„A közép-európai együttműködésnek még válságállóbbnak kell lennie”

A közép-európai együttműködésnek még válságállóbbnak kell lennie - hangsúlyozta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön a lengyelországi Krasiczynben megrendezett 5. lengyel-magyar nyári egyetemen.

A rendezvényen Tomasz Grosse lengyel politológia-professzor bemutatta Orbán Balázs A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyve lengyel fordítását, amelyet a nyári egyetem szervezője, a varsói Waclaw Felczak Intézet adott ki. A  közönség kérdéseire válaszolva, Orbán leszögezte: földrajzi adottságok miatt különbség van a lengyel és a magyar stratégiai gondolkodás között.

Mindazonáltal történelmileg a középkorban, amikor szintén eltérő volt a lengyel és a magyar állam helyzete,  is felismerték azt, „hogy az euroázsiai kontinens közepén vagyunk, így folyamatos nyomások és behatások érnek minket északról, délről, nyugatról, keletről, és éppen ezért érdemes együttműködni, szövetségekre lépni” - idézte fel.

Úgy látja: a 21. században is „ugyanaz a logika”, a két nemzet stratégiai együttműködése - taktikai különbségek mellett - azért nem tud abbamaradni, „mert az a gravitációs erő, amely az első visegrádi királyi találkozót (1335) is létrehozta, tolja össze ezeket az erőket”.

Orbán megítélése szerint a térségünket a különféle földrajzi irányból érő fenyegetések a következő évtizedekben erősödni fognak. „Ezért a közép-európai együttműködésnek még erősebbnek, még válságállóbbnak, összeforrottabbnak kell lennie” - tette hozzá.

Egy másik kérdésre reagálva leszögezte:  meg kell megerősíteni a térségbeli katonai együttműködést, „Közép-Európának képesnek kell lennie megvédeni magát”.

Kifejtette: keleti irányból elsősorban katonai fenyegetés éri a régiót, amellyel szemben „katonai módon érdemes felkészülni”, a nyugati irányú fenyegetések pedig „a szuverenitás korlátozásában jelentkeznek”. Az utóbbi kapcsán politikai, gazdasági és diplomáciai együttműködésre van szükség - hangsúlyozta.

 

Ez azonban „nem írja felül azt a hosszú évtizedekig felépülő közép-európai együttműködést és együttgondolkodást, amelyre mindannyiunknak szüksége van a saját nemzeteink szuverenitásának megerősítése és megőrzése kapcsán” - tette hozzá Orbán Balázs.

A hétfőtől péntekig tartó krasiczyni nyári egyetemet idén mintegy százötven magyar és lengyel diák részvételével, lengyel és magyar politikusok, szakértők, zenészek, sportolók közreműködésével tartják meg.

Az ukrajnai háború nem írja felül a lengyel–magyar barátságot, az tovább él, stratégiai témákban a két nemzet együttműködik – hangsúlyozta Marek Kuchcinski, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke, volt házelnök csütörtökön a lengyelországi Krasiczynben megrendezett lengyel–magyar nyári egyetemen.

Az ötnapos rendezvénysorozat negyedik napján tartott, a közép-európai együttműködésről szóló pódiumbeszélgetésen Kuchcinski a két ország jelenlegi viszonyára vonatkozó kérdésre azokat a témákat sorolta, amelyeket stratégiai fontosságúaknak tart Magyarország és Lengyelország jövője szempontjából.

Említette az Európai Unió jövőjét illető hasonló álláspontot, a tagállami szuverenitás melletti közös kiállást.

„Hasonló a hozzáállásunk a délről érkező migrációhoz, amely 2015-ben és 2016-ban elsősorban a magyarok számára jelentett erőpróbát” – mondta, és kitért az uniós intézmények „válságával” szembeni hasonló hozzáállásra is.

Úgy látta: az ukrajnai háború kapcsán elfoglalt álláspontok különbsége „nem árt a Lengyelország és Magyarország közötti, évszázadok óta fennálló stratégiai együttműködésnek”.

Kihívásnak nevezte a közép-európai információs politikát. „Az egyik miniszterelnök mond valamit, majd a sajtóban megjelenik egy kontextusból kiragadott szó vagy mondat, ez pedig nagy izgalmat kelt a másik országban, amelynek a miniszterelnöke kénytelen reagálni” – magyarázta, majd hozzátette: végül a teljes eredeti nyilatkozat elemzése után kiderül, hogy a reakció szükségtelen volt.

„Nem igaz, hogy nagy ellentétek volnának közöttünk, ez csak a médiában, a kormányainknak nem kedvező bizonyos körökben látszik így – foglalta össze Kuchcinski. – De általában véve a barátságunk tovább él, mert a két nemzet együttműködik” – tette hozzá, hivatkozva a krasiczyni rendezvényen korábban felszólaló Kovács István történész, író, költő és diplomata véleményére is.

Felidézte továbbá: a két ország konzervatív pártjainak képviselői már a lengyel Jog és Igazságosság párt 2015-ös kormányra kerülése előtt tisztázták, hogy eltérő a viszonyuk Oroszországhoz és az ukrajnai kisebbségi politikához. Mindazonáltal Lengyelország és Magyarország is „azt szeretné, ha Ukrajnában béke lenne”, és az ukrajnai menekülteknek lakosságarányosan azonos méretű humanitárius segítséget nyújtanak – hangsúlyozta.

Egy másik csütörtöki panelen Ryszard Madziar, Jacek Sasin lengyel kormányfőhelyettes politikai kabinetfőnöke kiemelte: a közép-európai térséget Keletről is, Nyugatról is érik hatalmi támadások. „Oroszország a cári, majd a sztálini időszakban is a térségünk meghódítására törekedett (…), Putyin Oroszországa is befolyást akar szerezni Európában – fejtette ki. – E törekvés ellensúlya a térségbeli együttműködés lehet” – húzta alá.

Az ukrajnai háborúról Madziar azt mondta: ha Ukrajna megvédi magát, és független lesz, „akkor Közép-Európa is megmenekül”.

A varsói Waclaw Felczak Intézet által megrendezett 5. nyári egyetemen csütörtök este Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója mutatja be A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyve lengyel kiadását.

A rendezvénysorozat pénteken a krasiczyni templomban szentmisével zárul.