Ukrajnába látogat az ENSZ-főtitikár

Több ukrán várost is meglátogat az ENSZ-főtitkár, a szóvivő szerint moszkvai látogatást még nem tervez.

Ukrajnába utazik a héten António Guterres, az ENSZ főtitkára – közölte kedden szóvivője, Stéphane Dujarric.

Tájékoztatása szerint a főtitkár augusztus 18-án látogat a nyugat-ukrajnai Lviv városába, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egy háromoldalú találkozón vesz részt. Mint mondta, négyszemközti megbeszélést is fog tartani az ukrán államfővel.

Pénteken Guterres a fekete-tengeri Odessza kikötőjébe utazik tovább. Dujarric emlékeztetett, hogy Odessza egyike annak a három kikötőnek, amelyeket a török közvetítéssel létrejött orosz–ukrán megállapodás értelmében kijelöltek az ukrán gabonaexport újraindítására.

Az ENSZ-szóvivő szerint a megbeszélések egyik fő napirendi pontja a terményexport újraindítását célzó megállapodások végrehajtása lesz, de megvitatják a zaporizzsjai atomerőmű és az olenivkai börtönre mért rakétacsapás miatt kialakult helyzetet is.

Dujarric hozzátette, hogy mielőtt visszatérne New Yorkba, Guterres Isztambulba is ellátogat, ahol megtekinti az ukrán gabonaszállítmányok ellenőrzését szolgáló koordinációs központot. Újságírói kérdésre felelve Dujarric közölte: moszkvai látogatást Guterres egyelőre nem tervez.

António Guterres ENSZ-főtitkár időközben felszólította Ukrajnát és Oroszországot, hogy sürgősen hagyjanak fel a zaporizzsjai atomerőmű lövetésével, máskülönben a helyzet könnyedén katasztrófába torkollhat – tudatta közleményben az ENSZ.

„Felszólítom az Oroszországi Föderáció és Ukrajna hadseregét egyaránt, hogy azonnali hatállyal hagyjanak fel mindenfajta katonai tevékenységgel az atomerőmű közvetlen közelében, és ne vegyék célba a létesítményt vagy környékét” – írta az ENSZ főtitkára a közleményben, amelyet a nemzetközi szervezet Biztonsági Tanácsának (BT) szerda esti ülését követően adtak ki.

A nyilatkozatban Guterres mély aggodalmát fejezte ki az oroszok által megszállt erőmű körüli események miatt. Mint fogalmazott, felkérte az illetékes erőket, hogy a józan észre hagyatkozva óvják az erőművet, azonban „a helyzet enyhülése helyett sajnálatos módon az elmúlt napokban csak további, aggodalmat keltő incidensekről érkeztek hírek”.

„Amennyiben ezek folytatódnak, az könnyedén katasztrófához vezethet” – figyelmeztetett Guterres.

Európa legnagyobb atomerőművét múlt hét végén sorozatosan érték támadások, az ukrán és orosz fél egymást vádolja a tüzérségi tűzzel. Az erőmű egyes részei ugyan megrongálódtak, de a jelentések szerint a legfontosabb létesítmények épek.

Az ENSZ BT orosz kezdeményezésre csütörtökön tárgyal az ukrajnai atomerőmű helyzetéről New Yorkban. Az ülésen várhatóan felszólal Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (NAÜ) vezetője is, aki a múlt héten már aggodalmát fejezte ki egy esetleges atomkatasztrófa miatt.

 Az amerikai külügyminiszter egyik szóvivője a nap folyamán közölte, az Egyesült Államok támogatja azokat a felhívásokat, hogy hozzanak létre demilitarizált övezetet a zaporizzsjai atomerőmű körül. „Veszélyes és felelőtlenség harctevékenységet folytatni egy atomerőmű térségében, felszólítjuk ezért Oroszországot, állítsa le katonai műveleteit az ukrán nukleáris létesítmények közelében és adja vissza Ukrajnának az ellenőrzést ezek felett, ezen felül pedig támogatjuk Ukrajna felhívását demilitarizált övezet létrehozására az atomerőmű körül” - mondta az amerikai illetékes.

Több tucatnyi ország és az Európai Unió kérte közös közleményben vasárnap az orosz csapatok azonnali kivonását a megszállt dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműből.

„Orosz katonai személyzet és fegyverzet felvonultatása az atomlétesítménynél elfogadhatatlan, és figyelmen kívül hagyja a biztonságot és azokat a védelmi elveket, amelyeknek a betartására valamennyi NAÜ-tagállam kötelezettséget vállalt” - áll a dokumentumban.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete. A kérelmet az Európai Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Norvégia, Ausztrália, Japán, Új-Zéland és sok más ország is aláírta.

„Felszólítjuk az Oroszországi Föderációt, hogy haladéktalanul vonja ki katonai erőit és más, engedéllyel nem rendelkező személyzetét a zaporizzsjai atomerőműből és annak közvetlen környezetéből, valamint egész Ukrajnából, hogy az erőmű üzemeltetője és az ukrán hatóságok ismét betölthessék szuverén feladataikat Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül.”

„Ez lehetővé teszi majd azt, hogy a NAÜ háborítatlan és biztonságos feltételek között, továbbá a megszabott ütemterv szerint folytathassa Ukrajna atombiztonsági feladatai teljesítésének az ellenőrzését” - áll a közleményben.

Vasárnap ismét tüzérségi támadás érte a legnagyobb európai atomerőmű dolgozóinak otthont adó, a létesítményhez közel fekvő Enerhodar várost, a felek ismét kölcsönösen egymást vádolták a támadással.

A NAÜ szakértőinek ellenőrizniük kellene a március óta orosz kézen lévő létesítményt, de az ENSZ, Oroszország és Ukrajna nem tud megegyezni a látogatás tervezésében.

Mihail Uljanov, Oroszország bécsi ENSZ-nagykövete vasárnap felszólította az ENSZ-t: lépjen közbe az erőmű épségének biztosításáért.

Sajtójelentések szerint az ENSZ mindeddig nem engedélyezte Rafael Grossinak, az NAÜ főigazgatójának, hogy a helyszínre utazzon, nem csupán biztonsági okokból, hanem az útiterv körüli vita miatt is.

Grossi orosz védelem alatt a Moszkva által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten át utazhatna, de ez Kijev szemében sértésnek számítana.

Ukrajna és Oroszország csütörtökön kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy a másik fél adott le lövéseket az erőműre.

Az európai atomerőművekben is történhetnek balesetek - írta pénteken Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.

Medvegyev, aki jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese, azokra a vádakra reagált, melyek szerint Oroszország lőtte csütörtökön a zaporizzsjai atomerőművet.

„Még az ENSZ sem hiszi el. Az ukránok azt mondják, hogy mi voltunk, de ez még a buta oroszgyűlölő közönség számára is teljes nonszensz”- írta Medvegyev.

„Rakéták és lövedékek hevernek mind közelebb a zaporizzsjai erőmű reaktorához és a radioaktív izotópok tárolójához – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a politikus. Hozzátette: – az ukránok azt mondják, puszta véletlen, nem volt szándékos. Most erre mit mondjak? Ne felejtsük el, hogy az Európai Unióban is vannak atomerőművek. Ott is történhetnek balesetek.”

A volt államfő és ex-miniszterelnök a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint azzal vádolta meg az ukrajnai vezetést és a Nyugatot, hogy „új Csernobilt akarnak előidézni” a zaporizzsjai erőműben.

Ukrajna és Oroszország csütörtökön kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy a másik fél adott le lövéseket az erőműre.

A támadások kapcsán az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy az Európa legnagyobb atomerőműve elleni tüzérségi támadás atomkatasztrófát idézhet elő.

A kijevi vezetés, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár és a hét legfejlettebb ipari államot tömörítő G7-országcsoport is sürgette: nyilvánítsák demilitarizált övezetté az erőmű környékét. Felszólították továbbá Oroszországot, hogy adja vissza az ukránoknak az atomerőmű területe fölötti ellenőrzést.

Leonyid Szluckij parlamenti képviselő, az orosz parlament alsóháza, a duma külügyi bizottságának elnöke a biztonság szavatolásának szempontjából „viccnek” nevezte az erőmű visszahelyezését ukrán ellenőrzés alá. „A G7-csoport külügyminisztereinek pedig a kérésük alátámasztására tett nyilatkozatai nem mások, mint a nukleáris terrorizmus szponzorálása” - írta Szluckij a Telegramon. A képviselő szerint a térség nukleáris biztonságának záloga az orosz katonai ellenőrzés megtartása az erőmű felett. Mint mondta, Moszkva kész együttműködni a NAÜ-vel, de Ukrajnának be kell szüntetnie az atomerőmű elleni támadásokat. Erről pedig elsősorban a G7-országoknak kell gondoskodniuk - írta a politikus.

Szluckij szerint ellenkező esetben a lehetséges atomkatasztrófáért nem csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, de „a nyugati gazdái is” viselni fogják a felelősséget.

Olga Kovitidi, az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács krími szenátora szerint az erőmű elleni rendszeres támadásokkal Kijev mindenki másnál súlyosabban veszélyezteti az európai országokat. A szenátor állítása szerint, a kijevi rezsim rakétatámadást igyekszik mérni az erőmű betontárolóira, amelyekben több ezer tonna radioaktív hulladékokot őriznek. Kovitidi azzal vádolta meg a nyugati országok vezetőit, hogy oroszgyűlölő politikájukban, saját ambícióik által vezetve „képesek feláldozni Európa atombiztonságát és emberek millióinak életét”.

GMLRS amerikai precíziós rakéták darabjait fedezték fel Enerhodarban, a városban, ahol zaporizzsjai erőmű dolgozóinak lakásai vannak - állította a Telegramon Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz katonai-polgári közigazgatása főtanácsának a tagja. A rakétákat Rogov szerint az ukrán hadsereg lőtte ki az erőmű irányába.

Oroszország márciusban foglalta el a zaporizzsjai atomerőművet, miután február 24-én megtámadta Ukrajnát, de a létesítményt a mai napig is az eredeti ukrán személyzet működteti. Kijev szerint csütörtökön ötször érte találat a létesítményt, az egyik lövedék a sugárzó anyagok tárolóhelyének közelében csapódott be.

A TASZSZ hírügynökség a helyi Moszkva-barát közigazgatást idézve azt írta, hogy Ukrajna kétszer nyitott tüzet az erőműre, amivel egy műszakváltást is megzavart.

A mintegy hatezer megawatt kapacitású, hat reaktorblokkal üzemelő, az ukrán energiatermelés egynegyedét adó zaporizzsjai erőmű a legnagyobb Európában. Jelenleg az erőmű 70 százalékos kapacitással üzemel.

New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén Szerhij Kiszlicja ukrán nagykövet ismét Oroszországot vádolta meg az atomerőmű lövetésével, és Kijev szerint Moszkva ezen felül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrző misszióját is akadályozza.

Az ukrán ENSZ-nagykövet a BT-ülésen beszámolt róla, hogy a „romboló hatású orosz attitűd”, Moszkva indokolatlan feltételei és a tüzérségi támadások megakadályozták a NAÜ szakértőinek zaporizzsjai ellenőrző látogatását.

A nukleáris létesítmény esetleges katasztrófájától óva intve a nagykövet úgy fogalmazott: „Egyikünk sem képes megállítani a szelet, és megakadályozni a radioaktív sugárzás terjedését, de együtt megállíthatjuk az orosz terrorista államot.”

Kiszlicja felszólította az orosz haderőt, hogy tegyék aknamentessé az erőmű környékét és vonják ki onnan az összes csapatukat, fegyverüket és felszerelésüket. Hangoztatta emellett, hogy Kijev készen áll rá, hogy biztosítsa a NAÜ képviselői számára az erőműhöz vezető biztonságos útvonalat, ezt azonban, a zaporizzsjai körülmények fényében, kizárólag ukrán katonai szakértők segítségével lennének hajlandók kivitelezni.