
Ők így látják.
A Németországot kormányzó koalíció három pártja közül a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) még több fegyverrel támogatnák Ukrajnát, de vannak olyanok is, akik modern páncélosok küldését is szorgalmaznák – számolt be a német ARD híroldala. A kormánykoalíció harmadik pártja, azaz a Szociádemokraták (SPD) mind idáig visszafogott nyilatkozatokat tettek a kérdésben.
Kell-e Németországnak még több fegyvert küldenie Ukrajnának, hogy az orosz megszállók ellen elért jelenlegi sikereit tartani, vagy akár fokozni is tudja?
A három pártból álló német kormánykoalíción belül – amelyet a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek pártja alkot – egyre hevesebb viták folynak ebben a kérdésben. Különösképpen a Zöldek és a liberális Szabaddemokrata Párt szorgalmazza a fegyverszállítmányok fokozását, értve ezalatt nehéz fegyverek átadását is – mutatott rá a német hírcsatorna.
„Mindenki tudja ebben a kormányban, hogy még ennél is többre vagyunk képesek” – mondta Omid Nouripour a Zöldek vezetője az Augsburger Allgemeinen napilapnak.
„Németországnak segítenie kell Ukrajnának, hogy még a tél beállta előtt lehetőség szerint nagy területeket fel tudjon szabadítani”
– hangsúlyozta a politikus.
A Zöldek vezetője el szeretné érni, hogy mind a német hadsereg (Bundeswehr) tartalékaiból, mind pedig a fegyvergyártó cégek készletállományából újabb szállítmányok induljanak útra Ukrajnába.
Honvédelmi miniszter: „csak papíron rendelkezünk sok fegyverrel”
Ismét hozzányúlni a hadsereg készleteihez, ez nem igazán nyerte el Christine Lambrecht honvédelmi miniszterasszony tetszését.
„Papíron sok fegyverünk van, ám ha megnézem ezeknek a bevethetőségét, akkor a helyzet már másként néz ki. Ez pedig az előző évek alul finanszírozásának köszönhető. A NATO-val egyeztetve, a keleti szárny erősítéshez katonákra és hadianyagra van szükségünk és az én feladatom, hogy ezekből elegendő mennyiséget tudjak Litvániába küldeni”
– nyilatkozta a honvédelmi miniszter a Politiconak.
Olaf Scholz német kancellár is visszafogottan reagált a tervekre és vonakodva úgy fogalmazott, hogy más nagy NATO tagországok sem küldtek még modern páncélosokat Ukrajnának, így Németországnak sem kellene ezt a szövetséggel való egyeztetés nélkül megtennie.
Továbbá a német kancellár által felvázoltakat erősítette meg az SPD elnöke, Kevin Kühnert is. Kevin Kühnert az RTL tévécsatornának tett nyilatkozatában kifejtette, hogy „természetesen támogatjuk kelet-európai partnereinket a „körcserébe”, azaz ha ők szovjet gyártmányú tanokokat adnak át Ukrajna számára, viszonzásul modernebb páncélosokat kapnak a nyugati NATO államoktól”.
Kühnert szerint azonban fennáll a veszélye annak, hogy Németország hadviselő féllé válik azzal a lépéssel, ha komolyabb nehézfegyvereket enged át Ukrajnának. „Németországnak nem célja, hogy annyira felbőszítse Oroszországot, hogy az más államokat is megtámadjon. Ez egy fontos szempont, amit mindenképpen szem előtt kell tartanunk és nem szabad forrófejűen cselekedni” – tette hozzá.
Páncélosokat küldene az FPD
A szabad demokraták viszont nyomás alá helyezték a koalíciós partnereiket. „Azt kívánom, hogy a kancellár úr és honvédelmi miniszterasszony bárcsak megváltoztatná a véleményét” – mondta Marie-Agnes Strack-Zimmermann az FDP politikusa az ARD-Morgenmagazin című műsorban.
„Fontos lenne, hogy szállítsunk Marder és Leopard 2 típusú harckocsikat. Ez hihetetlenül lényeges lépés, és azonnal meg kell történnie. Sürgősen mindenkinek meg kell értenie, hogy ebben a háborúban csak akkor tudjuk tartósan megerősíteni Ukrajna védelmi képességét, ha megkapják azokat a fegyvereket, amelyekre szükségük van”
– közölte a politikus.
Nyomás a német ellenzék által
Az ellenzékben politizáló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Keresztényszociális Unió (CSU) is igyekszik nyomást gyakorolni a német kancellárra. Florian Hahn a CSU védelmi frakciójának szóvivője kijelentette, hogy Berlinnek be kell fejeznie az óvatoskodást és még több fegyvert kell küldeniük. A CDU külpolitikusa, Norbert Röttgen a Bild nevű napilapnak beszélt arról,
„hogy fontos a páncélosok szállítása, mivel azokkal lehet helyreállítani a békét.”
Ez már a vörös vonal átlépése
Szergej Nyecsajev, az Orosz Föderáció nagykövete kritizálta az eddigi fegyverszállításokat. „Halálos fegyverek szállításával, amelyek nem csak az orosz katonákat, hanem Donbasz civil lakosságát is veszélyeztetik, a német kormány már átlépett egy vörös vonalat” – hívta fel a figyelmet a nagykövet az Izvesztyija nevű orosz napilapnak tett nyilatkozatában.
Fel kellene gyorsítani és jobban kellene egyeztetni az Ukrajnának nyújtott külföldi támogatásokat, beleértve a fegyverszállításokat is – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Prágában Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel megtartott közös sajtótájékoztatóján.
„Hónapokig eltarthat az Oroszország által brutális módon folytatott háború. Mindnyájan békét akarunk Ukrajnában. Hogy ez mit jelent, és mikor kerül erre sor, azt az Ukrajnában élők döntik el. A béke több, mint pusztán annyi, hogy nincs erőszak és háború, a béke az Ukrajnában élők számára a biztos jövőt jelenti” – tette hozzá a német diplomácia irányítója.
Kiemelte, hogy Csehország már több mint 400 ezer ukrajnai menekültnek adott egy évre szóló speciális vízumot.
Annalena Baerbock megerősítette: az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások terén folytatódik az a német-cseh együttműködés, amelyről május elején állapodott meg Olaf Scholz német kancellár és Petr Fiala cseh kormányfő. A megállapodás szerint Csehország szovjet gyártmányú fegyvereket küld Ukrajnának, s ezért Németország modern német gyártmányú fegyvereket ad a cseheknek. A prágai sajtóban megjelent értesülések szerint a csehek helikoptereket és tankokat küldtek az ukránoknak, s ezért 15 Leopard 2A4 típusú német harckocsit kapnak. A német miniszter megjegyezte: Berlin ezt a cseh-német gyakorlatot szívesen alkalmazná más országok esetében is.
Jan Lipavsky és Annalena Baerbock találkozójuk végén aláírták a 2022-2024- es évekre szóló cseh-német stratégiai párbeszéd munkaprogramját.
A prágai tárgyalások után a két külügyminiszter ellátogatott Lidice településre, amelyet 1942-ben a német fasiszták felégettek válaszul Reinhard Heydrich, a cseh-német protektorátus vezetőjének meggyilkolására.
Még több fegyverre van szüksége Ukrajnának Németországtól az orosz támadással szembeni védekezéshez – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter az ARD német országos köztelevíziónak egy szerdán bemutatott interjúban.
Olekszij Reznyikov a hazája elleni orosz támadás megindítása – február 24. – óta eltelt fél év fejleményeit feldolgozó sorozat részeként készített interjúban kiemelte, hogy Ukrajna köszönettel tartozik Németországnak az eddigi támogatásért, például a Gepard önjáró légvédelmi ágyúkért, a hamarosan megérkező IRIS-T légvédelmi rendszerért és a Cobra radarrendszerért.
Ugyanakkor Németországnak Leopard harckocsijai is vannak, méghozzá rengeteg, és a közös partnerek is rendelkeznek ilyen járművekkel. Ukrajna ezért azt kéri a berlini vezetéstől, hogy adjon engedélyt a partnereknek arra, hogy átadhassanak az ukrán hadseregnek Leopárdokat.
„Adják meg nekünk az eszközöket, és mi elvégezzük a munkát” – mondta az ukrán védelmi miniszter.
Hozzátette, hogy több igazi fegyver kellene Németországtól, például MARS-II rakéta-sorozatvetők. Az ukrán hadsereg három ilyen rakétavető rendszert használ, ezek nagyon jók és remekül szolgálnak, de még jobb lenne, ha tizenkettő lenne belőle – mondta Olekszij Reznyikov.
Arról is szólt, hogy egyelőre nincs lehetőség tárgyalásra az orosz vezetéssel. A tárgyalások megindításának minimális feltétele a február 24. előtti helyzet helyreállítása, az ukránok kívánsága és álma pedig valamennyi elfoglalt terület visszaszerzése és a függetlenség elnyerésének napján, 1991. augusztus 24-én érvényben volt határok visszaállítása.
Olaf Scholz német kancellár az ukrán függetlenség napja alkalmából közölt szerdai videoüzenetében kiemelte, hogy Németország kitart Ukrajna mellett. Önjáró lövegektől légvédelmi rendszerekig továbbra is hónapról hónapra szállítunk fegyvereket – mondta a német kormányfő, hozzátéve, hogy országa a háború utáni újjáépítésben is támogatja Ukrajnát.
Ezzel kapcsolatban közölte, hogy október végén nemzetközi újjáépítési konferenciát tartanak Berlinben az Európai Bizottság elnöke, Urusula von der Leyen részvételével.







