POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Megérkezett az első cseppfolyósítottföldgáz-szállítmány

Új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc.

Megérkezett az első cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) szállítmány a horvát importterminálból Magyarországra, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc, amely jelenleg elsősorban közlekedési célokat szolgál; rövidesen megnyílhat az út az ipari felhasználás előtt is.

Miután az ARELGAS Kft. Magyarországon elsőként üzembe állította első LNG-szállító tartályos járműszerelvényét, megnyílt annak a lehetősége, hogy a Magyarországhoz legközelebb eső LNG-importterminálból, a Krk-szigethez kötött LNG FSRU (Liquefied Natural Gas Floating Storage Regasifier Unit, azaz cseppfolyósított földgáz úszó tároló és újragázosító egység) létesítményből ne csak vezetéken, hanem a gyakran virtuális vezetéknek nevezett szállítójárművön is érkezhessen gáz Magyarországra.

A 2021 januárjában üzembe állított krki terminál elsődleges feladata a tankerhajókkal szállított cseppfolyósított földgáz fogadása, tárolása és az újragázosítást követően a továbbítása szállítóvezetéken a kontinens belsejébe, így Magyarország irányába is.

Közölték: idén tavasszal kiegészítő tevékenység is elindulhatott a terminálban, már lehetőség van közúti tankerjárművek megtöltésére is. Ezzel a földgáz mellett elindulhat a cseppfolyósított gáz szállítása is Krk-ről Magyarországra.

Az ARELGAS Kft. LNG-szállító járművét a vizsgáztatást és a forgalomba helyezést követően a terminál rendkívül összetett műszaki és biztonsági előírásait követve készítették fel. „Az első magyar jármű hazaérkezése a Krk terminálból, majd pedig a gáztároló tartályba való átfejtése mérföldkőnek számít az ellátásbiztonság, a szállítási útvonal diverzifikációja és természetesen a költségcsökkentés lehetősége terén. Az ipari fogyasztók ellátása érdekében a szállítási út rövidítése, ezáltal a szállítás pontosabb ütemezhetősége fontos eredménye a most elindult folyamatnak” - fogalmaz a cég közleménye.

Magyarország jelenleg 3 LNG-töltőállomással rendelkezik, ebből kettőt az M0-s autópálya mentén az ARELGAS Kft. üzemeltet. A harmadik, nyitás előtt álló töltőpont pedig Mosonmagyaróvárnál található, az M1-es autópálya mentén. Jövőre a növekvő számú LNG-hajtású járműpark igényeinek megfelelően duplázódni fog a magyarországi töltőpontok száma.

Dömötör Csaba legutóbbi Facebook-videójában az európai energiaválságról beszélt. Az államtitkár szerint az Európai Bizottság gázfogyasztásra vonatkozó javaslata csak tovább rontja a helyzetet.

Jó pár esemény bizonyítja, hogy egyáltalán nem csillapodik az európai energiaválság – kezdte videós bejegyzését Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A politikus emlékeztetett, Németországban csak a német vállalattörténet legnagyobb mentőcsomagjával lehetett megmenteni a legnagyobb gázimportőr céget. A német kormány 15 milliárd eurós mentőcsomaggal szállt be a közműszolgáltatóba és harmincszázalékos részesedést vállalt – tette hozzá.

Kiemelte, a probléma súlyára jellemző, hogy a kancellárnak még a szabadságát is meg kellett szakítania a bejelentés miatt, s Olaf Scholz arról is beszélt, hogy a német állampolgároknak ősztől további áremelkedésre kell számítaniuk. Dömötör Csaba kifejtette, már most is zajlik egy nagy vita arról a német belpolitikában, hogy tudnak-e majd pénzügyi vagy bármilyen segítséget nyújtani a bajba jutott családoknak. Sajnos ez még nem minden, mert a Gazprom közben megerősítette az Európára vonatkozó gázkorlátozást, a Németországba irányuló Északi Áramlat vezetéken a teljes kapacitásnak csak a húsz százaléka érkezik majd, ami a teljes mennyiség ötöde – fűzte hozzá. A bejelentés következményeként a gáz európai tőzsdei ára nyolc százalékkal nőtt – mondta.

Az államtitkár megjegyezte, ilyen körülmények között tárgyalták az Európai Bizottság javaslatát, melynek az a lényege, hogy korlátoznák a gázfogyasztást az egyes tagországokban. Megjegyezte, eljutottunk oda, hogy nem abban az országban van energia-veszélyhelyzet, amelyik kirobbantott a háborút, amelyet még pár hete szankcionálni akartak, hanem egész Európában. Most mi fizetjük a háború árát, ez az, amit el akartunk kerülni és ebben a helyzetben nem olyan javaslatokra van szükség, amelyek csak tovább rontják az egyébként is nehéz helyzetet – mondta.

Erősen eltért a megszokott nyugati forgatókönyvtől az ENSZ főtitkár egy mai Twitter üzenetében, amelyben ahelyett, hogy a toronymagas energiaárakat az ukrán háborúval indokolta volna meg, rámutatott arra, hogy ezért a kapzsi multinacionális energiakitermelő cégek is jócskán felelősek.

António Guterres a globális energiaválság közepette a nagy olaj- és gázipari vállalatok többletnyereségének megadóztatására szólított fel. Az egekbe szökő energiaárak emberek százmillióinak megélhetési költségeit növelik.

„A legnagyobb energiaipari vállalatok összesített nyeresége az idei első negyedévben megközelítette a 100 milliárd dollárt” - közölte Guterres. „Arra kérem a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket a túlzott profitokat, és a pénzeket a legkiszolgáltatottabb emberek támogatására fordítsák ezekben a nehéz időkben. A fosszilis tüzelőanyag-ipar és finanszírozóik groteszk kapzsisága a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb embereket bünteti, miközben tönkreteszi egyetlen otthonunkat” - írta tweetjében az ENSZ-főnök.

Jelentések szerint az amerikai Exxon Mobil 18 milliárd dollár nyereséget ért el az elmúlt három hónapban, a Shell és a Chevron egyenként mintegy 12 milliárd dollárt keresett, ami rekordnyereségnek számít. A többi nagy olaj- és gázkitermelő a napokban tesz majd jelentést a bevételéről, de a szakemberek mindegyiknél komoly nyereséggel számítanak. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy az elmúlt 50 évben az olajipar évente több mint 1 billió dollár nyereséget termelt, ami csaknem napi 3 milliárd dollárt jelent.

Európában egyre több helyen vezetik be az extraprofitadót, ám a legtöbb országban az intézkedés csak az energiaiparra vonatkozik – szemben Magyarországgal, ahol az extra adó kiterjed többek között a légi közlekedésre és a pénzintézetekre is.

Divatba jött az extraprofitadó Európában, számol be róla a Világgazdaság, hozzátéve, hogy Magyarországon kívül több európai országban is bevezették ezt az intézkedést. A magyar és a többi európai intézkedés között ugyanakkor van egy rendkívül lényeges különbség: míg más országokban az energiacégekre vetették ki az extraprofitadót, addig itthon érintettek egyebek között a pénzintézetek, a távközlési vállalatok, a kiskereskedelem és a légi közlekedés is.

Belgiumban az energiaügyi miniszter, Tinne Van der Straeten, július elején javasolta egyszeri, 25 százalékos adó kivetését a gáz- és áramszolgáltatókra, valamint a kőolaj-kereskedőkre. Még ugyanaznap Pedro Sánchez miniszterelnök elmondta, hogy Madrid a 2022-es és 2023-as pénzügyi év nyereségéből évente mintegy 2 milliárd euró adót szedne be. Olaszországban márciusban 10 százalékos külön adót vezetett be a Draghi-kormány a rendkívüli nyereségre, majd egy hónappal később 25 százalékra emelték az adókulcsot. A törvényhozók egy csoportja ki akarja terjeszteni az adót az energiatermékekkel kereskedő bankok és brókerek extra nyereségére is.

A legradikálisabb tervet a görögök mutatták be, egy május eleji tervezet szerint a kormány a villamosáram-termelők extra nyereségét 90 százalékkal adóztatná meg. Az ebből származó bevételt a közüzemi számlák meredek emelkedésével küzdő háztartások bizonytalan helyzetének javítására fordítanák Görögországban, írja a Világgazdaság. Nem maradt ki a sorból az Egyesült Királyság sem, a britek is egy új 25 százalékos adó tervével álltak elő, ami viszont csak az olaj- és gázipari vállalatok nyereségére vonatkozna.

Ahogyan arra a Világgazdaság is emlékeztet cikkében, az energiavállalatokra kivetett különadó nem ütközött az Európai Bizottság ellenállásába, mivel „a tagállamok megfontolhatják ideiglenes adó kivetését a rendkívüli nyereségre, és kivételesen e nyereség egy részét a fogyasztóknak juttathatják.” A bankszektor ugyanakkor más tészta. Bár több európai országban is vetettek ki különadót a pénzügyi szektorra, csak Magyarország vezetett be különadót az extraprofitjukra. A magyar intézkedés azonban lehet nem marad példa nélküli, Lengyelországban is nemrég tárgyaltak a pénzügyi szektor váratlan nyereségének megadóztatásáról, bár konkrét tervet még nem mutattak be.
 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!