Szijjártó Péter: Ellentétes a magyar érdekekkel a háború

Magyarország érdekeivel ellentétes minden olyan lépés, amely az ukrajnai háború meghosszabbítását eredményezi, ami egyebek mellett egy komoly kockázatokat jelentő élelmezési világválsággal is járhat – közölte a tárca tájékoztatása szerunt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktust valamilyen módon meghosszabbító intézkedések az élelmezési válság súlyosbodását is okozzák a világ számos pontján.

A helyzet súlyosságát érzékeltetve rámutatott, hogy Ukrajna és Oroszország adja a globális búzaexport 30 százalékát, míg a napraforgó kivitelében ez 80 százalék, az ukrán búzaexport pedig idén mintegy 25 millió tonnával csökken, miközben a szántóföldi termelés a felére esett vissza az országban.

„Körülbelül 400 millió ember néz szembe a világon élelmezési nehézségekkel a háború miatt”

– húzta alá. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország is kiveszi részét a válság enyhítését célzó erőfeszítésekből, s eddig 368 ezer tonnányi gabonatranzitot biztosított. Majd hozzátette, hogy hazánk naponta 4000 tonnányi szállítmányt tud jelenleg keresztülengedni Ukrajnából, de nemrég tárgyalások zajlottak a segítség fokozásának lehetőségeiről.

„Minél később lesz vége a háborúnak, annál több embernek kell a világon élelmezési válsággal szembenéznie, és annál nagyobb migrációs nyomással fogunk mi szembesülni Közép-Európában, illetve Magyarországon”

– figyelmeztetett. A miniszter leszögezte: Magyarország a békében érdekelt, hogy meg lehessen előzni az értelmetlen emberáldozatokat, és hazánk szabadulni tudjon azon kettős nyomás alól, amely egyrészt a menekültek, másrészt a migránsok számának folyamatos növekedéséből áll kelet és dél felől.

Mint mondta, Magyarország speciális helyzetben van, hiszen kettős nyomás alatt áll, Ukrajna irányából 843 688 menekültet fogadott be, míg ezzel párhuzamosan a déli határon idén 118 786 illegális bevándorlót állított meg. Hangsúlyozta, hogy mindkettő európai uniós szabályokban körülírt feladat, amelynek hazánk a jövőben is eleget fog tenni.

„Eddig ennek a két feladatnak a hiánytalan ellátására 1,6 milliárd eurót költöttünk. Méltatlannak és igazságtalannak tartom azt, hogy ennek a két százalékát finanszírozta eddig Brüsszel”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetre a béke az egyetlen megoldás.

Szijjártó Péter végül kitért arra is, hogy a kormány továbbra sem támogatja az Európai Unió úgynevezett posztcotonou-i megállapodását 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, amiről röviden ugyancsak szó volt a hétfői találkozón.

„Most a legkevésbé arra van szükség, hogy újabb migránsokat hozzanak Európa nyakára” – fogalmazott.

Az illegális migráció miatt Magyarország déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Bécsben sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel. Szijjártó Péter az ukrajnai háborúval kapcsolatban beszélt arról is, hogy most már egyértelműen a békére kell törekedni, a nemzeti érdekeket kell figyelembe vennie az energiaellátás biztosítását illetően is.

Elmondta, hogy idén már több mint 120 ezer illegális migránst tartóztattak fel a magyar határon, két és félszer annyit, mint tavaly ilyenkor. A migránsok ráadásul agresszív és erőszakos magatartást tanúsítanak, felfegyverkeztek, és „nem szégyellik használni a fegyvereket” egymásra is, de fenyegették a magyar rendőrséget is.
Ezek az emberek bűncselekményt követnek el, a nemzetközi törvények sem teszik lehetővé, hogy a határokat illegálisan átlépjék – emelte ki, hozzáfűzve, hogy bűncselekményt követnek el az embercsempészek is.

Szijjártó Péter megismételte azt az álláspontot, amely szerint a fő probléma abban rejlik, hogy Brüsszel politikája migránspárti, így ösztönzi a migrációt. Bírálta az Európai Uniót a kötelező betelepítési kvóták terve miatt is, és kifogásolta, hogy a migráció megfékezését célzó magyar erőfeszítéseket kísérő költségeknek csupán a töredékét adta vissza az EU.

Magyarország az illegális migrációra biztonsági fenyegetésként tekint, a kormány ezért hozta létre az új határvédelmi egységet, a határvadászokat – emelte ki a külügyminiszter. Ezáltal az Európai Uniót és Ausztriát is védi – mutatott rá.

Mint mondta, a kormány nagyra értékeli, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépésben Ausztria közös álláspontot képvisel Magyarországgal.

Szijjártó Péter az ukrajnai háborúval kapcsolatban beszélt arról is, hogy most már egyértelműen a békére kell törekedni. Értésre adta: a kormány nem engedi, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát, és a nemzeti érdekeket kell figyelembe vennie az energiaellátás biztosítását illetően is. A térségbeli országok függnek az orosz gáztól – szögezte le -, Magyarország pedig egyértelművé tette, hogy nem is hajlandó a gázszállítással kapcsolatban kivetett szankciókról tárgyalni, így a Gazprom elleni intézkedéseket sem fogad el.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország hajlandó-e más EU-tagállamokkal is megosztani a területén tárolt gázt, Szijjártó Péter kijelentette: ezzel kapcsolatban konkrét tervezetek nincsenek, de a kormány első számú prioritása, hogy Magyarország energiaellátását biztosítsa. A kormány már döntött arról, hogy a Gazprommal és a Shell-lel létező hosszú távú szerződésekben foglalton túl további mennyiséget vásárol, összesen akár mintegy 700 millió köbméternyit, a tározókban tárolható maximumot.

Mindkét földrajzi irányban folytatnak tárgyalásokat – tette hozzá.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Európa kritikus időszakon esik át, az emberek fizikai biztonsága és az energiaellátás egyaránt veszélyben van. Az infláció fő oka is a háború, valamint a szankciók, ezért egyértelműen a békére kell törekedni – hangsúlyozta.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország már több mint 830 ezer menekültet fogadott be Ukrajna területéről. Köszönetet mondott egyúttal azért, hogy Ausztria segíti az oda továbbutazókat.

A kétoldalú kapcsolatokról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az osztrák befektetők a második legnagyobb csoportot alkotják Magyarországon, a kereskedelmi forgalom alapján pedig Ausztria a harmadik legfontosabb partner. A kereskedelem rekordot döntött tavaly, több mint 12 milliárd eurós értékkel, és idén már 50 százalékos a növekedés.

Alexander Schallenberg a sajtótájékoztatón szintén méltatta, hogy a kétoldalú kereskedelem fokozódott a pandémia miatti megtorpanást követően, így az export 20, az import pedig 22 százalékkal nőtt. Több mint 1400 osztrák cég van jelen Magyarországon, 70 ezer munkahelyet tartanak fenn – emelte ki.

Az osztrák miniszter szerdán Budapesten járt, a közép-európai országokat tömörítő C5 csoport külügyminisztereinek találkozóján. Ottani álláspontját megismételve elmondta: egyértelművé kell tenni, hogy csökkenteni kell az energiafüggőséget Oroszországról, de ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni.
Azt is hangoztatta, hogy Oroszország Ukrajnán túl is destabilizáló tényező a nemzetközi politikában.

Schallenberg kifejtette azt is, hogy a közép-európai országok számára a Nyugat-Balkán európai integrációja különösen fontos, a C5 ezért közös levelet küld az Európai Bizottságnak, jelezve, hogy pozitív lépéseket vár az év végiéig. A legfontosabb geopolitikai eszköz az EU kezében a bővítés – fogalmazott az osztrák miniszter.

Egy kérdésre válaszolva Szijjártó Péter beszélt a paksi beruhásáról is. Elmondta, hogy párhuzamosan zajlik Paks-1 élettartamának kiterjesztése és Paks-2 felgyorsítása. Fontos engedélyekhez sikerült már hozzájutni, és az első betonelemek várhatóan legkésőbb jövő októberben a talajba kerülnek. 2030 a kereskedelmi működés megkezdésére még érvényes dátum. Összesen a két blokk 4400 megawattos teljesítményre lesz képes, ez jelentős lépést jelent a saját előállítású villamosenergia-ellátáshoz – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.