Nehéz hónapok várnak a télen Európára

Még mindig túl sok gázt fogyasztanak a németek – hívta fel a figyelmet a Szövetségi Hálózati Ügynökség, amely rendkívüli spórolásra kérte az embereket, különben még súlyosabb lesz a gázválság Németországban. Közben hiába látják be egyre többen, hogy Brüsszel elhibázott szankciói energiahiányhoz vezettek, továbbra is vannak politikusok, akik a szankciók pártján állnak.

Kongatják a vészharangokat Németországban és nagyobb takarékosságot sürgetnek, mert a lakosság még mindig túl sok gázt fogyaszt – írta a Tagesschau című lap.

A Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője szerint a múlt héten is jóval magasabb volt a gázfogyasztás, mint tavaly ilyenkor. Pedig akkor is spórolni kellene, ha csökken a hőmérséklet. Klaus Müller szerint súlyos gázhiány fenyegeti Németországot, ha az emberek nem tekerik lejjebb a fűtést.

A német rezsihivatal szerint legalább 20 százalékos megtakarítás kell az emberek részéről ahhoz, hogy ne legyen gázhiány.

A németországi helyzet súlyosságát jelzi, hogy néhány napja Robert Habeck gazdasági miniszter egyenes arról beszélt: „A német gazdaság jövőbeli életképessége forog kockán és fennáll annak az esélye, hogy maradandó károkat szenved”

Hiába látják be sokan, hogy Brüsszel elhibázott szankciói Európa-szerte az infláció elszabadulásához, az energiaárak drasztikus emelkedéséhez és energiahiányhoz vezettek továbbra is vannak politikusok, akik a szankciók pártján állnak.

Például a német külügyminiszter, a zöldpárti Annalena Baerbock alig egy hónapja arról beszélt: nem érdekli, hogy mit gondolnak a német szavazóim, teljesítenie kell az ukránoknak tett ígéreteket. A finn szociáldemokrata miniszterelnök, Sanna Marin is kevésnek tartotta az eddigi szankciókat. Ő ráadásul újabb uniós embargót követelt Oroszországgal szemben.

„A Kremlnek meg kell fizetnie a háborús helyzet fokozásáért, ezért új szankciós csomagot dolgoztunk ki” – mondta Ursula Von der Leyen, amikor bejelentette: elkészültek a 8. szankciós csomag tervével.

Vagyis Brüsszel nem hagy fel a szankciós politikával. Pedig egyre több hazai és nemzetközi szakértő beszél arról, hogy a szankciók egyedül Európa gazdaságát roppantják meg, Oroszországét nem. Sőt: az Egyesült Államok kifejezetten sok pénzt keres ezen a helyzeten.

Soros György is vagyonokkal gazdagodott az EU-s szankciókon.

A Magyar Nemzet ír arról, hogy a spekuláns több mint 1 milliárd dollárt -azaz több mint 430 milliárd forintot – keresett például az LNG gáz kitermeléssel, szállítással és tárolással foglalkozó vállalatokban szerzett részvényein keresztül.

A lap szerint Soros György és hálózata azért lobbizik Brüsszelben, hogy további szankciókat vessenek ki Oroszországra, mert így az embargók legnagyobb nyertese lehet és még nagyobb profitra tehet szert.

„A spekulánsok szankciókon keletkezett nyereségét végül a vállalkozások és a lakosság fogja megfizetni” – erről Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélt. A szakértő szerint korábban hallani lehetett róla, hogy a pénzügyi piacokon fogadásokat kötnek arra, hogy emelkedik majd az energia ára.

„Ezek a fogadások, ezek a pénzügyi tétek most komoly nyereséget hozhattak szereplőknek. Nyilván ez sem feltétlenül szerencsés, mert a napnak a végén ezeknek a költségét is az állampolgárok és az európai vállalatok fizetik meg” – mondta.

Sebestyén Géza kiemelte: az Európát sújtó krízis egyetlen megoldása az lenne, ha az Európai Unió befejezné az elhibázott szankciós politikáját.

A német Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke, Klaus Müller egy podcastben beszélt arról, hogy az energiaárak emelkedése miatt kormányzati beavatkozásra van szükség Németországban. A szakértő szerint már idén télen szükség lesz a gázárplafon bevezetésére, hogy tehermentesítsék a háztartásokat és az ipari fogyasztókat. Müller arra is kitért, hogy hatalmas mennyiségű orosz gáz esett ki a német energiaszektorból, amelynek pótlására még nem épült ki megfelelő infrastruktúra. Így az állami árszabályozás bevezetése mellett a lakossági fogyasztást is mérsékelni kellene 20 százalékkal.

A Szövetségi Hálózati Ügynökség (Federal Network Agency) szerint a német kormány támogatása nélkül nem lehet megbirkózni az elszabadult energiaárakkal. – „Legalább két évig feszült lesz a helyzet” – idézte Klaus Müllert, az hálózati ügynökség elnökét a Die Welt. (A Szövetségi Hálózati Ügynökség a német villamosenergia-, gáz-, távközlési-, postai és vasúti piacokat szabályozó hivatal – a szerk.)

Klaus Müller a helyzet súlyosságát érzékeltetve elmondta: „Hatalmas mennyiségű orosz gázt kell pótolni”. Majd azt is világossá tette, hogy Németország egyelőre nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával a szükséges mennyiségű cseppfolyós (LNG) gáz tárolásához és importjához. „Mindenekelőtt hat cseppfolyós-gázterminált (LNG) és a hátországgal való összeköttetést kellene kiépíteni, hogy Belgiumból, Franciaországból és Norvégiából is lehetséges legyen a behozatal” – idézte a portál Müllert.

Állami beavatkozásra van szükség

Müller szerint a gázárak meredek emelkedése miatt szükség van a lakosság megsegítésére, ugyanakkor takarékosságra is kell ösztönözni az embereket. A szakértő szerint, amikor az energiahordozók olcsók, senki sem takarékoskodik, vagy csak nagyon kevesen. Ennek hatására pedig az olyan nehéz helyzetekben sem tapasztalható a gázfelhasználás mérséklése, mint a jelenlegi energiakrízis.

Éppen ezért Müller úgy látja, hogy a kormányzati gázárplafon bevezetése mellett is ösztönözni kell a lakossági fogyasztás mérséklését.  „A fogyasztási elvárásokat enyhíteni kell az árplafon bevezetése után, de nem szabad olyan alacsony szintre tenni, hogy az már ne ösztönözze takarékosságra a lakosságot” – vélekedett.

A szakértő arra kérte a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az energiával, amennyire csak lehet. „Ha nem sikerül legalább 20 százalékot megtakarítanunk a háztartásokban, akkor egy átlagos télen sem fogunk boldogulni az ipar megszorítása nélkül.” Mint mondta, nem jó ötlet kidobni az energiatakarékossági tippeket, mert nem csak az emberek pénztárcáját kíméli, de a munkahelyeket, a hozzáadott értéket és az ipari üzemeket is segíti Németországban.

A beszélgetés során Müller azt javasolta a német kormánynak, hogy mihamarabb készítsenek egy működőképes modellt. Szerinte már idén télen szükségen lenne a bevezetése. „A politikusoknak bátornak kell lenniük, hogy 2022/2023 telére legyen egy gyorsan alkalmazható és könnyen adminisztrálható rendszerünk” – fogalmazott. Ugyanakkor attól is tart, hogy a gázár-plafon bevezetéséről szóló döntésnél politikai vitákat fog generálni, hogy hol húzzák meg az értékhatárt.

Mint mondta: „Egy bizonyos átalányösszeget kell választani, ami kissé igazságtalan lesz, mert az önkormányzati közműszolgáltatók nem tudják, hogy hány fogyasztó él valójában egy háztartásban” – mutatott rá. Müller szerint az egyéni igazságosságot nem lehet figyelembe venni, mert ha minden egyes személy igényeit megvizsgálnák, akkor egy túlbonyolított és kezelhetetlen szabályozási rendszer jönne létre.

A hivatal elnöke szerint a gyorsan bevezetett modell hiányosságait a következő télre tudná korrigálni a kormány.

Kormányzati mentőöv

A Die Welt szerint a szövetségi kormány akár már csütörtökön bejelentheti az újabb, 200 milliárd eurós csomagot, amellyel a fogyasztókat és a vállalatokat támogatják a megemelkedett energiaárak miatt. Azonban a gázilleték kérdése egyelőre lekerült az asztalról, mivel ahhoz gázárfék kellene.

Egyelőre egy olyan javaslat körvonalazódik, amely a fogyasztás egy bizonyos szintjéig korlátozna az árakat, hogy megvédje a háztartásokat és a vállalatokat. A tervezeten egy bizottság dolgozik, amely október közepén ismertetheti a részleteket.

Az energiahordozók ára  eközben tovább emelkedik. A középvállalatok kongatják a vészharangot, a gazdasági szakértők  csődhullámra figyelmeztetnek Európában. Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa is gazdasági visszaesésére figyelmeztet. A Der Spiegelnek  adott interjúban borús prognózist fogalmazott meg, amikor azt mondta: 

Gentolion úgy látja, hogy a lakosság a "példátlanul nagy bizonytalanság időszakát éli", és nem zárta ki a magas gázárak miatti recessziót az eurózónában. Pozitív fejleményként értékelte a földgáztárolók feltöltöttségi szintjét, és az energiamegtakarításra tett lépéseket. Közölte, augusztus végére az EU gazdasági teljesítményének csaknem 1 százaléka az energiaválság enyhítésére irányult. További intézkedéseket jelentenek be, és azt feltételezi, hogy, hogy ezek értéke az év végére a gazdasági kibocsátás mintegy 2 százalékát teszik ki. A Der Spiegel megkérdezte, képesek lesznek-e az EU-tagállamok fenntartani ilyen hatalmas kiadási programokat? Gentiloni szerint ezek a tagállami lépések szükségesek és elkerülhetetlenek voltak, de amennyire lehetséges, átmenetinek és célzottnak kell lenniük. Ez utóbbi nem mindig volt így. És nehéz lesz korlátozni az időtartamukat. A jelenlegi helyzet ismeretében melyik kormány merne véget vetni az alig egy hónapja bevezetett segélyprogramoknak? Azon országok számára, amelyek már amúgy is nagy adósságterheléssel küzdenek, ez állandó költségvetési problémákat okozhat. Gentiloni nem zárta ki azt sem, hogy egyes EU-s régiókban korlátozni kell a gázfogyasztást.

Az Európát fenyegető energiaválsággal kapcsolatban Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Bosch Budapest Innovációs Campus átadásán tartott beszédében kiemelte: jelenleg 11 ezer szankció van érvényben Oroszországgal szemben, de a háború zajlik, az oroszok meggyengítésére tett kísérletek nem jártak sikerrel.

 Ezzel szemben Európát térdre kényszerítheti a szankciók okozta brutális infláció és energiahiány – mutatott rá. Úgy fogalmazott, nem tudja, meddig csinálják ezt a szankciós politikát Brüsszelben, de a baj csak egyre nő. Közölte: „nálunk nem lesz energiahiány” és ez nem jóslat, hanem ténybejelentés, „Magyarországon lesz gáz és lesz elég villany is”, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem.