Ismét lesz magyar az űrben

Magyar asztronauta hódíthatja meg a világűrt újra a Hunor programnak köszönhetően két év múlva – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett űrpolitikai konferencián. A hozzászólók arról beszéltek, hogy az űrpolitikának és az űrjognak a hétköznapokban is fontos szerepe van, valamint szót ejtettek a kormány által elfogadott űrprogram eddigi sikereiről. Ennek eredményeként megindult a felzárkózás az európai élbolyhoz, melynek köszönhetően Magyarország egyre jobban be tud kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe a kutatás és az oktatás terén is.

Magyar asztronauta világűrbe küldését tervezzük 2024-ben, aki minden idők második magyar űrhajósa lesz – jelentette ki Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott európai űrpolitikai konferencián. A végig angolul zajló nemzetközi értekezleten az államtitkár elmondta, hogy

Az európai űrszektor dinamikus fejlődése csak akkor biztosítható, ha harmonikus és kiegyensúlyozott együttműködés áll fenn az ESA és az EU között, Magyarország pedig ennek szerves része akar lenni hozzájárulásával – hangsúlyozta. Ismertette, hogy Magyarországot gyakran nevezik ambiciózus kis űrállamnak, ennek eléréséért eddig is sokat dolgoztunk. Felidézte, hogy 

Megjegyezte, hogy az EU és az ESA mellett szorosan együtt kell működnünk az ENSZ-szel és a NATO-val. Kitért arra is, hogy idén 16,8 millió euró volt a hozzájárulásunk az ESA-hez, és azt tervezzük, hogy ezt legalább a jelenlegi szinten fogjuk tartani, mellyel meg akarjuk erősíteni elkötelezettségünket a program iránt a novemberben esedékes párizsi miniszteri találkozón. Felszólalása végén Sztáray Péter úgy fogalmazott: a biztonság, a fenntarthatóság, valamint az űr békéje fő prioritása és közös érdeke a jövő generációinak, és szerinte még ebben az évtizedben az emberiség vissza fog térni a Holdra, a következőben pedig meghódítja a Marsot.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke kijelentette, hogy a konferencia célja a szabályozási biztonság létrehozása egy olyan több száz millió dolláros iparág számra, ami egyre fontosabb szerepet játszik a társadalmakban. Kijelentette, hogy az NMHH partnere akar lenni a belföldi és a külföldi szolgáltatóknak, amelyekkel a magyar kormányzat sikeres együttműködést alakított ki, különösen azokon a területeken, amelyek a legnagyobb előnyöket tudják biztosítani a társadalomnak. Beszélt arról is, hogy 

Remélte, hogy az NMHH és az NME közti kitűnő együttműködés jövőre is folytatódik, mert céljuk létrehozni egy értékes és versenyképes magyar űripart, illetve segíteni az űrkutatást és az oktatást.

Deli Gergely, az NKE rektora szerint az űrrendszerek egyre jobban támogatják a magyar gazdaságot, mert nélkülözhetetlenek a mindennapi élet részét képező navigációhoz, internethez vagy a tévézéshez. Új űrkor hajnalán vagyunk, ami egy másfajta űrversenyt hozott el, és új kihívások elé állít minket – mondta. Emlékeztetett: Magyarországnak hosszú története van az űrkutatásban, és felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományok szükségszerűek egy sikeres magyar űrprogram megalkotásához. Ez az a cél, melyet a magyar kormány 2021-ben elfogadott űrprogramja kitűzött – fogalmazott. A rektor büszke az NKE űrjoggal és űrpolitikával foglalkozó politikájára, valamint arra is, hogy az intézet aktív tagja az ESA-nek. Örömmel jelentette be, hogy 

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint az a legfontosabb, hogy csak egy Föld van, amin valamiképpen osztozni kell. Úgy vélekedett, hogy az emberiség történelme fordulóponthoz ért, és a világűr ebben meghatározó szerepet játszik. Kijelentette, 

Emlékeztetett, hogy a 2021-ben elfogadott nemzeti űrstratégiával elkezdtük felépíteni és megerősíteni a nemzetközi együttműködést, melynek során az EU és az ESA váltak a legfontosabb stratégiai partnereinkké. Ferencz Orsolya elmondta, hogy 

A programmal kapcsolatban egyetlen negatívumként azt említette meg, hogy viszonylag kevés nő jelentkezett rá. Kiemelte, hogy a magyar űripar nagyon fontos része a stratégiának, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve elkezdtek összeállítani egy vállalatoknak címzett katalógust. A miniszteri biztos azt reméli, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek a gyümölcsei hamarosan beérnek az ipari szektorban.

A magyar űrkutatás és űrtevékenység – Bay Zoltán híres holdradar-kísérletétől számítva – 75 éves múltra tekint vissza. A hazai kutatóműhelyek, tudományos intézetek, sőt immáron gazdasági szereplők képességei nemzetközi viszonylatban is kitűnnek. Magyarország számára stratégiai érdek, hogy megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozíciót, építve a több évtizedes múltra visszatekintő iparági hagyományaira.

A magyar kormány döntése alapján 2021. július 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magába. (A link mellett csatoljuk a kormányhatározat szövegét is.)

 A döntést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be (Facebook link), az ezzel kapcsolatos hír a KKM honlapján is olvasható (link).

 Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos 2021. október 28-án jelentette be az űrhajós kiválasztási eljárás megindítását és egyben a program hivatalos elnevezését is, mely ezentúl a HUNOR  (Hungarian to Orbit) nevet viseli. A bejelentést alapos szakmai előkészítés előzte meg a kiválasztás kritériumrendszerének objektivitása érdekében, együttműködésben az Európai Űrügynökséggel (ESA). (A bejelentésről a hír az alábbi link-en olvasható.)

Az űrhajós ambíciókkal rendelkező érdeklődők 2022. január 31-ig adhatták le jelentkezésüket a hunor.gov.hu oldalon meghirdetett on-line űrlap kitöltésével és elektronikus benyújtásával. A kiírásra több mint 240 pályázat érkezett, a jelentkezések adminisztratív szűrését (a kiírási feltételeknek történő megfelelés és a motivációs levelek vizsgálatát) követően 100 jelentkező (köztük 14 nő és 86 férfi) vehetett részt egy átfogó on-line alkalmassági teszt kitöltésében, amelynek kiértékelése jelenleg is zajlik. (A jelentkezési folyamat lezárultáról az alábbi hírt tettük közzé: link).

Az űrhajós kiválasztással párhuzamosan a KKM és az ELKH EK közös felhívást tett közzé emberes űrrepülés keretében alkalmazandó tudományos kísérletek, technológiai fejlesztések és ismeretterjesztési tevékenységek kidolgozására. (A felhívásról szóló részletek az alábbi linken olvashatóak.)

 A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpontja 2022. február 14-én közös sajtótájékoztatót tartott a HUNOR Magyar Űrhajós Programmal kapcsolatos fejleményekről. (A sajtótájékoztatóról szóló hír az alábbi linken megtekinthető).

Az űrhajós-kiválasztási folyamat keretében az elvégzett online tesztet követően közel félszáz jelölt jutott tovább az Európai Űrügynökség (ESA) németországi helyszínnel zajló  tesztelési fázisába. (További információ az alábbi linken.)

A még versenyben lévő űrhajós-jelöltek találkozója 2022. május 13-án zajlott a KKM-ben, ahol a jelölteket Sztáray Péter államtitkár és Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos látta vendégül, valamint alkalmuk nyílt találkozni az első magyar űrhajós Farkas Bertalannal is. (A rendezvényről hír az alábbi oldalon.) 

A KKM, valamint az ELKH EK által emberes űrrepülés keretében alkalmazandó tudományos kísérletek, technológiai fejlesztések és ismeretterjesztési tevékenységek kidolgozására közzétett nyílt pályázati felhívására a HUNOR program keretében megvalósításra szánt pályázatokra vonatkozó 2022. május 15-i határidőig összesen 24 projektjavaslat érkezett.