Európai Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Európa teljes körű energiaembargót vezessen be az orosz energiahordozóval szemben. A brüsszeli szankciók lebegtetése drasztikus energiaáremelkedést indítottak el, a szeptemberi adatok szerint Pozsonyban már a magyar gázár dupláját, Párizsban és Londonban a négyszeresét, Rómában és Brüsszelben a hatszorosát, Bécsben a tizenegyszeresét, Amszterdamban a tizenhétszeresét fizeti a lakosság a gázért.

Brüsszel pedig továbbra sem tett le a gázársapka bevezetéséről, szakértők szerint ennek a következménye az lehet, hogy Oroszország felfüggeszti a gáz szállítását az unió felé, a lépés ugyanis felérne egy újabb szankcióval, egyfajta gázembargóval.

A magyar álláspont szerint növelni kellene az európai piacon a földgáz mennyiségét. Arra lenne szükség, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon, minél több földgáz érkezzen Európába. Ez csökkentené az árakat.

A harmadik kérdés a nyersanyagok behozatalára vonatkozik.

3. Ön egyetért a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?

Brüsszel betiltotta az Oroszországból érkező szilárd tüzelőanyagok (például a szén) behozatalát is. Tilalom vonatkozik az acélra és a fára is, és ezt más nyersanyagokra is ki akarják terjeszteni. Az intézkedés nagy áremelkedéseket eredményezett, tovább növelve a családok terheit. Az energiaválság következményeként Európának a korábbiaknál nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőanyagra van szüksége, és igényeit nem képes saját kitermelésből fedezni  – ismerteti a konzultációs ív.

Hazánkban jelenleg zavartalanul folyik a hatósági áras tűzifa-alapanyag kitermelése az erdőgazdaságoknál.

Nagy István agrárminiszter a közelmúltban számolt be arról: átcsoportosításokról döntöttek, hogy országszerte ki tudják szolgálni az embereket.

A tűzifaprogram keretében fejenként tíz köbméter faanyagot biztosít a kormány hatósági áron,

az igényeket országszerte 152 ponton személyesen lehet jelezni, emellett telefonon vagy e-mailben is várják az érdeklődéseket. A miniszter elmondta, hogy az érdeklődők többsége általában a maximális mennyiséget igényli, de a magyar erdőkben még így is hagynak jelentős tartalékokat. A kitermelhető fa mennyisége az összes erdő öt százaléka.

Máris érezhető a szénembargó hatása

Beszédes, hogy Európa egyik legnagyobb szénkitermelőjeként Lengyelország szénhiánnyal küzd. Évente több mint ötvenmillió tonna szenet hoznak felszínre, ám a lengyel szén kitermelése a mélyen fekvő tartalékok miatt egyre költségesebbé vált, így a termelés folyamatosan csökkent.

Az ellátás biztosításához Lengyelország korábban Oroszországból olcsó és jó fűtőértékű szenet importált.

Júliusban Lengyelország két állami irányítású vállalatnak is utasításba adta, hogy importáljon több millió tonna tüzelőanyagot más forrásokból, többek között Indonéziából, Kolumbiából és Afrikából, továbbá támogatásokat vezetett be azon háztulajdonosok számára, akik a szén árának tavaly téli megduplázódásával vagy megháromszorozódásával szembesültek.

Bajban az acélipar is. A németországi termelés már nem versenyképes – jelentette ki a világ legnagyobb acélgyártójának – ArcelorMittal – vezérigazgatója, Reiner Blaschek a die Weltnek. A német acélipari szövetség adatai szerint az energiaköltségek idén meghaladják a 10 milliárd eurót, ami a német acélipar átlagos éves forgalmának negyedét teszi ki.

A negyedik kérdés a nukleáris fűtőelemekre vonatkozik.

4. Ön egyetért a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?

Az Európai Parlament és több tagállam a nukleáris fűtőelemekre is ki akarja terjeszteni a szankciókat. Az atomerőművek megkerülhetetlen szerepet játszanak az európai áramellátásban. Jelentős részük orosz fűtőelemekkel működik, amelyek helyettesítése a műszaki feltételek miatt rövid távon nem lehetséges. Ezért ha a nukleáris fűtőelemekre is kiterjesztenék a szankciókat, az veszélyeztetné a stabil áramellátást és növelné az árakat  – ismerteti a konzultációs ív.

Az Európai Parlament, több tagállam és egyes hazai ellenzéki pártok a nukleáris energiát is bevonnák a szankciók körébe. Vannak, akik a paksi bővítést állítanák le, és olyan javaslatok is születtek, amelyek az Oroszországból érkező fűtőelemekre is kiterjesztenék ezt a tilalmat. Ez a már működő atomerőművekre is vonatkozna. A kormány szerint a baloldal paksi bővítéssel kapcsolatos követelései veszélybe sodorják Magyarország energiabiztonságát. A baloldal kezdettől támadja a Paks II beruházást, pedig ha az új atomerőmű már üzemelne, most olcsóbb lenne az áram, és nem lenne Magyarország kitéve ennyire az európai energiaválságnak.

Dobrev Klára (DK) árnyék-miniszterelnök hónapok óta követeli a beruházás felfüggesztését az energiaválság közepén, miközben – ahogy nemrég Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter írta Karácsony Gergely főpolgármesternek –

a most működő paksi blokkok Magyarország éves áramfogyasztásának mintegy harmadát fedezik, és az olcsó paksi áram teszi lehetővé, hogy a magyar családok az Európai Unió legalacsonyabb áramdíját fizessék.

Kitért arra is: az elmúlt években a baloldal, sőt a főváros közpénzből fizetett brüsszeli képviselői következetesen elutasították az atomenergiát, mindenhol – így Brüsszelben is – mindent megtettek, hogy az energiabiztonságot szavatoló paksi bővítést megakadályozzák.

Németországban is tarthatatlan lett az atomellenes politika 

Eközben az energiakrízis miatt Németországban elhalasztják a még működő három atomerőmű leállítását.

A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland – leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.

Ezt a tervet az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében többször módosították, a legutóbbi, szeptember végén kidolgozott elképzelés arról szólt, hogy a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 erőművet 2023 tavaszáig üzemben tartják.

Olaf Scholz kancellár azonban úgy döntött, hogy mind a három, még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023. április 15-ig.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szerint meg kell vizsgálni, hogy vissza lehet-e állítani a termelésbe már kikapcsolt erőműveket is. (Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy fokozatosan, 2022 végéig leállítják mind a 17 atomerőművet.)

Az ötödik kérdés a paksi bővítésre vonatkozik.

5. Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?

A kormánypárti politikusok hangsúlyozzák: a paksi atomerőmű Magyarországon az olcsóbb áram garanciája. Bővítése orosz vállalatok közreműködésével történik. A nukleáris szankciókat sokan a paksi atomerőmű bővítésére is ki akarják terjeszteni. Az Európai Parlament és egyes ellenzéki pártok szerint is meg kell szakítani a fejlesztési együttműködést az orosz vállalatokkal, ám a bővítés felfüggesztése további áremelkedésekhez és ellátási zavarokhoz vezethet  – ismerteti a konzultációs ív.

A baloldal egyébként is kezdettől támadja a Paks II beruházást, pedig ha az új atomerőmű már üzemelne, most olcsóbb lenne az áram, és nem lenne Magyarország kitéve ennyire az európai energiaválságnak. Dobrev Klára (DK) árnyék-miniszterelnök hónapok óta követeli a beruházás felfüggesztését, ami rendkívül nagy felelőtlenség az európai energiaválság közepén a Fidesz szerint.

Gyurcsányék árnyékkormányának energia- és rezsiügyi árnyékminisztere, Varju László tavaly leszögezte: „sem most, sem a jövőben nincs szükségünk Paks2-re”.

A most működő paksi blokkok Magyarország éves áramfogyasztásának mintegy harmadát fedezik, az olcsó paksi áram teszi lehetővé, hogy a magyar családok az Európai Unió legalacsonyabb áramdíját fizessék – írta nemrég Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Karácsony Gergely főpolgármesternek.

Szijjártó Péter, amikor szeptember végén megérkezett Paksra a második szeptemberi fűtőelem-szállítmány, kijelentette:

a paksi atomerőmű megnyugtató, kiszámítható, biztos működése, ezáltal Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított.

Az orosz gyártó légi úton teljesítette a szállítást a szokásosnál ezúttal kicsit hosszabb útvonalon, kerülőúton, a balti és az észak-európai légtér használatával – mondta el a külügyminiszter.

 A projekt a kivitelezés fázisába léphet

A paksi bővítés az energiaellátás szempontjából kiemelt fontosságú beruházás – mondta Hortay Olivér az M1-en. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezetője hozzátette: Paks II nemcsak a hazai, hanem az egész régió áramellátásának nélkülözhetetlen eleme lesz, mert a nap 24 órájában, télen-nyáron, időjárástól függetlenül, kiszámíthatóan képes villamosáramot előállítani.

„Azt látjuk, hogy a régióban és Magyarországon a villamosenergia-igények folyamatosan növekednek, viszont a kapacitások, azok folyamatosan leépülnek – legalábbis a kiszámítható kapacitások –, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a paksi bővítés mielőbb elkészüljön” – nyilatkozta a szakértő.