Szijjártó: A béke tudja megoldani az energiaellátás bizonytalanságát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelből számolt be az Oroszország elleni legújabb szankciós csomagról.

Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozása zajlik Brüsszelben, ahol a fő napirendi pont a háború és az arra adandó európai válaszok, emelte ki sajtótájékoztatóján Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Beszámolt arról, hány ukrán menekültet fogadott be Magyarország eddig, és kiemelte, hogy fontos beengedni a háború elől menekülőket, de kívül kell tartani azokat, akik a nemzetközi és hazai szabályok megsértésével akarnak betörni Magyarországra és az EU-ba. Szijjártó hangsúlyozta, hogy béke kell, mert a béke tudja feloldani az energiaellátás bizonytalanságát, és ez tudja megoldani az élelmiszerválságot. Az energiaválságra kitérve elmondta, hogy látva az európai intézkedéseket, nem túlzás kimondani, hogy félrekalkuláció történt az európai válaszok megadása során.

A külügyminiszter beszámolt róla, hogy politikai szándék született egy újabb szankciós intézkedéscsomagról. Hozzátette, hogy sok döntés volt már szankciókról, ezek rendkívül fájdalmasak az európai gazdaságnak és az embereknek, miközben a háború továbbra is egyre intenzívebben zajlik. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a politikai szándék létrejöttét Magyarország nem bojkottálta, a részletek kidolgozása pedig az esti értekezleten indul meg. A szankciós csomag része az aranyembargó bevezetése, valamint a kettős felhasználású termékek kereskedelmének szigorítása. Emellett 48 újabb személy, továbbá kilenc vállalat és szervezet került fel a szankciós listára, köztük a Sberbank is, amivel kapcsolatban a hatályba lépés időbeliségére vonatkozó technikai javaslatot tett Magyarország, hogy az ügyfelek kártalanítása meg tudjon történni.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a szankciós csomagban nem szerepel az energiahordozók szállításának szankcionálása, korlátozása, bár voltak tagállami törekvések, amelyek a földgázszállításokat közvetlen vagy közvetett módon akarták ellehetetleníteni - ilyen volt például az a javaslat, hogy a Gazprom Bank is szerepeljen szankciós listán. Magyarország földgázellátásával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy az biztos lábakon áll, az ország éves fogyasztásához képest a tárolók töltöttsége 26 százalékos, ami jóval az EU-átlag felett van. Az Európai Unió területén ugyanis a földgáztárolókba betárolt gáz nem éri fel az EU éves fogyasztásának 15 százalékát. A magyarországi betárolások és beszerzések folyamatosak, a héten is folytatódnak a kereskedelmi tárgyalások nyugati és keleti irányba egyaránt. A külügyminiszter elmondta, hogy jelenleg a déli irányból érkező szállítás a legstabilabb, ezért zajlanak a tárgyalások arról, hogy a hosszú távú orosz gázszerződés keretében érkező gázmennyiség teljes egészét a déli szállítási útvonalra tereljék át. Ennek oka, hogy a nyugati szállítási rendszereken uralkodó bizonytalanság visszaveti az Ausztria irányából Magyarországra a hosszú távú szerződés keretében érkező földgáz mennyiségét.

Az uniós külügyminiszterek arról is döntöttek, hogy az Európai Békekeretben lévő európai forrásokból újabb ötszázmillió eurót csoportosít át az EU az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok finanszírozására. Ahogy azt Szijjártó Péter elmondta, ez az ötödik ilyen döntés, és ennek értelmében 2 milliárd helyett 2,5 milliárd euróra nő az EU által a fegyverszállításokra fordított összeg. Kiemelte, hogy Magyarország nem blokkolta a döntést, de továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajna területére, és nem engedélyezi a fegyverszállítást az országon keresztül.

Szijjártó Péter kitért arra, hogy komoly veszélyt jelent a küszöbön álló élelmezési világválság. A globális búzaexport harminc, míg a globális napraforgóexport nyolcvan százalékát adja Ukrajna és Oroszország közösen, idén pedig Ukrajnából 25 millió tonnával kevesebb búza exportjára kerül sor, továbbá a szántóföldi termelés a felére esett vissza. Emiatt mintegy négyszázmillió ember néz szembe élelmezési ellátási nehézségekkel. Szijjártó Péter elmondta, Magyarország kiveszi a részét a helyzet enyhítéséből, eddig 368 ezer tonnányi tranzitot biztosítottunk gabonaszállításoknál, és napi négyezer tonnányi gabonaszállítmányt tudunk átengedni. Kiemelte, hogy minden, a háborút meghosszabbító intézkedés súlyosbítja az élelmezési válságot is, ami növeli a migrációs nyomást Közép-Európán, Magyarországon, így mi a békében vagyunk érdekeltek.

A magyar külügyminiszter arról is beszámolt, hogy uniós kollégáival a dél-amerikai és európai kapcsolatokkal is foglalkoztak. Magyarország nem támogatja, hogy az Európai Bizottság új migrációs megállapodást akar kötni 79 karibi, csendes-óceáni és latin-amerikai országgal, mert most a legkevésbé arra van szükség, hogy újabb migránsokat hozzanak Európa nyakára. Emlékeztetett rá, hogy a déli határon már most növekszik a migránsok száma és az erőszakos fellépésük is.

Magyarország kettős nyomással néz szembe, hazánk kelet felől 830 ezer menekültet fogadott be, dél felől pedig csak idén 110 ezer illegális bevándorlót tartóztatott fel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban Genfben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ülésén arról számolt be, hogy a magyar hatóságok mindenkiről gondoskodnak, aki az Ukrajnából zajló háború elől menekül, ugyanakkor továbbra sem engedik be a migránsokat a déli határon, ahol „az agresszió új szintje tapasztalható”.

„Ezek mind európai feladatok, amelyeknek meg fogunk felelni az elkövetkező időszakban is. Keletről  beengedünk, délről pedig megállítunk mindenkit, még akkor is, ha az ennek kapcsán felmerülő hatalmas költségeknek csak a két százalékát térítette meg Brüsszel számunkra” - szögezte le.

Szijjártó Péter aláhúzta: „Európa kritikus időszakban van, olyan kihívásokkal állunk szemben egyidőben, amelyek közül még egy is sok lenne, az ukrajnai háború nem csak a fizikai biztonságunkat teszi kockára, hanem a gazdaságunkat és az energiaellátásunkat is”.

„Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy az európai döntéshozatal visszatérjen a józan ész talajára, és ideológiai, érzelmi döntések helyett olyan döntések szülessenek, amelyek nem veszélyeztetik Európa versenyképességét és biztonságát, valamint nem az európai, s benne a magyar emberekkel akarják megfizettetni a szomszédban zajló háború árát” - fogalmazott.

„Meg kell érteni, hogy az európai gázellátás 40 százalékát nem lehet egyik napról a másikra új forrásokra lecserélni, ez egyszerűen fizikailag kizárt. És meg kell érteni azt is, hogy a globális minimumadó bevezetése tovább sújtaná az Európai Unió amúgy is csökkenő versenyképességét és munkahelyek százezreit sodorná veszélybe, rövid idő alatt immár másodszor” - közölte a miniszter.

„Ezért bár Magyarország támogatott minden szankciót Oroszország ellen az Ukrajnával szembeni agresszió miatt, nem támogatjuk az olyan intézkedéseket, amelyek veszélybe sodornák az energiaellátást” - mondta.

Szijjártó Péter a nap folyamán találkozott a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatójával, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának elnökével és a Genfi Biztonságpolitikai Központ (GCSP) igazgatójával is.