POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Már sötét a kölni dóm

Újabb és újabb takarékossági intézkedések Németországban.

Miután több német város is úgy döntött, hogy megpróbál energiát spórolni, Köln városa is bejelentette, hogy kikapcsolja híres műemlékeinek éjszakai világítását. A városban az utcai lámpákat is később kapcsolják fel és korábban kapcsolják le, este 11 órától pedig jelentősen csökkentik a fényeket.

Az észak-rajna-vesztfáliai Köln városa bejelentette, hogy számos energiatakarékossági intézkedést vezet be az ukrán-orosz háború miatt, mivel az energiaválság továbbra is fenyegetően hat Németországra – számolt be IamExpat hírportál.

A portál szerint a Kölnben található számos műemlék és látványosság,

köztük a kölni dóm, a történelmi városháza, a Hohenzollern-híd és a Severin-híd világítótesteit a jövőben minden este tizenegy órakor kikapcsolják, ősztől pedig este tíz órakor fogják leoltani az épületek fényeit.

A Köln külvárosában található Rhein Energie Stadion világítása, amely a Bundesliga-csapat, 1. FC Köln otthona, szintén lekapcsolva marad.

Az utcai lámpákat később kapcsolják be és korábban kapcsolják ki, este 11 órától pedig jelentősen csökkentik a fényeket. A város energiatakarékossági intézkedéseinek részeként az önkormányzati hivatalokban is csökkentik a hőmérsékletet, amely bizonyos időszakokban nem haladhatja majd meg a 19 fokot.

Köln vezetése ezáltal arra kéri az önkormányzatok 22 ezer alkalmazottját, hogy próbáljanak meg energiát megtakarítani a munkahelyükön

– mutatott rá a portál.

A kölni Rheinenergie közműszolgáltató szóvivője szerint utoljára majdnem 11 évvel ezelőtt fordult elő, hogy a világítást hamarabb lekapcsolták, erre mindezidáig hajnali 1 órakor került erre sor. A német Kölner Stadt-Anzeiger hozzátette, hogy a település éjszakai világítását 2011 óta a helyi üzleti vállalkozások finanszírozzák.

A portál Twitter-oldalán egy felvételt is közzé tett, amelyen a sötét kölni dóm látható, miután fényei kialszanak.

Energiatakarékossági intézkedések Németország-szerte

Köln bejelentése azt követően történt, hogy több más német város is energiatakarékossági intézkedéseket hozott, többek között a közvilágítás és az irodai hőmérséklet szabályozása terén.

Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.

A Zöldek politikusa egy szombati – a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint elmondta, hogy tovább szigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.

Így az eddig ismertetett – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középület-fűtési szabályt is.

A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.

A „munka világában” is több megtakarítás szükséges, de erről még tárgyalnak a munkaügyi minisztériummal és a szociális partnerekkel

– tette hozzá Robert Habeck.

Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

A gazdasági minisztérium júliusban ismertette a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint

a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energia-hatékonyságot.

Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint a zárt helyiségekben a hőmérséklet 1 Celsius-fokos csökkentésével a fűtésre szánt földgáz 6 százalékát lehet megtakarítani.

A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő az üggyel kapcsolatban. Ajánlásai között szerepel az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben, és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.

A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy

le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszkivilágítását, míg a világító reklámokat este 10-től reggel 6 óráig le kell kapcsolni.

A kormány még tárgyal a további lépésekről, de azt már most is tudni lehet, hogy például egy iskola tornatermében már csak 15, az osztálytermekben pedig legfeljebb 20 fok lehet a fűtési szezonban.

A folyosókat, előcsarnokokat vagy műszaki helyiségeket ugyanakkor egyáltalán nem lesz szabad fűteni, hacsak a biztonsági előírások máshogy nem rendelkeznek.

Számítások szerint,

ha egy fokkal csökkentik a zárt helyiségekben a hőmérsékletet, a gázfogyasztás hat százalékát is megtakaríthatják.

Egyelőre bizonytalan, hogy mikor lép életbe az új szabályozás.

Németország az egyetlen iparosodott ország, amely fokozatosan nemcsak a szén, de az atomenergiát is ki akarta vezetni.

Ám, mivel a stratégiailag fontos Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül Oroszországból érkező gázmennyiség 20 százalékra csökkent, a német kormány fontolgatja, hogy egyelőre nem zárja be a még működő atomerőműveket és a lignittüzelésű erőművekben is újra villamosenergiát állít elő.

A jelenlegi gázellátási válság miatt már ismét üzemel a mehrumi erőmű, amely az ország első újranyitott széntüzelésű erőműve.

Az orosz földgázszállítások erőteljes visszafogása ellenére megközelítette a szeptemberre előírt 75 százalékot a gáztározók töltöttsége Németországban a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) pénteki adatai szerint.

A földgázellátási válsághelyzet második, úgynevezett riasztási fokozata továbbra is érvényben van, és a helyzet változatlanul„ feszült”, azonban az ellátás így is stabil, a tározók feltöltése folytatódik – áll a hatóság jelentésében, amely szerint a töltöttségi szint az előző napi 73,72 százalék, illetve a hónap elején regisztrált 68,60 százalék után 74,39 százalékon áll.

A szövetségi gazdasági minisztérium az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben a tározók üzemeltetésének szabályairól hozott – és legutóbb július végén megszigorított – rendeletében előírta, hogy

szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.

Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője a napokban egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a tározók háromnegyedénél már 80 százalék felett van a töltöttség, és egyes létesítményeknél 85 százalék feletti szintet mérnek. Gond csupán egy „maroknyi”, korábban orosz üzemeltetésű létesítménnyel van, köztük az Alsó-Szászország tartományi Rehdennél működő tározóval – mondta a szakember.

A rehdeni a 3,9 milliárd köbméteres kapacitásával Németország és egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztározója. Az üzemeltető a Wingas nevű cég, amely 100 százalékban a Gazprom orosz állami energetikai óriáscég német érdekeltségéhez, a Gazporm Germaniához tartozik.

A Bundesnetzagentur áprilisban a kormány utasítására átvette a Gazporm Germania irányítását. A kormány a közbiztonság, a közrend és az energiaellátás fenntartásának biztosításával indokolta az utasítást.

A Bundesnetzagentur adatai szerint a rehdeni tározó szinte teljesen üres volt, amikor átvették a Gazprom Germania vezetését,

a töltöttség az egy százalékot sem érte el. A hatóság szerint ez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy ellehetetlenül egy sor helyi, önkormányzati közműszolgáltató (Stadtwerke) gázellátása.

A hatóság pénteki kimutatása szerint a rehdeni tározó töltöttségét időközben 52,28 százalékra emelték. A Gazprom Germaniához a rehdeni mellett más tározók is tartoztak, kapacitásuk együtt nagyjából 5 milliárd köbméter, a teljes németországi kapacitás bő ötöde.

A németországi földgáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – az Európai Unió teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százalékát teszi ki –, ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján felállított rangsorában, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után.

A Bundesnetzagentur adatai szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a korábbi 1800 GWh-val.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége,

a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint nagyjából 600 GWh-ról 200 GWh alá.

A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt továbbra is „nagyon magasak”, így a fogyasztóknak „jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!