Egyre több tüntetés jöhet a rezsiszámlák miatt Nyugat-Európában

„Az Európai Unió szankciói érvényben maradnak, az EU továbbra is határozottan fellép Oroszországgal szemben, ebből nem engedünk”

– jelentette ki Ursula von der Leyen, múlt szerdán Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében.

Csütörtökön Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője be is jelentette, hogy újabb büntető intézkedésekre számíthat Moszkva.

Brüsszel optimizmusát a szankciókról azonban egyre több helyről cáfolják meg. Már a Wall Street Journal is elismerte, hogy az európai energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai gazdaság, mert az egekbe szökő gázárak miatt egyre több Európai nagyvállalat dönt úgy, hogy az Egyesült Államokba helyezi át termelését.

A készülő újabb büntetőintézkedés-csomag lenne immár a 8-ik, amivel Brüsszel Moszkvát az ukrajnai háború befejezésére akarja kényszeríteni.

Egy szeptember elején készült közvélemény-kutatás szerint Európa négy legnagyobb országában a választók többsége a gazdasági helyzet romlása miatt tilakozási megmozdulásokra, utcai demonstrációkra számít. Növekedni fog a nyomás az Oroszország elleni szankciók enyhítésére. Az idő pedig – az időjárásról nem is beszélve – Moszkva oldalán áll - írja az Euroactiv. A tél közeledtével csökken a hőmérséklet, az európaiak pedig  egyre jobban érzik majd a földgázárak megugrását, amelyek az elmúlt évben csaknem háromszorosára emelkedtek. Noha nem csak a szankciók miatt nőnek az energiaárak, Brüsszel túlzó zöld politikája, a szén-és atomerőművek leállítása energiahiányt és drágulást idézett elő, ezt duzzasztották tovább az orosz energiahordozókra kivetett szankciók.

A More in Common általszeptember 2-án közzétet közvélemény-kutatás - amely több mint 7000 ember bevonásával készült Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban - azt mutatja, hogy az Egyesült Királyságban és Lengyelországban a válaszadók több mint 70% szerint a megélhetési költségek jelentik az országuk előtt álló legnagyobb problémát. Franciaországban és Lengyelországban mindössze 20-ból egy ember mondta azt, hogy jól megbirkózik az emelkedő árakkal, míg az Egyesült Királyságban és Németországban minden ötödik ember. A felmérés szerint az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban minden ötödik ember azt mondja, hogy megtakarításait használja fel számlái kifizetésére. 

Mind a négy országban aggódnak a társadalmi zavargások miatt, a legkevésbé ez az Egyesült Királyságban élőkre jellemző, 57%, míg a lengyelek 75%-a tart ettől. Franciaországban 10-ből négyen azt mondták, hogy szívesen látnák a "sárgamellényes" tiltakozások visszatérését, ami  2018-ban az üzemanyagköltségek emelkedése miatt alakult ki.

A megkérdezettek szerint a kormányoknak áfacsökkentéssel, az energiaárak árplafonjával, valamint a tömegközlekedés olcsóbbá vagy ingyenesebbé tételével kellene könnyíteni a lakosság terhein. Az Egyesült Királyságban a válaszadók több mint 85%-a támogatta ezt a megoldást. A válaszadók 85%-a támogatja az energiacégek extraprofitjának megadóztatását. 

A Politico  eközben az Open Society Foundationsra hivatkozva  arról ír, hogy Európa egyre megosztottabb abban a kérdésben, hogy meddig kell elmenni Ukrajna anyagi támogatásával Oroszország ellenében. Bár ez magasabb, mint a világ más részein, messze nem egyértelmű a többség.  Ukrajna támogatottsága továbbra is a Baltikumban és Lengyelországban a legerősebb, de Nyugat-Európában sok politikai döntéshozó továbbra is óvatosságra int, különösen a katonai segítségnyújtás terén.

Emmanuel Macron francia elnök  európai egységre szólított fel Ukrajnával kapcsolatban, ugyanakkor óva intett a „háborús héják” támogatásától. A német RTL múlt héten közzétett közvélemény-kutatása szerint a németek több mint 60 százaléka azt mondja, hogy kormányának nem kellene további nehézfegyvereket, például tarackokat küldenie Ukrajnába. Bár a németek körülbelül fele azt mondja, hogy készen áll arra, hogy több gazdasági nehézséget is átvészeljen Ukrajna támogatása érdekében, a másik fele szkeptikus. A kétharmad azt jósolja, hogy az árak további emelkedése miatt az Ukrajnával kapcsolatos szolidaritás szertefoszlik.
Ausztriában a lakosság 40 százaléka nem támogatja a Moszkva elleni uniós szankciókat – derül ki egy augusztus végén közzétett közvélemény-kutatásból. Még a kormányzó jobbközép Néppárt is megosztott, a befolyásos regionális vezetők nyíltan megkérdőjelezik a szövetségi kormány ez ügyben képviselt, szankciókat támogató álláspontját. „Semmi nincs kőbe vésve” – mondta nemrég Thomas Stelzer, Felső-Ausztria tartomány kormányzója, aki azt javasolta, hogy újra kell értékelni az ország szankciós álláspontját, ha „súlyos károkat okozunk saját életünkben”. A Termometro Politico felmérése szerint Olaszországban még erősebb a lakosság ellenállása a szankciókkal szemben, 51 százaléka támogatja azok feloldását a gazdasági nyomás enyhítése érdekében. A  Liga képviselője, Matteo Salvini felszólította a Nyugatot , hogy gondolják át az Oroszország ellenni szankcióikat.

Azt hogy a hideg tél miatt forró ősz várható, jól muatják a Prágában történtek.  Szeptember 3-án  tízezrek követelték a Petr Fiala miniszterelnök vezette jobboldali ötpárti kormány lemondását. 

A tüntetők azt követelték, hogy a cseh gazdaság szabaduljon meg a külföldi függőségtől, az ország legyen semleges, s a kormány állapodjon meg Moszkvával az orosz gáz behozataláról. A kormány gazdaságpolitikája teljesen elhibázott, s ha ehhez hozzáadjuk az Európai Unió hasonlóan hibás zöldpolitikáját és Ukrajna-politikáját, akkor az eredmény nem lehet más, csak katasztrófa és szegénység – jelentette ki a tüntetésen Miroslav Sevcík, a prágai Közgazdasági Főiskola nemzetgazdasági karának dékánja. A felszólalók  a kormány mellett élesen bírálták az Európai Uniót is, elsősorban Brüsszel energiapolitikáját, s egyben elhibázottnak minősítették az orosz-ukrán konfliktushoz való hivatalos hozzáállását. A mai kormány talán ukrán, talán brüsszeli, de semmiképpen nem cseh. A mi érdekeinket semmi módon nem védi – közölte a tüntetőkkel Zuzana Majerová, a nacionalista Trikolóra párt elnöke. A parlamenti pártok közül a tüntetést egyedül a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) támogatta. „Mi nem állunk háborúban senkivel, ez nem a mi háborúnk, mi áldozatok vagyunk”  – mondta a tudósítás szerint Hynek Blasko, nyugalmazott tábornok, az SPD európai parlamenti képviselője a kormány Ukrajna-politikájának megváltoztatását követelve.