Nem számít, mit mondanak a választók! - mondta a német külügyminiszter.

Nem érdekes, mit gondolnak a német választók, Annalena Baerbock szerint inkább az ukrán emberekért kell aggódnia a kormánynak.

„Ha azt az ígéretet teszem az ukrán embereknek, hogy »mellettetek állunk, amíg szükségetek van ránk«, akkor azt be is akarom tartani. Nem számít, mit gondolnak a német választóim, de én teljesíteni akarom az ígéretet az ukrán népnek”

– mondta nemrég Annalena Baerbock német külügyminiszter a Zero Hegde portál cikke szerint.

A szerző megjegyezte, a német zöldpárti politikus kijelentése megdöbbentő beismerése annak, hogy a világ vezetői a háborút a lehető leghosszabb ideig el akarják húzni, függetlenül attól, hogy ez mennyit árt azoknak az országoknak, amelyeket képviselniük kellene.

A Zero Hedge emlékeztet rá, a németek az egyik legsúlyosabb megélhetési válsággal néznek szembe Európában, a kormányok „melegedőhelyeket” rendeznek be a nagyvárosokban, ahová azok az emberek mennek, akik nem tudják kifizetni a számláikat.

Sok helyen már kimerültek az elektromos fűtőtestek, tűzifa és kályhák készletei, miközben Németországban az infláció csaknem 50 éve a legmagasabb szintet érte el. Azokat, akik tiltakozni terveznek a helyzet ellen, a hatóságok belföldi szélsőségesekként démonizálták – tették hozzá.

A Zero Hedge felidézte, Herbert Reul, Észak-Rajna–Vesztfália CDU-s belügyminisztere nemrég azt mondta, azok a németek, akik esetleg tiltakozni akarnak az energiaellátás megszűnése ellen, “az állam ellenségei”, akik meg akarják buktatni a kormányt.

Oroszországnak folytatott kémkedés gyanújába került a német szövetségi gazdasági minisztérium két magas beosztású munkatársa – írta szerdán a Die Zeit című német hetilap a hírportálján.

A beszámoló szerint mindkét minisztériumi dolgozó energiaügyekkel foglalkozik és kulcsfontosságú pozíciót tölt be a földgázellátás biztonságával kapcsolatban. Tevékenységük miatt a tárca vezetője, Robert Habeck közvetlen környezetéből kértek segítséget a szövetségi alkotmányvédelmi hivataltól (BfV).

A miniszter bizalmasai azért fordultak a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálathoz, mert úgy vélték, a két munkatárs feltűnően „oroszbarát” álláspontot képvisel számos ügyben, amelyek Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben komoly politikai jelentőségre tettek szert.

Ilyen ügy volt a többi között az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezési folyamatának leállítása, a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat németországi érdekeltségeit összefogó Gazporm Germania vagyonkezelői felügyelet alá rendelése és az orosz földgázszállítások visszafogása miatt megrendült gázimportőr, az Uniper támogatása.

A két munkatárs ezekben az ügyekben a Zöldekhez tartozó tárcavezető politikai irányvonalától homlokegyenest eltérő álláspontot foglalt el. Az általuk jegyzett minisztériumi dokumentumokból szinte sugárzik a Moszkva iránti megértés – írta a Die Zeit, hozzátéve, hogy kormányzati körökben obstrukcióként, a munka szándékos akadályozásaként jellemzik az illetők tevékenységét.

Az indíték nem világos – emelte ki a hetilap, rámutatva, hogy a gazdasági minisztérium az utóbbi kormányzati ciklusokban a német-orosz gazdasági együttműködés fontos tényezője volt. Példaként említették, hogy a tárca előző vezetése – mindenekelőtt Peter Altmaier miniszter, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa – a „szuverén nemzeti energiaellátás” megteremtését szolgáló beruházásként tekintett az Északi Áramlat-2-re.

A tárca személyi állományára is hagyományosan a „keleti irányultság” jellemző, a nem politikai kinevezettként, hanem köztisztviselőként dolgozó munkatársak is ugyanolyan szívélyes kapcsolatban voltak a Kremllel, mint a német nagyvállalatokkal.

Meglehet, csupán az történt, hogy az érintett munkatársak hozzáállását még nem hatotta át az alig több mint fél éve hivatalba lépett új vezetés által képviselt irányvonal, az orosz energiafüggőség felszámolását célzó törekvés, de nem sértettek törvényt, nem dolgoztak pénzért vagy meggyőződésből Moszkvának, azaz egy idegen hatalomnak.

Az biztos, hogy a BfV megkezdte ellenőrzésüket, amely azonban konkrét gyanú hiányában nem jelent teljes körű, például a telefon, és e-mailforgalomra kiterjedő megfigyelést – írta a Die Zeit, hozzátéve, hogy egyelőre nem is tártak fel a kémkedés büntetőjogi tényállására utaló adatokat.

A legmagasabb szintet érte el a német infláció augusztusban közel ötven év után – számolt be a Reuters hírügynökség. Az adatok megerősítették az Európai Központi Bankot abban, hogy a jövő hónapban nagyobb bázispontos kamatemelést készítsen elő.

A fogyasztói árak éves szinten 8,8 százalékkal emelkedtek, a júliusi váratlan 8,5 százalékos emelkedést követően – közölte kedden a szövetségi statisztikai hivatal.

Az emelkedés a kormány augusztus 31-én lejáró infláció megfékezését célzó intézkedései ellenére következett be. Az intézkedések kiterjedtek többek között az tömegközlekedési jegyek kedvezményessé tételére, valamint az üzemanyagadó csökkentésére.

Minden további intézkedés nélkül azonban elemzők azt jósolják, hogy Németországban az infláció 2022 vége előtt a két számjegyű értéket is elérheti

– mutatott rá a hírügynökség.

„A jelenlegi inflációs ráta és a még hátralévő események alapján az Európai Központi Banknak valójában egy hatalmas kamatemelést kellene meglépnie” – mondta Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza.

A Reuters továbbá kiemelte, hogy az Európai Központi Bank júliusban 50 bázisponttal nullára emelte betéti kamatlábát, és emellett egészen a közelmúltig hasonló lépés volt várható szeptemberre is, azonban ezzel szemben számos döntéshozó amellett érvelt, hogy 75 bázispontos emelésről is tárgyaljanak.

Az euróövezeti infláció 8,9 százalékos szintje már most több mint négyszerese a központi bank 2 százalékos célkitűzésének, továbbá az infláció az elkövetkező hónapokban a 10 százalékot is meghaladhatja.

A német infláció májusban 8,7 százalékra nőtt, ami 1973-1974 tele óta – amikor az első olajválság új és nehezen megfékezhető inflációs ciklust eredményezett – először emelkedett ilyen magas szintre.

Az ukrajnai háború következtében bekövetkezett energiaár-emelkedés volt a magasabb infláció elsődleges mozgatórugója. Az augusztusi energiaárak 35,6 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos hónapjában – emlékeztetett a Reuters.