Orbán Balázs: Már a külföldi sajtó is arról ír, hogy a szankciók fordítva sültek el

Már a The Economist hasábjain is azt olvashatjuk, amire a magyar kormány régóta figyelmeztet: a nyugati szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

A cikk szerint a szankciók ugyan megviselték az orosz gazdaságot, a recesszió mára már a végéhez közelít, ami a számokból is egyértelműen kitűnik.

• A Goldman Sachs befektetési bank aktuális aktivitási mutatójából világosan kiderül, hogy az oroszországi gazdasági aktivitás egyre élénkebb, míg a többi nagy európai országé lefelé ível.
• A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi előrejelzése szintén Oroszország gazdasági felépülését igazolja. Míg az IMF áprilisban az orosz GDP 8,5 százalékos visszaesését jósolta 2022-re, ma már egy sokkal kezelhetőbb, 3,4 százalékos csökkenésre számítanak.

Mindez pedig arra utal, hogy Oroszország képes lesz fenntartani katonai kiadásait és folytatni a háborút Ukrajnával – magyarázta a miniszterelnök politikai igazgatója.

„A szankciók tehát egyértelműen nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket”

– tette hozzá Orbán Balázs.

Mindeközben Európának súlyos energia-vészhelyzettel és háborús inflációval kell megküzdenie, ezért sebesen halad a gazdasági recesszió felé – hívta fel a figyelmet.

Majd kiemelte:

itt az ideje, hogy Brüsszel átgondolja szankciós stratégiáját, mielőtt azzal teljesen térdre kényszeríti Európát. Most hatékony diplomáciára, tűzszünetre és mielőbbi békekötésre van szükségünk – ez az európaiak közös érdeke!

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint minden második magyar úgy véli, az uniós szankciók inkább Európának ártanak, és csak a megkérdezettek 12 százaléka állítja, hogy inkább Oroszország a szankciók kárvallottja.

A Nézőpont Intézet az MTI-hez pénteken eljuttatott – október 3-5. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült – kutatásában azt írták: arra a kérdésre, hogy inkább Európának, vagy inkább Oroszországnak ártanak a szankciók, a válaszadók abszolút többsége – 50 százaléka – felelt úgy, hogy inkább Európának, és csak 12 százalékuk szerint Oroszországnak.

A választók egyharmada – 32 százaléka – azt mondta, hogy mindkét félnek ugyanannyira ártanak a korlátozó intézkedések – tették hozzá.

Közölték: jelentős megosztottság van a baloldal választói között, akik körülbelül fele-fele arányban gondolják, hogy inkább Európának (24 százalék), semmint Oroszországnak (28 százalék) ártanak a szankciók, míg 43 százalékuk szerint mindkét fél ugyanannyira szenvedi meg azokat.

Ezzel szemben tízből hét kormánypárti szavazó szerint Európának jobban ártanak a szankciók. Csak két százalékuk véli úgy, hogy súlyosabbak a korlátozó intézkedések Oroszországra nézve, 23 százalékuk szerint pedig mindkettőnek ugyanannyira ártalmas a szankciós politika – áll a közleményben.

„Az energiaszankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – írta Kovács Zoltán államtitkár a közösségi oldalán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár egy felmérésre hivatkozva hozzátette: a németek 57 százaléka látja úgy, hogy a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak. Németországban a helyzet egyre rosszabb: vannak olyan családok, akik zálogházba adják az értékeiket, hogy pénzhez jussanak és ki tudják fizetni a rezsiszámláikat.

A Németországban egekbe szökő energiaárak miatt egyre többen próbálnak gyors kölcsönhöz jutni, zálogházba adják értékeiket. Az egyik nő a porszívóját adta letétbe, és 400 eurót (mintegy 160 ezer forint) kapott érte. „Már egyre kevesebbet engedhetünk meg magunknak. A bevásárlás kész katasztrófa. De gondoskodnom kell a gyerekeimről” – mondta a fiatal édesanya.

Jelenleg mintegy kétszázötven zálogház működik Németországban, az elmúlt időszakban azonban soha nem látott mértékben fellendült a forgalom.

„Gyakran több az ügyfelünk, mint a pénzügyi válság idején. Nehéz gazdasági időket élünk” – ismertette a zálogház tulajdonosa, aki szerint az ügyfelek nagy részét a középosztálybeliek alkotják, akik ellentétben a rászorulókkal, nem kapnak semmilyen áram- és fűtéstámogatást a német kormánytól.

Egy vállalkozó nemrég kénytelen volt bezárni az éttermét a magas energiaárak miatt,

most a kocsiját adta zálogba készpénzért cserébe. „Vannak kötelezettségeim, amelyeket ki kell fizetnem a hónap végén. Nyolcezer euróra van szükségem. Nem hittem volna, hogy valaha is ilyen helyzetbe kerülök” – jelentette ki a volt étteremtulajdonos.

Európa egyik legnagyobb bányászvárosának lakói is megérzik az energiaválságot. „A városban bezártak az uszodák és a könyvtárak. Az emberek jövedelme így sem volt sok, de most nagyon nehézzé vált az élet” – panaszolta egy nyugdíjas bányász.

Gelsenkirchent egykor az ezer tűz városának nevezték az éjszaka fellobbanó bányagáz lángjai miatt. A szénipar hanyatlása után azonban visszaesett a város fejlődése, az ukrán–orosz konfliktus, illetve az Oroszországot sújtó uniós gazdasági szankciók pedig tovább rontották a helyzetet. Miután Oroszország felől megszűnt a gázszállítás, a német kormány kezdeményezte a széntüzelésű erőművek újranyitását.

„Biztosítottuk és biztosítani fogjuk, hogy a dél-németországi atomerőművek továbbra is működhessenek. Persze vannak még problémák” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár egy berlini konferencián kedden. „Németország átvészeli a telet, ha az állampolgárok, a vállalatok és a döntéshozók továbbra is alkalmazkodnak az ország megváltozott energiapiaci helyzetéhez” – tette hozzá.

Eközben a németek több mint fele úgy véli, hogy az Oroszország elleni szankciók jobban ártanak Németországnak, mint Oroszországnak

– derül ki a Forsa RTL/ntv megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, hogy a kelet-ukrajnai területek orosz annektálása után az ukrajnai háború más európai országokra is átterjedhet, és nukleáris fegyverek esetleges bevetésétől is tartanak.

„A kezdetektől ellenezzük az uniós energetikai szankciókat, mivel azok több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – írta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda reggel a Facebook-oldalán.

Kovács Zoltán hozzátette, „úgy néz ki, erre Európa többi részén is kezdenek ráébredni”. Az államtitkár oldalán is az olvasható: „A németek 57 százaléka szerint a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak.”

A kormány nemzeti konzultáció keretében kéri ki az emberek véleményét Brüsszel szankciós politikájáról.

A kérdőíveket péntektől kézbesítik a háztartásokba és hét kérdésre válaszolhatnak a kitöltők. A válaszküldeményeket december 9-ig van lehetőségük postára adni. A kormány 12. alkalommal fordul az emberekhez a nemzeti konzultáció segítségével.

Magyarországon bevonják a döntésekbe az embereket

Magyarországon szokás, hogy megtaláljuk a politikai eszközét annak, hogy egy többségi vagy egy teljes nemzeti egyetértést hozzunk létre, amivel aztán a kormány sokkal jobban tud gazdálkodni a brüsszeli csatákban, mintha ez nem lenne a kezében – érvelt a most induló nemzeti konzultáció mellett Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában.

A miniszterelnök kijelentette, az Oroszország elleni szankciókat nem demokratikus módon vezették be, az a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntése volt.
Orbán Viktor hozzátette, egyelőre még demokrácia van Európában, és számít, hogy mit gondolnak az emberek.

Magyarországon rendszeresen megkérdezik, a döntésekbe is bevonják az embereket „a legnehezebb európai kérdésekben”, legyen szó a migrációról, a koronavírus-járvány kezeléséről vagy a jelenlegi szankciókról

– mutatott rá a miniszterelnök.