A kirakatok világítását is lekapcsoltathatják Németországban

A német kormány új terve szerint az energiafogyasztás csökkentése érdekében szeptembertől az üzletek kirakatainak világítását is kikapcsoltathatják éjszakára Németországban, amely azonban a kiskereskedelmi ágazat vezető érdekképviseletének keddi állásfoglalása szerint biztonsági kockázatokkal fenyeget.

A Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) a kirakatok este 22 és reggel 6 óra közötti elsötétítése mellett a reklámfelületek kivilágításának tervezett tilalmát is bírálja.

Az energiatakarékosság nem mehet a biztonság rovására – emelte ki Stefan Genth, a HDE ügyvezetője a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban.

A kereskedők az éjszakai világítással a társadalmi felelősségvállalást is kifejezik, hiszen a világítással hozzájárulnak a közbiztonsághoz, különösen azokban az időszakokban, amelyekben a legnéptelenebbek az utcák – fejtette ki a szakember.

Mint mondta, az ágazat szereplői maguktól is takarékoskodnak az energiával, az üzletekben nyáron az eddiginél kevésbé hűvösre állítják a légkondicionálókat, télen pedig alacsonyabbra állítják majd a fűtést.

Stefan Genth rámutatott, hogy a gazdasági minisztériumban kidolgozott tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy csak 19 Celsius-fokra fűtsék fel a helyiségeket.

Jelezte: az ágazat azzal a tervezett új szabállyal is egyetért, miszerint a fűtési szezonban nem szabad állandóan nyitva tartani az utcára nyíló ajtókat. Az éjszakai világítás tilalmával viszont nem értenek egyet.

Mint mondta,

meg kell találni az energiatakarékosság és a biztonság elve közti helyes arányt, mert gond lehet abból, ha teljesen elsötétülnek a belvárosok.

A HDE ügyvezetője kiemelte, hogy az energia drágulása súlyos teher és mindenkit érint az ágazatban. Így például egy szupermarket, amely tavaly 70 ezer eurót költött hűtésre, légkondicionálásra és fűtésre, most már 140 ezer eurós költséggel számolhat, és ha az áremelkedés az eddigi ütemben folytatódik, akkor hamarosan 200 ezer euró lesz az energiaszámlája.

Ezek akkora költségek, amelyeket az élelmiszer-kiskereskedelem 1,5-2 százalékos haszonkulcsa mellett nem lehet kigazdálkodni, és a fogyasztókra sem lehet mind áthárítani a vásárlók elveszítésének veszélye nélkül. Így a többletköltségeket csak a vállalatok tőkéjének mozgósításával lehet fedezni – mondta az ágazati érdekképviselet vezetője.

A szövetségi kormány szerdai ülésén napirendre kerülő javaslat egy sor további elemet is tartalmaz, a többi között részletes szabályrendszert a közintézmények fűtéséről.

Ebben szerepel például,

hogy egyáltalán nem szabad majd fűteni a bejárati előcsarnokokban, várótermekben és minden olyan helyiségben, amely nem állandó tartózkodásra szolgál.

Az állandó tartózkodásra való helyiségekben a munka jellegéhez igazítják a szabályokat, így a túlnyomórészt ülő tevékenységekre használt helyiségeket legfeljebb 19 Celsius fokra szabad majd felfűteni, és legfeljebb 12 Celsius-fok lehet mindenütt, ahol nehéz fizikai munkát végeznek.

A kórházakban, iskolákban, bentlakásos otthonokban és egyéb szociális intézményekben nem kell lejjebb állítani a fűtést.

A tervek között szerepel az is, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását.

Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, mert Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával gazdasági háborút folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

Nagy bajban van a német gazdaság – erre figyelmeztet a német központi bank vezetője, aki egy lapinterjúban bevallotta: lassan minden rekordot megdönt a német infláció, aminek az az elsődleges oka, hogy a gáz ára egy év alatt a tízszeresére emelkedett. Az energiaválság ráadásul nemcsak a lakosságot sújtja, gyárak is leállhatnak ősszel, ha kevesebb gáz érkezik Oroszországból .

Rozsdamentesacél-alkatrészek készülnek Németország egyik legnagyobb horganyzóüzemében. Több mint négyszáz Celsius-fokon olvasztják a cinket, amihez gázt használnak. A gázt azonban megújuló energiával nem tudják helyettesíteni, ezért attól tartanak, hogy télen le kell állítani a termelést.

Jan Eckerskorn, a meckenheimi  Zinkpower gyárigazgatója elmondta: „már húsz százalékkal csökkentettük a gázfogyasztásunkat, de tovább nem tudjuk. Ha nem lesz biztosított a gázellátás, akkor teljesen le kell állítani az üzemet.”

A gázhiány komplett iparágakat veszélyeztet Németországban. Az Északi Áramlat 1 vezetéken a korábbi gázmennyiségnek ugyanis már csak az ötöde érkezik.

Nagy bajban van a német gazdaság – számolt be a folyamatokról az Index. A portál továbbá azt is hangsúlyozta, hogy lassan minden rekordot megdönt a német infláció, aminek az az elsődleges oka, hogy a gáz ára egy év alatt a tízszeresére emelkedett.

A német szövetségi kormány takarékossági intézkedésekkel próbálja enyhíteni az energiaválságot. Újabb város, Darmstadt is elsötétült. Harminc műemlék díszkivilágítását kapcsolták le. Az uszodákban a medencéket csak huszonhat fokra fűtik fel, az iskolákban pedig szeptembertől lekapcsolják a meleg vizet.

Jochen Partsch, Darmstadt polgármestere hozzátette „ezzel hatvan-hetven háztartás áramigényét tudjuk megtakarítani éves szinten”.

Félmeztelen aktivisták követelték Olaf Scholztól a gázembargót – közölte szintén az Index. Az incidens egy vasárnapi utcafórumon történt, ahol a német kancellár arról beszélt, hogy a kormány megpróbálja csökkenteni a lakosság terheit, de továbbra is kitart Ukrajna mellett.

Olaf Scholz német kancellár kifejtette: „Hitelt kell adnunk az igazságnak. Ezt a háborút Oroszország és Putyin indította, hogy elfoglalja a szomszédos országot. Ezt nem tudjuk elfogadni. Ezért támogatni fogjuk Ukrajnát, és nem hagyjuk abba.”

A rezsiköltségek elviselhetetlen terhet jelentenek a németeknek, ezért egyre nagyobb a felháborodás

– erről az Alapjogokért Központ elemzője, Szikra Levente beszélt. A szakértő arra is rámutatott, hogy a berlini kormányon belül sincs egység energiaügyben: a Zöldek álláspontja továbbra is az, hogy a megmaradt három atomerőművet is be kell zárni, ez azonban újabb árrobbanást okozna az energiapiacon.

Szikra Levente továbbá kiemelte, a kormány nem tud egységes irányvonalat képviselni, hogy miként segítsenek a lakosságnak a terhein. Ebből következik az, hogy a lakosság elégedetlensége folyamatosan növekszik, hiszen a világpiaci árak terhelik a lakosságot. A kormány részéről pedig nem egységes az álláspont arról, hogy miképpen kell kezelni ezt a válságot.

Fájhat az embereknek a német kormány legújabb tervezete – erről ugyancsak az Index számolt be. A német kormány ugyanis elsőbbséget adna a szénvonatoknak a személyszállítással szemben a vasúthálózaton. Vagyis a háborús infláció és válság miatt ezután nem a személyszállításnak, hanem a teherszállításnak lenne elsőbbsége a vasúti hálózatokon. Szakértők megjegyzik, hogy ez a döntés óriási káoszhoz vezethet a német infrastruktúrában.

Egyre nagyobb az energiapánik Németországban, miután az oroszok újra leállították a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken. A német sajtó most arról cikkezik, hogy a berlini kormány további szigorításokkal akar spórolást elérni. Kötelező lesz például zárva tartani a boltok ajtaját, gázzal és árammal pedig nem fűthetik a medencéket.

Tárva-nyitva az egyik berlini drogéria bejárata, de már nem sokáig: hamarosan kötelező lesz zárva tartani a boltok ajtaját Németországban, és fényreklámokat sem használhatnak. Legalábbis ez szerepel abban az energiatakarékossági tervben, amelyet a Bild szivárogtatott ki.

A német napilap azt írta: a gazdasági miniszter, Robert Habeck szeptembertől drasztikus intézkedéseket akar bevezetni, például a kiskereskedőknek folyamatosan csukva kell tartaniuk az üzletük ajtaját, a hotelek és wellnessközpontok pedig nem használhatják a gázzal és az árammal fűtött medencéket.

És szigorítanak a közintézményeknél is: tizenkilenc Celsius- foknál nem lehet melegebb télen az irodákban.

Sőt, ahol nehéz fizikai munkát végeznek, ott a tizenkét fok is elég lesz. Hasonló ötletekkel nem először áll elő a német szövetségi kormány, korábban azt tanácsolták, hogy az emberek mossanak alacsonyabb hőfokon és fürödjenek hidegebb vízben.

Sorra borulnak sötétségbe a városok is, Darmstadtban harminc műemlék díszkivilágítását kapcsolták le. Az uszodák medencéit csak huszonhat fokra fűtik fel, az iskolákban pedig szeptembertől nem lesz meleg víz. „Ezzel hatvan–hetven háztartás áramigényét tudjuk megtakarítani éves szinten” – mondta Jochen Partsch, Darmstadt polgármestere.

Hiába a takarékosság, a legrosszabb forgatókönyv kezd valóra válni. A német közüzemi ügynökség szerint orosz gáz nélkül télen biztosan gázkimaradások lesznek.

„A helyzet feszült, és nem zárható ki annak további romlása sem. Kemény tél elé néznek a németek. A közüzemi ügynökség szerint regionális gázkimaradásokra kell számítani. Ez azt jelenti, hogy bizonyos régiókban egymást követően többször is gázhiány léphet fel. Többen úgy vélik, hogy Bajorország tartományt fenyegeti a leginkább az esetleges gázhiány” – mondta Noll Katalin, az M1 tudósítója.

Nemcsak az ellátás van veszélyben, a rezsiköltségek is elviselhetetlen terhet jelentenek a németeknek, ezért egyre nagyobb a felháborodás

– mondta az Alapjogokért Központ elemzője. Szikra Levente szerint a berlini kormányon belül sincs egység energiaügyben: a Zöldek álláspontja továbbra is az, hogy a megmaradt három atomerőművet is be kell zárni, ez azonban újabb árrobbanást okozna az energiapiacon.

A kormány nem tud egységes irányvonalat képviselni, hogy miként segítsen a lakosság terhein. Ebből következik az, hogy a lakosság elégedetlensége folyamatosan növekszik, hiszen a világpiaci árak nagyon megterhelik az embereket. A kormány részéről pedig nem egységes az álláspont arról, hogy miképpen kell kezelni ezt a válságot – fogalmazott a szakértő.

„Fájhat az embereknek a német kormány legújabb tervezete” – írta az Index. Berlin ugyanis elsőbbséget adna a szénvonatoknak a személyszállítással szemben a vasúthálózaton, vagyis a háborús infláció és válság miatt ezután nem a személy-, hanem a teherszállításnak lenne elsőbbsége a vasúti hálózatokon. Szakértők megjegyzik, hogy ez a döntés óriási káoszhoz vezethet a német infrastruktúrában.