Putyin: Atomháborút nem szabad kirobbantani

Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciájának résztvevőihez és vendégeihez intézett üzenetében.

„Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki” - hangsúlyozta.

Putyin rámutatott, hogy több mint fél évszázados fennállása alatt az atomsorompó-egyezmény a nemzetközi biztonsági és stratégiai stabilitási rendszer egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Az egyezményben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a leszerelés és az atomenergia békés célú felhasználása terén előírt kötelezettségek teljes mértékben megfelelnek mind a nukleáris fegyverrel rendelkező, mind az ilyennel nem rendelkező államok érdekeinek - mondta.

Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a konferencia megerősíti az atomsorompó-szerződésben részt vevő valamennyi állam készségét arra, hogy szigorúan betartsák kötelezettségvállalásaikat, és „érezhetően hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer megerősítéséhez, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításához a világban.

Az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciáit ötévente tartják. A tizedik találkozót eredetileg 2020 májusában tartották volna New Yorkban, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották idén augusztusra.

Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő vagy szerezzen be. A megállapodásnak jelenleg több mint 190 részes állama van. Izrael, India és Pakisztán nem tartozik közéjük, Észak-Korea pedig 2003 januárjában felmondta a szerződést.

Az orosz flotta megvédi a nemzeti érdekeket az új tengeri doktrína szellemében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a hadiflotta napján megtartott szentpétervári fő haditengerészeti díszszemlén.

„Nyíltan kijelöltük Oroszország nemzeti érdekeinek határait és övezeteit, mind a gazdasági, mind a létfontosságú és stratégiai érdekekét. Ezek mindenekelőtt a sarkvidéki vizeink, a Fekete-, az Ohotszki- és a Bering-tenger, valamint a balti-tengeri és a Kuril-szorosok. Határozottan, minden eszközzel meg fogjuk védeni őket” - mondta.

Az elnök szerint a következő hónapokban leszállítják az orosz fegyveres erőknek a Cirkon hiperszonikus komplexumokat és hogy az Admiral Gorskov fregatt lesz az első, ahol ezeket a „semmilyen akadályt nem ismerő” manőverező robotrepülőgépeket hadrendbe állítják. Putyin azt hangoztatta, hogy az orosz hadiflotta képes villámgyorsan felelni bárkinek, aki úgy dönt, hogy megsérti Oroszország szuverenitását és szabadságát.

Méltatta a haditengerészet, amely szerinte becsülettel teljesíti stratégiai feladatait az ország határain és a világ tengereinek bármely régiójában.

Az elnök a parádét megelőzően írta alá az orosz haditengerészet új doktrínáját és hajózási szabályzatát jóváhagyó rendeleteket. A 2015. június 17-én jóváhagyott előző doktrína ezzel hatályát vesztette.

Az új tengeri doktrína elfogadhatatlannak nevezi a NATO infrastruktúrájának előretörését Oroszország határai felé, valamint azt, hogy a szövetség globális szerepvállalásra törekszik. Az irányelvrendszer szerint Oroszország „diverzifikálni” és „aktivizálni” fogja tengerészeti tevékenységét a Spitzbergák, a Ferenc József-föld, a Novaja Zemlja szigetcsoporton, valamint a Vrangel-szigeten.

A dokumentum előirányozza az Északi Flotta a harci képességeinek növelését és bázisrendszerének fejlesztését, a határőrizetet is felügyelő Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), valamint az orosz nemzeti gárda erőinek és eszközeinek fejlesztését.

Az orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az északi flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

Az doktrína kimondja, hogy a tengeri nagyhatalom Oroszországi Föderáció nemzeti érdekei az egész világtengerre és a Kaszpi-tengerre is kiterjednek. Ezek a világóceánon a nemzetbiztonságot fenyegető kihívások és veszélyek, a nemzetközi jog általánosan elismert elvei és normái, Oroszország nemzetközi szerződéseinek, valamint más államok szuverenitásának és nemzeti érdekeinek figyelembe vételével alakulnak.

A dokumentum Oroszországnak a világtengeren érvényesítendő nemzeti érdekeihez sorolja a függetlenség, az állami és területi integritás, az ország szuverenitása, a tengeri nagyhatalmi státusz fenntartása, a tengeri potenciál fejlesztése és a védelmi képességek megerősítése, a hajózás, a halászat és a tudományos kutatás szabadsága, a tengeri csővezetékrendszerek biztonságos üzemeltetése, a környezetbiztonság, a sarkvidéki övezet és az északi tengeri útvonal fejlesztése biztosítását.

„Az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekeinek védelme a Világóceánon az egyik legmagasabb állami prioritás” - hangsúlyozza a doktrína.

A nemzeti érdek érvényesítésének területei a világóceánon az új dokumentumban létfontosságú, fontos és egyéb kategóriára oszlanak. Az első csoportba azok a területek kerültek, amelyek „közvetlen kapcsolatban állnak az állam fejlődésével, szuverenitásának és területi integritásának védelmével és a védelem megerősítésével, és kritikus hatással vannak az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére”.

Ide tartoznak az Oroszországi Föderáció belső tengerei és felségvizei, az ország kizárólagos gazdasági övezete és kontinentális talapzata, az északi-sarkvidéki medence, beleértve az északi tengeri útvonal vizeit, az Ohotszki-tenger vízterülete és a Kaszpi-tenger orosz szektora.

A fontos területek a dokumentum értelmében jelentősen befolyásolják a gazdasági fejlődést, a lakosság anyagi jólétét, Oroszország nemzetbiztonsági helyzetét, valamint az állam stratégiai és regionális biztonságának fenntartását„.

A doktrína ide sorolta az ország partjaival szomszédos vizeket, beleértve az Azovi- és a Fekete-tengert, a Földközi-tenger keleti részét, a Fekete-tengert, a balti-tengeri és a Kuril-szorost, valamint azokat a területeket, amelyeken a világ közlekedési összeköttetései áthaladnak.

”Az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekeinek az óceánokon és tengereken való védelme érdekében az orosz jogrenddel, a nemzetközi szerződéseivel és a nemzetközi jog normáival szigorúan összhangban gyakorolja vitathatatlan jogát a haditengerészeti erők (csapatok) jelenlétére és azok alkalmazására„ - áll doktrínában. A dokumentum rendelkezik a távol-keleti hajóépítési kapacitás fejlesztéséről, beleértve a repülőgép-hordozók építését is.

Az orosz haditengerészet magalakulásának 326. évfordulóján megtartott szentpétervári parádén 47 hajó és 42 repülőgép vett részt.

Szevasztopolban, az orosz Fekete-tengeri Flotta anyakikötőjében lemondták a haditengerészet napi ünnepségeket, miután ukrán dróntámadás érte a flotta főhadiszállását. Ennek következtében öten megsérültek a betört ablakok üvegszilánkjaitól.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ügyben vizsgálatot indított. A szevasztopoli hatóságok bejelentették a terrorfenyegetettség ”sárga„ szintjének bevezetését.