Teljes kudarc az uniós szankciós politika

A keleti országokat sújtják a szankciók

A kormánypárti politikus rámutatott: évtizedek óta nem látott nagyságú infláció van az Európai Unióban, az eurózónában és az Európai Gazdasági Térségben egyaránt. 

- húzta alá Kocsis Máté.
    Azt sem veszi észre a brüsszeli elit, hogy a szankciók miatt Oroszország gazdagabb lett, Európa pedig szegényebb. Oroszország 158 milliárd eurós bevételre tett szert az energiapiaci árak növekedése miatt, és ennek a felét az unió fizette - fejtette ki.

Brüsszel az ellenkezőjét ígérte korábban

Kitért arra is, azt gondolnánk, hamar belátják a döntéshozók, hogy ez helytelen, de nem ez történt. 

- fogalmazott.
 A nagy és erős Németország is bajban van a szankciós politika miatt, de még mindig nem látják be Brüsszelben, hogy ez hiba - összegzett. Magyarországon és mindenhol másutt a három-négyszeresére emelkedő energiaár 15-20 százalékos inflációt jelent - tette hozzá.

Hazánkban próbál segíteni a kormány

Kitért a kormány szombati döntésére, amely a kis- és középvállalkozói szektort elsődlegesen támogatja, a meghosszabbított árstopokkal pedig sikerült valamelyest mérsékelni az inflációt. A kormánypárti politikus azt mondta, ha nincsenek árstopok, akkor az inflációs számok a mostani másfélszeresét is elérhetnék.

- értékelt. Megjegyezte azonban, hiába van növekedés, jó gazdasági kilátás egy országban, ha ilyen energiaár-növekedés mellett ezek is hamar elfogynak.
Kocsis Máté kiemelte: ideje lenne belátni az európai vezetőknek, hogy a megoldás az energiaszankciós politika felhagyása lenne. 

A DK "árnyékkormányáról" azt hitte, valami vicc

Arról, hogy a Demokratikus Koalíció felkérte Dobrev Klárát árnyékkormány megalakítására, azt mondta: először azt hitte, ez valami vicc. Felidézte a néhány hónappal ezelőtti választásokat, amelyen - mint rámutatott - a magyar választók világosan elmondták a véleményüket, mit gondolnak Gyurcsány Ferencről és az ő szövetségeseiről. Az, hogy Gyurcsány Ferenc elvesztette az előválasztást, a választást, úgy tűnik, nem akadályozza meg abban, hogy mégis "kormányt alakítson" - közölte.

 - fogalmazott Kocsis Máté.
Megjegyezte: a magyarok emlékeznek, milyen egy Gyurcsány-kormány, ott sok babér nem termett az embereknek. Mindent elvettek tőlük, adót emeltek, a családtámogatásokat megvonták, elvették a bért, nyugdíjat - sorolta. Válságmentes időszakban is óriási kockázat egy Gyurcsány-kormány, válságban meg a katasztrófával egyenlő - fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy egy Gyurcsány-kormányból a nagy többség nem kér.

Teljes kudarc az uniós szankciós politika

A szankciók károkat okoznak Európának, nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vittek közelebb a békéhez, tehát ez a politika teljes kudarc – mondta Szijjártó Péter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

„Az Európai Unió (EU) az ukrajnai háború miatt eddig meghozott szankciói hatására az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinens gazdasága recesszióba került” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Emlékeztetett, hogy az első szankciós intézkedések tárgyalásánál nem ezt ígérték Brüsszelben, akkor az volt a brüsszeli előrejelzés, hogy ezek a szankciók Oroszországot térdre kényszerítik, ezekkel lehet közelebb kerülni a békéhez.

„Ez teljes kudarcba fulladt, hiszen ma már világosan látszik, hogy ezek a szankciók sokkal jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, és hatalmas károkat okoznak az EU gazdaságának” – fogalmazott.

Jelezte, hogy a gázárak a szankciók elfogadása után emelkedtek meg akkor, amikor egyes európai politikusok és tisztségviselők arról kezdtek beszélni, hogy a szankciókat a földgázra is ki kellene terjeszteni. Ezt a piac azonnal beárazta és az egekbe lőtte a földgáz árát – tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter az interjúban rossz iránynak nevezte az uniós tagállamok vezetőinek New York-i találkozóján a nyolcadik szankciós csomaggal kapcsolatos megállapodását, majd hangsúlyozta, erről nincs végleges döntés és még csak előterjesztés sem készült.

„Semmilyen olyan döntéshez nem adjuk a hozzájárulásunkat, ami a magyar nemzeti érdeket sértené. Az energiaellátásunk biztonsága továbbra is vörös vonal, számunkra elfogadhatatlan minden olyan szankció, amely

az energiaellátásunkat veszélyeztetné”

– húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban tartott ülésén találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel Magyarország energiaellátásának biztosításáról és a paksi atomerőmű bővítéséről is egyeztettek.

„Én a párbeszédet, a tárgyalást értéknek tartom, úgy tűnik, hogy ezzel nincsen mindenki így ebben a helyzetben” – mondta a miniszter, utalva arra, hogy a találkozón az EU-s külügyminiszterek közül egyedüliként találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy a közgyűlésen nem jöttek létre olyan tárgyalások és megbeszélések, amelyek eredményeként közelebb juthattak volna az ukrajnai háború lezárásához.

„Nagyon csalódott vagyok. Nem is értem azokat a nyugati kollégákat, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd. Én azt gondolom, hogy ha a kommunikációs csatornákat, a diplomáciai csatornákat elzárjuk, véglegesen feladjuk és elveszítjük azt a reményt, hogy

ennek a háborúnak egyszer vége lesz”

– fogalmazott a miniszter.

Az ország energiaellátásáról szólva kifejtette, a Gazprom továbbra is szállít földgázt Magyarországra, a korábban megkötött szerződéses mennyiségen felül minden nap 5,8 millió köbméter plusz gáz szállítását teljesíti. Ezzel Magyarországon eddig az éves fogyasztás 41 százalékának megfelelő mennyiségű földgázt tudtak betárolni, szemben azzal, hogy Európában az éves fogyasztás 23 százalékát tudják fedezni a jelenleg felhalmozott és tartalékolt földgázkészletek – húzta alá.

A paksi atomerőmű bővítéséről szólva azt mondta, a létesítési engedély után „fel tudjuk pörgetni” a munkálatokat, még mindig reális, hogy a jövő ősszel megkezdődik az építkezés és 2030-ra elkészül az újabb reaktorblokk.

Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a szankciós politikának az Egyesült Államok a nyertese, Szijjártó Péter úgy reagált: vitán felül áll, hogy amerikai gazdaság nyer ezekkel a szankciókkal, hiszen míg az EU gazdasága recesszió felé tart, az Egyesült Államok gazdasága – többek között az ottani alacsonyabb energiaárak miatt – egyre versenyképesebbé válik.

„Nem tudom, hogy az Európai Unió tisztségviselőit bárki ki tudná-e zökkenteni ebből a mostani, rendkívül sikertelen és képmutató politikából, egy dolog biztos, a szankciók károkat okoznak Európának” – fogalmazott a miniszter.

Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért

hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.

„A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború (…) Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-t, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással” – szögezte le.

„Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, amelyek elhozhatják a békét és véget tudnak vetni emberek tíz- és százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének” – tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyedül Törökország közvetítési kísérlete volt sikeres, amellyel a gabonaexport újraindításának köszönhetően valamelyest enyhült a világélelmezési válság.

Erre a sikerre alapozva a török kormánynak talán lenne esélye valamiféle mediációra a szembenálló felek között – húzta alá, hozzátéve, hogy a Kelet és a Nyugat konfliktusa mindig rossz hír Közép-Európának.

A miniszter sűrű napirendjéről beszámolva elmondta, hogy

bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban, nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kihívással is szembesül,

ilyenek például a nemzeti kisebbségek rovására elkövetett jogsértések. Tájékoztatása szerint kollégáival folytatott kétoldalú tárgyalásai mellett ezért részt vesz a kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatról szóló magas szintű ülésen is.

Kijelentette, hogy ez a téma különösen fontos Magyarország számára, miután magyarok milliói élnek az ország határain kívül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok, éljenek a világ bármely pontján, meg tudják őrizni magyarságukat, nyelvüket, jogaikat – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a világszervezetnek fel kell lépnie ezen jogok csorbulásakor.

„A nemzeti közösségek jogainak tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni” – fogalmazott.